Négyszáz új magyar katona tett esküt

A Magyar Honvédség megújulása, korszerűsítése és megfiatalítása aktív közreműködőinek nevezte a katonákat a honvédelmi miniszter az Embert a vasra! kampány, az egységes alapkiképzési program, valamint az önkéntes katonai szolgálat keretében szeptemberben bevonult állomány ünnepélyes katonai eskütételén pénteken Debrecenben.

„Jó ilyen sok hazafit együtt látni” – köszöntötte Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Kölcsey Központ nagytermében eskütételre felsorakozott csaknem négyszáz katonát.

Hozzátette: a katonák szolgálatukkal hozzájárulnak a Magyar Honvédség erőnlétének és képességeinek fokozásához, az ország területi szuverenitása védelméhez, a nemzeti ellenállóképesség gyarapításához, Magyarország, a magyar emberek békéjének, biztonságának garantáláshoz.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, az elmúlt évek bebizonyították, hogy a stabilnak hitt világ változóban van, az országok békéje és biztonsága bizonytalanná vált.

„A szomszédunkban dúló ukrán-orosz háború brutalitása, a Közel-Keleten felizzó terrorizmus és félelem az eszkalációtól, mind-mind egy átalakulóban lévő világ tünetei” – hangoztatta, megjegyezve, hogy Magyarország, a Magyar Honvédség nem fél e „változás szeleitől”, mert szilárd alapokra helyezte értékeit.

„Istenbe vetett hitünk, valamint hazánk és családjaink iránt érzett szeretetünk adják meg azt az alapot, ami ezer éve magyarrá teszi a magyart itt, a Kárpát-medencében” – fogalmazott a tárcavezető.

Ugyanakkor a romló biztonsági környezet az értékek állandósága mellett az alkalmazkodási képességet is megköveteli:

csakis akkor tudjuk garantálni Magyarország békéjét, ha a kor kihívásaira a lehető leggyorsabban és legpontosabban vagyunk képesek reagálni

– magyarázta.

A miniszter szerint ez a felismerés motiválta a Magyar Honvédség korszerűsítésének gondolatát, a honvédelmi és haderőfejlesztési program kidolgozását, a high-tech, békét garantálni tudó, elrettentő erejű haderő megteremtését.

Hozzátette: az ütőképes haderő megteremtésében azonban nemcsak a legmodernebb technikai eszközökre, hanem leginkább elhivatott honvédekre van szükség, „olyan katonákra, akik értik a világunkat és érzik a felelősségüket, hiszen a Magyar Honvédség csakis bátor katonákkal lehet teljes”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf örömének adott hangot, hogy a magyar haderő legújabb büszkeségeivel, a Lynx (magyarul Hiúz) páncélozott gyalogsági harcjárművekkel felszerelt hódmezővásárhelyi Kinizsi 30. páncélozott gyalogdandár első, gránátos zászlóaljának katonái is most tettek esküt.

A honvédelmi miniszer létfontosságúnak nevezte, hogy a legmodernebb eszközök biztos kezekben legyenek, és olyan katonák irányítása alatt kerüljenek bevetésre, akik a legalaposabb kiképzésben részesültek.

A honvédség erős és jól képzett szerződéses állománya mellett legalább olyan fontos a tartalékos, területvédelmi erők felkészültsége – emelte ki, megjegyezve: az egységes harckiképzési program során elsajátított kötelező tárgykörök olyan tudást és ismeretet adnak, amelyek a teljes állomány harckészültségét garantálják.

Az egységes harckiképzéssel bátor hazafiakból álló, erős közösséget akarnak teremteni, és „a mai nap bizonyítja, hogy ez sikerült” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve: „önök olyan folyamat részesei, amire évtizedek óta várunk”.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke azt mondta, a fiatalok „ettől a perctől kezdve már a katonai értékrend szerint élik az életüket”, ezért elvárja, hogy „életük minden percében a Magyar Honvédséget képviselve, a magyar nemzetet védelmezve járjanak el”.

A hazáért mindhalálig! – tette hozzá a tábornok.

Kiemelte: a honvédség valóban ütőképes haderővé válása érdekében visszatértek a bentlakásos rendszerű alapkiképzéshez, amely erősíti a katonai szocializációt, több a lőtéren töltött idő, ezáltal jobban kiképzett, állhatatosabb katonákká váltak.

A vezérkari főnök kitért arra, hogy a biztonsági helyzet kihívásai és veszélyforrásai egyre összetettebbek, ahol a tartalékos erők szerepe nő. „A jövő háborúja digitalizált módon kezdődik és analóg módon fejeződik be”, a körülöttünk lévő válságokból az is látszik, hogy a háborút a hivatásos haderők kezdik és a tartalékos állomány fogja befejezni – mondta a vezérezredes.

Böröndi Gábor azt mondta, óriási a felelősség, ezért a katonáknak joguk van a legjobb felkészítéshez, felszereléshez és kiképzéshez.

A csádi elnök meghívására katonai misszió indulna az afrikai országba, ennek keretében 2024 tavaszától maximum 200 katona teljesítene szolgálatot – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Országgyűlés szerdai ülésén, a honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat általános vitájában.

A tárcavezető expozéjában kiemelte: azzal a hármas céllal indítanák a missziót, hogy hozzájáruljanak a migráció megfékezéséhez, támogassák a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint biztonságos hátteret adjanak annak a komplex gazdasági és humanitárius segítségnyújtási csomagnak, amelyet Magyarország a Hungary Helps keretében visz az országba.

Kifejtette:

„a veszélyek korát éljük”, az ukrán-orosz háborúhoz az elmúlt napokban csatlakozott az izraeli fegyveres konfliktus, amely megosztja a világ biztonságáért aggódók figyelmét.

Emellett gabonaválság alakult ki az ukrán háború hatására, a szankciós infláció pedig gazdasági nehézségeket okoz, ami hozzájárul a migráció folyamatos növekedéséhez – magyarázta.

Emlékeztetett: Magyarország mindig is a migráció megállítása mellett volt, de folyamatosan özönlenek a migránsok Európa irányába. Magyarország mindig amellett volt, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, nem pedig áthozni kell őket Európába, Magyarországra – fogalmazott.

Közölte:

a fokozódó migrációs nyomás egyik legfontosabb kiindulópontja az afrikai térség, azon belül pedig a Száhel-régió. Ebben a régióban Magyarország már korábban is jelen volt, tehát a térségben a „gazdasági, diplomáciai és katonai jelenlétünk sem példátlan”

– tette hozzá.

A miniszter elmondta: a Száhel-régió még egyetlen stabil állama Csád, amely nem mentes a gazdasági nehézségektől, a rossz megélhetési körülményektől, a vízbiztonság, az élelmiszerbiztonság, a járványok problémakörétől, miközben azt látni, hogy „a körülötte lévő szomszédos országok egyre-másra omlanak össze”.

Hangsúlyozta:

nemcsak a Száhel-övezetben van baj, hanem Csádban is, és Magyarországnak az az érdeke, hogy a problémákat ott kezeljék, ahol keletkeznek. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy egy komplex segítségnyújtási csomagot ajánl fel Csádnak, ennek gazdasági, humanitárius és társadalmi elemei is vannak

– mutatott rá.

Közölte: az az országgyűlési határozat, amelynek a vitáját most folytatják, arra irányul, hogy emellett katonai missziót is indítsanak az országba.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: az afrikai migráció megfékezésében kulcsfontosságú szerepe van az Afrika közepén elhelyezkedő Száhel-övezetben fekvő Csádnak.

Úgy folytatta: az övezetben az utóbbi hetek-hónapok folyamán növekedett a terrorista szervezetek tevékenysége, a régió egyetlen stabilan maradt állama Csád, amely rengeteg menekültet fog fel más afrikai országokból.

„Amennyiben Csád is instabillá válik, akkor olyan migrációs gátszakadásnak lehetünk tanúi, amely akár további százmilliókat indíthat útnak Európa felé” – emelte ki.

A tárcavezető rögzítette: a magyar kormány azon dolgozik, hogy a segítséget oda vigye, ahol arra szükség van, „nem a bajt kell idehozni.”

„Magyarország kezdettől a migráció megfékezéséért és a határok védelméért emelte fel a szavát Brüsszelben” – jelentette ki, majd hozzátette: ennek ellenére nyolc éve semmi nem történik, a migrációs útvonalakon továbbra is özönlenek a bevándorlók.

„Egyre nagyobb a baj. Így tehát segítenünk kell” – húzta alá a miniszter.

A tervezett katonai szerepvállalásról kifejtette: Magyarország komplex támogatási csomagot ajánl fel Csádnak, amelynek humanitárius segítségnyújtás, orvosi misszió, valamint mezőgazdasági fejlesztések támogatása is részét képezi.

A tárcavezető rögzítette: a csádi elnök meghívására kezdeményezett misszió célja, hogy segítse a migráció megállítását, a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a helyi fejlesztések biztonságos működését. Mindezzel pedig erősítse Magyarország és Európa biztonságát – magyarázta.

Kitért arra is, hogy Csádban amerikai és francia erők is jelen vannak, de a magyar misszió „önálló szerepvállalás” lesz.

A miniszter közölte: a 2024-re tervezett misszióról szóló országgyűlési határozati javaslatot a jövő hét elején fogják benyújtani. Hozzátette: ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor megkezdődik a legalább 200 fős állomány célzott felkészítése.