Napi 500 méter előrehaladást követel Zelenszkij

„Ukrajnának minden nap eredményekre van szüksége” – mondta Zelenszkij vasárnap esti videóbeszédében.

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszország katonai támadása ellen védekező Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el, ehhez kéri a nemzetközi közösség további támogatását.

„Csak területünk teljes felszabadítását tudjuk elfogadni” – jelentette ki az ukrán elnök kedden a Krimi Platform prágai parlamenti csúcstalálkozójához intézett videóüzenetében.

Az ukrán kezdeményezésű Krími Platform célja Ukrajna területi egysége helyreállításának támogatása. A prágai parlamenti fórumon több mint negyven ország vesz részt. Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke képviseli.

„Bármennyire súlyosnak és kilátástalannak tűnnek is a körülmények, a nemzet jövőjét minden helyzetben meg kell védenünk. Minél több ország támogat minket, annál hamarabb tudjuk visszaverni az orosz agressziót” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Leszögezte: elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége Ukrajnának, a nemzetközi közösségnek pedig hatékonyabban kell ellenőriznie az Oroszország elleni szankciók betartását.

Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedések további szigorítása mellett szált síkra.

„A szankciók kollektív választ jelentenek a katonai agresszióra, a jogállami és nemzetközi normák megsértésére” – vélte az ukrán politikus. Felszólalásában ugyanakkor köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek az Ukrajnának nyújtott sokoldalú segítségért és megértésért.

Petr Fiala cseh kormányfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy Csehország határozottan elítéli az orosz agresssziót, teljes mértékben Ukrajna mellett áll, s az elsők között küldött fegyvert és lőszert Kijevbe.

„Ukrajna addig nem lesz szabad, míg nem állnak vissza az 1991-ben nemzetközileg elfogadott határai” – mutatott rá a miniszterelnök.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Prága addig támogatja Ukrajnát, amíg annak arra szükséges lesz. „Egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a Krím félsziget és Ukrajna más részeinek megszállását soha nem fogadjuk el” – jelentette ki. Úgy vélte: azok a vélemények, melyek szerint a Krím félszigetet egy békéért el lehetne cserélni Moszkvával, „alaptalanok és veszélyesek”.

A Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozója üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a fórumon résztvevő országok egységesek, és készek továbbra is segíteni Ukrajnát egészen területének teljes felszabadításáig – összegezte a tanácskozás eredményét Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke, a fórum házigazdája.

„Vitathatatlan, hogy a Krím Ukrajnához tartozik. A Krím félsziget ukrán, és célunk elérni azt, hogy felszabaduljon, akárcsak Ukrajna további megszállott részei, amelyeken ma még harcok folynak” – mondta újságíróknak a tanácskozást záró sajtóértekezleten a cseh politikus. Oroszország 2014 tavaszán foglalta el a Krím félszigetet.

Mintegy ezer civil maradhatott az orosz erők ostromolta Avgyijivkában – közölte kedden Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes az egyik helyi hírtelevízióban.

Verescsuk szerint gyerekek már nincsenek a városban. A kormányfő-helyettes nyomatékosan felszólította a városban maradt civileket, hogy meneküljenek biztonságos helyre.

A donyecki ipari városnak az ukrajnai orosz hadműveletet megelőzően több mint 30 ezer lakosa volt. Az orosz csapatok az utóbbi napokban főleg északi irányból értek el sikereket, és előre tudtak nyomulni egy vasútvonalig. Egybehangzó jelentések szerint a városi kokszolóüzem meddőhányója már orosz kézre került.

Az ukrán csapatokat az ostromlott várossal még egy nagyjából tíz kilométer széles folyosó köti össze, utánpótlási vonalaikat azonban folyamatos tüzérségi tűz éri. Az orosz ellenőrzés alatt álló regionális székhely, Donyeck városa mindössze pár kilométerre délre található Avgyijivkától.

Két frontszakaszon 17 ukrán roham visszaveréséről számolt be hétfőn az orosz védelmi tárca, a közlés szerint mintegy 655 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

Az orosz hadijelentés szerint a legsúlyosabb, 235 fős emberveszteséget az ukrán fél a donyecki frontszakaszon vívott harcokban szenvedte el. Liman irányában 11 támadással próbálkoztak az ukránok.

A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán tengerészgyalogosok Herszon megyében szabotálják a Dnyeperen való átkelésre vonatkozó parancsot, miután súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor sikertelen kísérleteket tettek hídfőállások létesítésére a folyam bal partján.

Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy lőszerraktárt, két MiG-29-es és L-39-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, három amerikai gyártmányú M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, öt JDAM irányított légibombát, öt HIMARS-rakétát, valamint három tengeri és 44 légi drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Olaf Scholz német kancellár, az orosz agresszióval szembeni hosszú távú támogatásról és az ország újjáépítésében való német szerepvállalásról biztosította ismételten Ukrajnát, a hatodik alkalommal megrendezett német-ukrán gazdasági fórumon kedden.

„Ukrajna számíthat Németországra” – szögezte le a német kancellár a berlini eseményen, amelyen többek között Robert Habeck szövetségi alkancellár és gazdasági miniszter is részt vett. Scholz és Habeck az állami beruházásokra és az exportgaranciákra vonatkozóan a német vállalatoknak nyújtott könnyítéseket emelték ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a fórumnak küldött videóüzenetében Ukrajna megbízható partnerének nevezte Németországot és rámutatott a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségekre amellett, hogy a védelmi ágazat bővítését nevezte meg legfontosabb fejlesztési területnek.

Ukrajnát képviselve Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szólalt fel a fórumon. Beszédében kiemelte a német Rheinmetall fegyvergyártó vállalat és az ukrán állami hadiipari konszern közötti vegyesvállalat szerepét. A vállalkozásban 51 százalékos részesedéssel rendelkezik a német cég, a szerződés harckocsi-gyártást és -karbantartást tesz lehetővé Kijev számára ukrán területen.

Smihal emellett felvetette Scholznak, hogy a befagyasztott orosz vagyont az Ukrajnának fizetendő jóvátételekre használják fel.