Moszkva bombákkal támadná meg az ukrán hajókat?

A britek azzal vádolják Oroszországot, hogy az ukrán gabonával megrakott civil tartályhajók szabotálására készül, tengeri aknákat telepítve az ország fekete-tengeri kikötőinek megközelítésére.

Feloldott titkosszolgálati információk szerint

az oroszok nem akarják közvetlenül rakétákkal megtámadni a kereskedelmi hajókat az újonnan létrehozott humanitárius folyosón, hanem aknákkal szabotálnák a gabonaszállításokat.

Oroszország nem akarja közvetlenül rakétákkal megtámadni a kereskedelmi hajókat az újonnan létrehozott humanitárius folyosón, hanem bombákkal szabotálnák a gabonaszállításokat – állítja egy titkosszolgálati dokumentum.

A Guardian arról ír, hogy Oroszország – kibújva a felelősség alól –

a szabotázs akció után minden bizonnyal Ukrajnát hibáztatná a szállítmányozás meghiúsulása miatt.

A brit külügyminisztérium közölte, azért hozták nyilvánosságra Moszkva terveit, hogy mindez elkerülhetővé váljon. James Cleverly, a brit külügyminiszter úgy fogalmazott, az oroszok a polgári hajózást veszik célba, de „a világ figyel, és mi jól látjuk Oroszország cinikus próbálkozásait, hogy Ukrajnát hibáztassák a támadásokért”.

Oroszország júliusban nem hosszabbította meg az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli szállítását garantáló, az ENSZ-szel és Törökországgal kötött megállapodást.

„Oroszország nélkül is mindent meg kell tenni, hogy használni tudjuk ezt a fekete-tengeri folyosót. Nem félünk”

– hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az oroszok bejelentését követően.

Jelenleg 12 kereskedelmi hajó tart ukrajnai kikötők felé a Fekete-tengeren, az ukrán kikötőket pedig további három hajó készül elhagyni az újonnan létesített folyosón, amelyen már tíz hajó elindult. Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter a minap elmondta, ezek között már nemcsak mezőgazdasági, hanem kohászati termékeket szállító hajók is vannak. Hozzátette, hogy Oroszország most az ukrán kikötői infrastruktúra elleni támadásokra összpontosít, s egyúttal reményét fejezte ki, hogy az ukrán légvédelem egyre hatékonyabban fog működni a térségben.

Korábban elhagyta a fekete-tengeri Csornomorszk kikötőjét több ukrán gabonát szállító hajó, a szállítmány rendeltetési helye Egyiptom – közölték az ukrán hatóságok.

Ezek a hajók a Kijev által létrehozott tengeri folyosón haladnak át az orosz blokádot és fenyegetéseket megkerülve. „Az Aroyat hajó 17 600 tonna ukrán búzával megrakodva elhagyta Csornomorszk kikötőjét Egyiptom irányába” – közölte Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter az X mikroblog portálon.

Az előző hajó szeptember 19-én hajózott ki Csornomorszkból háromezer tonna gabonával a fedélzetén.

A Resilient Africa és az Aroyat múlt szombaton érkezett Ukrajnába, hogy közel húszezer tonna gabonát szállítson Afrikába és Ázsiába.

Ukrajna biztonságos tengeri útvonalakat akar létrehozni mezőgazdasági termékei elszállítására, miután Moszkva júliusban nem hosszabbította meg az ukrajnai gabona exportjáról megkötött megállapodást. Oroszország akkor közölte, hogy célpontnak tekinti a Fekete-tengeren ukrán gabonát szállító hajókat.

Moszkva nem támadta meg a hajókat, de rendszeresen bombázza a gabonatárolókat az ukrán kikötőkben.

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium pénteken közzétett adatai szerint szeptember 1. és 21. között jelentősen – 2,94 millió tonnáról 1,45 millió tonnára – csökkent az ukrajnai gabonaexport az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A tárca a csökkenést nem indokolta.

Kereskedők és mezőgazdasági szervezetek szerint a fekete-tengeri kikötők blokádja, és a dunai ukrán kikötők elleni orosz támadások állhatnak mindenekelőtt az exportcsökkenés mögött.

Ukrajna, Moldova és Románia között létrejött együttműködés révén az Európai Unió növeli az ukrán gabona szállítását lehetővé tevő szolidaritási folyosók kapacitását, és ösztönzi a beruházásokat a vonatkozó közlekedési infrastruktúrába – jelentette ki Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos Brüsszelben.

Adina Valean, aki Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszterrel folytatott brüsszeli megbeszélését követő tartott sajtótájékoztatót, emlékeztetett: az Európai Unió tavaly májusban hozta létre az úgynevezett szolidaritási folyosókat azzal a céllal, hogy alternatív szállítási lehetőséget hozzon létre Ukrajna mezőgazdasági exportja számára.

A szolidaritás Ukrajnával példátlan együttműködést eredményezett Románia és Moldova között, és megállapodás született arról, hogy egyes kikötők kihasználatlan kapacitásának jobb felhasználásával növelik a dunai kereskedelmi útvonal kihasználtságát.

Az Ukrajna, Románia és Moldova közötti együttműködés, különösen a határellenőrzési eljárások egyszerűsítése terén növelni fogja a szállítási kapacitást a dunai kikötőkbe és Konstanca tengeri kikötőjébe vezető szárazföldi útvonalak mentén

– emelte ki.

Az uniós biztos köszönetét fejezte ki, hogy a felek a konstancai kikötő kapacitását további horgonyzóhelyek meghatározásával és a kikötőbe való bejutás, valamint a kikötőn belüli forgalom irányításának javításával növelték.

„Az elmúlt évben túlszárnyaltuk a kezdeti várakozásokat a szolidaritási folyosókon keresztül szállított gabonamennyiség tekintetében. Az intézkedés mentőövvé vált Ukrajna számára” – fogalmazott.

Adina Valean elmondta, 2022 májusa és 2023 augusztusa között az uniós szolidaritás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy több mint 53 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáljon, köztük mintegy 48 millió tonna gabonát, olajos magvakat és egyéb termékeket.

Mindez mintegy 38 milliárd euró bevételt jelentett Ukrajna számára – mondta. Ezzel egyidőben Kijev közel 34 millió tonna árut importált a szolidaritási útvonalakon keresztül, mintegy 70 milliárd euró értékben – tette hozzá.

Közölte továbbá, hogy az európai szabvány szerinti nyomtáv létrehozásával a brüsszeli testület biztosítani akarja Ukrajna vasúti rendszereinek integrációját az EU közlekedési rendszerébe.

Célja, hogy zökkenőmentes vasúti összeköttetés jöjjön létére Ukrajna és az uniós országok között segítve ezzel az ország integrációját az EU egységes piacába

– emelte ki.

Az uniós biztos végezetül arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság kedden új pályázati felhívást tesz közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében.

Ukrajna és Moldova – az uniós tagországokkal azonos feltételek mellett – most először pályázhat a szolidaritási útvonalak mentén megvalósuló infrastrukturális projektek finanszírozására anélkül, hogy uniós partnerekre lenne szüksége – tette hozzá.

Az ukrán gabona ügye egy újabb fontos ügy, ahol a fejünk fölött akarnak döntéseket hozni, mások elvárásai, mások érdekei alapján a mi kárunkra. Még egy ok, hogy változást érjünk el az uniós politikában – hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az ukrán gabona körüli viták kapcsán a közösségi oldalára csütörtökön feltöltött videóban.

A politikus azt mondta: „az Európai Bizottság magasról figyelmen kívül hagyja a gazdák helyzetét, a nemzeti kormányok elvi álláspontját, főleg, ha kelet-európai államokról van szó.”

„Nem szeretnénk kockáztatni a magyarok kenyerét” – jelentette ki Dömötör Csaba, aki rámutatott, hogy Brüsszel a kelet-európai tagállamok „hangos kérése” ellenére sem hosszabbította meg az ukrán gabonastopot, mindeközben az Európai Bizottság elkezdte fellazítani a génmódosított növények uniós szabályozását.

„Az ukrán gabona javarészt nem is ukrán, és nyomokban tiltott növényvédőt tartalmazhat. A kockázatok és mellékhatások tekintetében pedig jó lenne, ha előbb megkérdeznék a magyar gazdákat” – hangoztatta az államtitkár.

A bizottság javaslatairól kifejtette: a tervek szerint a génmódosított növények forgalomba hozatalát sok esetben semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és azok nyomonkövetés nélkül kerülhetnének forgalomba. Ráadásul elvennék a tagállamoktól azt a jogot, hogy eldöntsék, szeretnének-e egyáltalán ilyen technológiát a saját területükön – tette hozzá. Arról is beszámolt, hogy az Ukrajnában előállított gabonára enyhébb követelmények vonatkoznak, mint az unióban termeltre. Ukrajnában például 22 féle olyan növényvédőt is használnak, amelyeket itt már rég betiltottak – magyarázta.

Dömötör Csaba kitért arra is, hogy „amikor az ukrán gabonáról beszélünk, akkor nem ukrán háztáji gazdálkodók terményeiről van szó”: az ukrán földek jelentős részét óriáscégek birtokolják, hárommillió hektár egy tucat gigavállalat birtokában van. „Jellemző az arányokra, hogy a 10 legnagyobb ukrajnai földbirtokos cég egy kivételével mind külföldön van bejegyezve” – jegyezte meg az államtitkár.

Dömötör Csaba az ukrán gabonaügy előzményeiről elmondta: az Európai Bizottság tavaly májusban döntött arról, hogy szolidaritási folyosókat létesítenek az ukrán gabona számára, amely az orosz invázió miatt nem jut el a rendeltetési helyére. A döntés alapján az ukrán áru a magyarországi átkelőkön is vámmentesen korlátozás nélkül szállíthatóvá vált annak ellenére, hogy Ukrajna nem is uniós tagország – idézte fel.

Hozzátette: később egyre világosabb lett, hogy a szállítmányok jelentős része nem jut el Afrikába, hanem Kelet-Európában ragad. „Ez lenyomja az árakat, és rendkívül nehéz helyzetbe hozza az itt élő gazdákat Ezért idén áprilisban a magyar kormány Lengyelországhoz hasonlóan ukrán gabonastopot rendelt el” – magyarázta.

Elmondta továbbá, hogy a gabonastopot Szlovákia és Bulgária is elrendelte, majd ezek az országok Romániával kiegészülve az Európai Bizottság azonnali beavatkozását követelték. A bizottság engedett, és májusban uniós szintre emelte a behozatali tilalmat az öt érintett ország esetében. Az ideiglenes korlátozás azonban csak szeptember 15-ig volt érvényben – mondta Dömötör Csaba.