Migránsleszámolás Horgoson

Reggel dörögtek a fegyverek. Legalább három migráns meghalt, egy pedig megsebesült abban a lövöldözésben, amely péntek hajnalban tört ki migránsbandák között a magyar határ melletti Horgos külterületén – erősítette meg a rendőrség a szerbiai közszolgálati televízió értesülését.

Sors Róbert, a település vezetője a Szabadkai Magyar Rádiónak azt mondta, a rendőrség biztosította a terepet, Horgoson nincs veszély, ám mindenkit arra kért, hogy ne menjen a közeli Szelevényi erdő felé, amelynek közelében a lövöldözés történt.

A várakozások szerint a rendőrség a nap folyamán átvizsgálja és biztosítja a terepet.

Az utóbbi néhány hónapban több leszámolás is történt a szerb-magyar határ közelében migránscsoportok és embercsempészbandák között.

A migrációs válság tetőpontján, 2015-ben körülbelül egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is része. Hivatalos adatok szerint az illegális bevándorlás legnépszerűbb útvonala még mindig a nyugat-balkáni szárazföldi út.

Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sok esetben újra útra kelnek,

és néhány nappal később elérik a magyar határt, ahol ismét megkísérelnek bejutni az Európai Unióba. Brüsszel fokozza a migrációs veszélyt – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, miután az Európai Unió elfogadta a migrációs paktum egy újabb elemét. Bakondi György szerint Brüsszel korábban is kvótákkal próbálta szétosztani az érkezőket, ez azonban nem szüntette meg a migrációt. A határ túloldalán közben egyre nagyobb a tömeg.

Folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók a vajdasági településekre. A zombori illegális táborokban is nagy a mozgás. A migránsok önkényesen elfoglalták a régi raktárépületeket.

Egyesek tisztálkodáshoz készülődnek, mások a földön ülve esznek, közvetlenül a szemétkupacok mellett. Az épületekben is mindent elfoglaltak. Az illegális táborban kizárólag szírek tartózkodnak. Azt mondják,

az afgán és marokkói migránsok folyamatos harcban állnak egymással,

ezért megpróbálják őket elkerülni. A határ menti területeket a különböző bandák tartják uralmuk alatt.

„Szabadkán és Horgosnál is harcolnak az afgánok. Kalasnyikovok vannak náluk.

Pénzt kérnek, hogy átmehessünk a határon, de ott meg a rendőrök fordítanak vissza minket. Nem tudjuk, hogy jutunk el Németországig, de minden áron menni fogunk” – panaszkodott egy magát szírnek valló migráns.

A zombori migránstábor környékét a helyiek próbálják elkerülni, de ez nem mindenkinek sikerül. Ez az asszony közvetlenül a tábor mellett lakik, azt mondja fél.

„Nagyon kellemetlen itt esténként végig menni a sötétben. A migránsok mindenhol ott vannak. Ha elviszik őket, két nap múlva újból visszajönnek” –  panaszkodott Simek Katarina.

Egyre veszélyesebb a helyzet Magyarország déli határának szerb oldalán, a migránsok közötti összecsapások eszkalálódhatnak, az összecsapásoknak még több áldozatuk lehet – mondta el az M1 péntek déli Híradójában az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Horgos melletti reggeli, három halálos áldozatot követelő lövöldözést kommentálva.

Horváth József a műsorban elmondta: látható, hogy a nyáron a migránsok között kitört fegyveres összecsapások egyre intenzívebbek, ahogy a harcolók meg akarják szerezni a jobb területeket egymástól. A szakértő szerint ezek az összecsapások már szinte katonai ütközeteknek tekinthetők és egyre több a halálos áldozat is.

Elmondta,

nyolc éve indult meg a migránsinvázió Európa felé, azóta pedig kialakult egy „méltatlan vita” arról, hogy az ellenőrizetlenül felénk özönlő tömegek és a terrorfenyegetettség között van-e összefüggés.

Horváth József szerint mi itt Közép-Európában pontosan tudjuk, hogy ez az összefüggés egyértelmű.

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: amennyiben Nyugat-Európa, közöttük az Európai Unió vezető politikusai nem változtatnak gyökeresen a migráció kezelésén, akkor vagy a népharag, vagy a migránsáradat fogja elsöpörni őket.

Az M1 Híradójában a csatorna helyi tudósítója azt mondta, hogy

a szerb rendészeti egységek egy buszt és több rabszállító járművet vittek a területre, és 15-20, vélhetőleg a lövöldözésben érintett migránst elszállítottak.

A tudósító szerint a közeli tanyán történteknek több résztvevője is lehetett, a hatóságoknak azonban időbe telik, mire átfésülik a nehéz terepen lévő területet.

Pénteken hajnalban legalább három migráns meghalt, egy pedig megsebesült abban a lövöldözésben, amely migránsbandák között tört ki a magyar határ melletti Horgos külterületén.

Sors Róbert, a település vezetője reggel a Szabadkai Magyar Rádiónak azt mondta, a rendőrség biztosította a terepet, Horgoson nincs veszély, ám mindenkit arra kért, hogy ne menjen a közeli Szelevényi erdő felé, amelynek közelében a lövöldözés történt.

A Híradó helyszíni tudósítója elmondta: hajnali 3 óra körül kezdődött a lövöldözés a Horgos környékén, ahol az utóbbi időben migránsok szállt meg a lakatlan birtokokat. A faluban még reggel a piacra menők is hallották az automata fegyverekből leadott lövéseket. Azóta a szerb rendőrök lezárták, biztosítják a területet és megkezdték a migránsok elszállítását – mondta a riporter.

Hozzátette:

a horgosiak kálváriája már 2015 óta tart, rendszeresek az atrocitások. Most megint félnek, azt tanácsolták nekik, hogy zárkózzanak be, aki teheti ne menjen ki a faluból.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezetője a Híradóban elmondta: Magyarország déli határánál a szerb oldalon szervezett bűnözői csoportok felosztották egymást közt a területet. Afgán és marokkói embercsempész bandák ellenőrzik a környéket, mindennapos a fegyverhasználat.

Már az is előfordult, hogy magyar határörökre tüzeltek. Sok fegyver érkezik koszovói és albán útvonalakon, nem várható, hogy enyhül a helyzet – jegyezte meg Marsai Viktor.

A szerb rendőrség megerősítette a szerbiai közszolgálati televízió értesülését, mely szerint

legalább három migráns meghalt, egy pedig megsebesült péntek hajnalban migránsbandák közti lövöldözésben a magyar határ melletti Horgos külterületén.

Az utóbbi néhány hónapban több leszámolás is történt a magyar-szerb határ közelében migránscsoportok és embercsempészbandák között.

Titkosszolgálati jelentés készült a migráció terrorkockázatairól – jelentette ki csütörtökön Ásotthalmon Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki a dokumentum nyilvánosságra hozatalát kezdeményezi.

A kormánypárti politikus szerint rendszeressé váltak az erőszakos és fegyveres támadások. Mindenkinek látnia kell, mi történik a migráció terén, milyen terrorkockázatok „leselkednek” Magyarországra és az egész kontinensre – tette hozzá.

Kiemelte: a migrációs nyomás fokozódásával a terrorkockázat is fokozódik. Mind a biztonsági határzár, mind pedig az itt szolgálatot teljesítő rendőrök és határvadászok terhelése nő – fűzte hozzá a frakcióvezető.

Kocsis Máté leszögezte, az Országgyűlésnek és a kormánynak is az az elsődleges felelőssége, hogy megóvja Magyarország minden polgárát, és készen állnak arra, hogy minden további intézkedést megtegyenek ennek érdekében.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az „egyre szervezettebb” embercsempész-hálózatokra hívta fel a figyelmet. Azt mondta, ezek idén eddig több mint egymilliárd euró (nagyjából 383 milliárd forint) bevételre tettek szert.

Úgy vélekedett, hogy minél szervezettebbek a hálózatok, annál nagyobb erővel próbálnak áttörni a határon a migránsok, és annál inkább megpróbálják az EU nagyon laza jogi szabályozását kijátszani.

Az Európai Unió nem abban segít, hogy minél többen tudják védeni a déli határt, hanem azt szeretné, hogy ennél a húsz kilométeres, legostromoltabb szakasznál lehessen benyújtani az összes migrációs kérelem csaknem egyharmadát – fogalmazott az államtitkár.

Rétvári Bence hangsúlyozta, Magyarország óriási erőfeszítést tesz azért, hogy minél kevesebb terrorista jusson be Európába, az EU-tól azonban nem kap segítséget.

A határvédelem megerősítéséről szóló újságírói kérdésre az államtitkár azt válaszolta, fele-fele arányban szolgálnak rendőrök és határvadászok, megmagasították a kerítést, kamerákkal szerelték fel, és jövőre a mesterséges intelligenciát is be fogják vetni annak érdekében, hogy még jobban kiismerhetőek legyenek a migránsok útvonalai.

Sas Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke azt mondta, a déli határszakaszra nehezedő rendkívül súlyos migrációs nyomás megoldása a szerb állammal együttműködve tud megvalósulni.

Hozzátette, olyan rendvédelmi együttműködést kell létrehozni, amely képes arra, hogy a határ másik oldalán is fel tudjanak lépni az illegális bevándorlást elősegítő bűnszervezetekkel szemben.