Migránsáradat: 6700 rendőr a horvát határon

.A belügyminiszter szerint nincs  ugyan közvetlen terrorfenyegetettség,  de – ahogyan fogalmazott – nem zárható ki, hogy radikalizálódott egyének őrült akciót hajtsanak végre.

„A nyugat-balkáni az egyik fő migrációs útvonal Európába, és bizonyítottan több terrorista is a migránsok közé vegyülve jutott be ezen az útvonalon az EU–ba” – mondta az M1 zágrábi tudósítója, Kriják Krisztina.

Hozzátette: „Az ellenzéki pártok azt róják fel a kormánynak, hogy a horvát hatóságok által felügyelt határok átjárhatóak. Bár 6700 rendőr védi a külső határokat, számításaik szerint ez nem elég, a 6700 rendőr három váltásban teljesít szolgálatot, és ha ezt elosztják a határok hosszával, kiderül, hogy egy kilométerre mindössze egy rendőr jut. ”

Horvátországban a hadsereg bevetését és a Frontex bevonását követelik az ellenzéki pártok a kezelhetetlen migráció megállítására, amely szerintük bizonyítottan összefüggésben van a terrorizmussal.

A határvédelmi rendszernek köszönhető, hogy nem Magyarországon lövöldöztek a migránsbandák tagjai péntek hajnalban Szerbiában, a magyar határhoz közeli Horgoson – jelentette ki az Alapjogokért Központ elemzője az M1 esti híradójában.

Zila János szerint az elmúlt napok eseteiből is jól látszik, hogy ha nem őriznék a határt a rendőrök, akkor ezek az esetek magyar településeken történnének, és a Magyarországon élőknek kellene attól tartaniuk, hogy vajon elengedhetik-e a gyermekeiket óvodába, iskolába.

Úgy fogalmazott: „a kerítés ellen felszólalók elgondolásai lényegében azt eredményeznék, hogy ez a fenyegetés, ez a terrorveszély Magyarországon is megjelenne”.

Az elemző arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetettség egész Európában megnőtt, „mini Gázai övezetek” alakulnak ki szerte a kontinensen, és az itt élő migránsok – akik sok esetben hajlamosak a radikális iszlám nézeteinek átvételére – veszélyt, terrorfenyegetettséget jelentenek. Azt mondta: ezt az emberek is érzékelik, és ennek eredményei lecsapódhatnak akár az európai parlamenti választások eredményeiben is.

A szerb rendőrség közlése szerint legalább három migráns meghalt, egy pedig megsebesült péntek hajnalban Horgos térségében a migránsbandák közti lövöldözésben.

Többen iskolába se merik küldeni a gyerekeiket, annyira megijedtek. Egy nő azt mondta: durranásokat hallottak, de most tudták meg, hogy mi történt.

Horgos polgármestere, Sors Róbert a szabadkai rádióban arra kérte az embereket, hogy bár nincsenek veszélyben, addig ne menjenek a település külterületére, amíg a rendőrök be nem fejezik a terület átvizsgálását.

Loboda Árpád, a közmédia tudósítója elmondta: mindössze 10–20 migránst gyűjtöttek össze a rendőrök. Azonban ennél sokkal több migráns van a környéken, akik könnyen el tudnak menekülni az erdőkben. Több rabszállító és rendőrautó is elhagyta a helyszínt.

Hozzátette, hogy beszélt a falu polgármesterével, aki elmondta: a falu belső része biztonságos, ugyanakkor még reggel arra hívta fel a helyiek figyelmét, hogy a migránsok által megszállt külső részeket, mezőgazdasági birtokokat kerüljék.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója pedig az esettel kapcsolatban azt nyilatkozta:

ahogy haladunk előre az időben, azt kell mondanunk, hogy egyre nagyobb a veszély, hiszen egyre intenzívebbé válik a szervezett bűnözői csoportok között a fegyveres harc.

A migránsok egyre agresszívebben szeretnék elfoglalni a kurrensebb területeket a határ szerb oldalán, ezért kisebb ütközeteket vívnak egymással, amelyeknek most már több halálos áldozata is van – tette hozzá a szakértő.

Csütörtökön Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy elkészült egy titkosszolgálati jelentés a migráció terrorkockázatairól. Ezt még nem ismerjük, de a biztonságpolitikai szakértő szerint

egyértelmű összefüggés van az illegális migráció és a terrorizmus között Európában.

Elég megnéznünk, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban milyen tüntetések zajlanak, és azok hogy fordulnak brutalitásba a rendvédelemmel szembe, és hogy milyen antiszemita támadások érik a nyugat-európai zsidó lakosságot – mondta Horváth József, aki szerint ha a nyugat-európai politikusok nem változtatnak migrációs politikájukon, akkor vagy a népharag vagy ez a migrációs hullám söpri el őket.

Az utóbbi hónapokban több leszámolás is történt a szerb–magyar határ közelében migránscsoportok és embercsempészbandák között. Tavaly nyáron a szabadkai erdőben egy illegális bevándorló meghalt, többen súlyosan megsérültek.

Több száz szerb rendőr vonult ki szombaton a szerb-magyar határra, illetve a közeli településekre az egy nappal korábbi, migránsok között kitört horgosi fegyveres leszámolást követően.

A szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint a rendőrök, illetve a rendőrség különleges egységei több helyen tábort vertek, a horgosi művelődési házba is beköltöztek, így feltehetően hosszabb ideig maradnak a térségben.

A péntek hajnali, három halálos áldozatot követelő horgosi lövöldözéssel összefüggésben hat migránst állítottak elő, négyen afgán, ketten török állampolgárnak vallották magukat. A férfiakat illegális fegyvertartással és lőszerek illegális előállításával gyanúsítják. A helyszínről további 79 illegális bevándorlót szállítottak el.

A szerb-magyar határ mentén több ezer migráns vár arra, hogy átszökhessen az Európai Unióba.

Bratislav Gasic belügyminiszter leszögezte: a rendőrség addig nem mozdul, amíg fel nem kutatja az összes olyan migránst, aki részt vett az incidensekben, lövöldözésekben és bűncselekményekben. Hozzátette: Szabadkát a bevándorlók elfeledhetik, minden szállást ellenőriznek, és minden rejtőzködőt felkutatnak.

Az illegális bevándorlókat szállító taxisofőröknek pedig azt üzente, a belügyminisztérium el fogja kobozni a járműveiket, mert bizonyos módon ők is bűnrészesei az embercsempészetnek azáltal, hogy szállítják a migránsokat.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök egy pénteki televíziós interjúban kijelentette:

a rendőrség teszi a dolgát, de ha szükséges, a katonaságot is bevetik a határon kialakult helyzet kezelése érdekében.

A migrációs válság tetőpontján, 2015-ben körülbelül egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is része. Hivatalos adatok szerint az illegális bevándorlás legnépszerűbb útvonala még mindig a nyugat-balkáni szárazföldi út.

Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sok esetben újra útra kelnek, és néhány nappal később elérik a magyar határt, ahol ismét megkísérelnek bejutni az Európai Unióba.

Az embercsempészek dönthetik el, hogy fizetségért ki juthat be az Európai Unióba – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1  esti műsorában.

Bakondi György azt mondta: az EU súlyosan elhibázott migrációs politikája 2015 óta olyan helyzetet teremtett, hogy ismeretlen személyazonosságú emberek nagy tömege – évente csaknem egymillióan – a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempész bandák segítségével, pénzért, nem az unió tagállamainak döntése alapján juthat be Európába.

Ezt súlyos következményekkel járó, és

mind a mai napig tartó tendenciának nevezte, hiszen az uniós döntések még mindig arról szólnak, hogy javítani kell a kitoloncolások hatásosságát.

Ezzel szemben a határőrizet támogatása helyett a kitoloncolási nehézségekkel küzdő országok migránslétszámából adnának Magyarországnak, akiket több tízezer fős nagy táborokban – migránsgettókban – kellene elhelyezni – tette hozzá.

Bakondi György felelevenítette: a déli határszakasz túloldalán, Szerbiában a migránsok előbb csak késekkel, botokkal estek egymásnak, aztán pisztolyokkal, majd kézigránátokkal, géppisztolyokkal.

Eleinte csak külterületeken zajlottak ilyen összecsapások, majd a lakóterületeken is, sőt egy migráció ellen felszólaló ember házát megtámadták kézigránáttal, és eljutottunk odáig, hogy a határtérségben is tüzet nyitottak magyar-szerb rendőrjárőrre – mutatott rá a helyzet romlására.

A belbiztonsági főtanácsadó tájékoztatása szerint ezek a különböző nemzetiségű – marokkói, szír, afgán, török, és más nemzethez tartozó – bűnözők által működtetett embercsempész csoportok először egymással harcoltak területek felügyeletéért vagy megtartásáért. Aztán az afgánok többségbe kerültek, elkezdtek pénzt kérni az áthaladásért a többiektől is – jegyezte meg.

Arról is beszélt: Szerbia komoly rendőri létszámot vezényelt a térségbe, de eddig az elfogottakat nyílt táborokba vitték, ahonnan azok visszaindultak a határtérségbe. Jelezte:

van egy eltolódás is Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia irányába.

A nyomás azonban továbbra is fokozódik: 172 ezer felett van a magyar hatóságok által elfogott migránsok száma, és ezernél több embercsempész ellen indult büntetőeljárás – mondta.

Bakondi György kiemelte: az új migrációs paktummal kapcsolatban Magyarországot érő nagy nyomás és a határtérségben tapasztalható tarthatatlan helyzet miatt a kormány egy nemzeti konzultációban kikéri a magyarok véleményét a migráció kérdésében is.