Migrációs nyomás Brüsszelben: Sikeresen álltunk ellen

Orbán Viktor kormányfő a közösségi oldalán úgy értékelte a találkozót, hogy elhúzódó háborút, pénzügyi csődöt és migrációs válságot hoztak össze a brüsszeli bürokraták az elmúlt évben. A miniszterelnök úgy fogalmazott: Ebből elég volt! Brüsszelben változás kell!

A migráció mindig is velünk volt, és mindig is velünk lesz – fogalmazott Ursula von der Leyen a granadai rendkívüli csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Az Európai Bizottság elnökének kijelentésével mindegyik tagállami vezető egyet értett. Az illegális bevándorlás kezelésével kapcsolatban egymással élesen szemben álló vélemények vannak az egyes állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban.

A migráció témája végül a magyar és a lengyel ellenállás miatt nem került bele a találkozó zárónyilatkozatába.

Orbán Viktor kormányfő a csúcsra érkezve jelezte, hogy nem lesz megállapodás: „Semmi esély bármilyen kompromisszumra, vagy megállapodásra a migráció terén. Politilailag ez lehetetlen. Nem csak ma, hanem általánosságban, a következő években. Ugyanis jogilag megerőszakoltak minket. És ha jogilag megerőszakolnak, azaz ránk kényszerítenek valamit, amit nem akarunk, akkor hogyan akarnak bármilyen kompromisszumot és megállapodást elérni? Ez lehetetlen!” – szögezte le a kormányfő.

Szerdán ugyanis az uniós nagykövetek elfogadták a migrációs paktum legvitatottabb elemét is. Ez lényegében teljhatalmat adna Brüsszelnek abban, hogy eldöntse, mikor mennyi migránst kell áttelepíteni. Strasbourgban, az Európai Parlamentben is a kötelező szétosztás és a legális útvonalak kialakítása mellett kardoskodtak a bevándorláspárti képviselők.

„Az illegális migráció felszámolhatja a kultúránkat és polgáraink biztonságát. Ezt nem fogjuk hagyni!” – nyomatékosította a kormánypártok álláspontját Hidvéghi Balázs európia parlementi képviselő, a FIDESZ közösségi oldalán közzétett bejegyzésben.

Nem ment el szó nélkül a magyar és a lengyel fellépés mellett Mark Rutte. A holland politikus, aki jelenleg átmeneti miniszterelnökként korlátozott jogkörökkel képviseli hazáját, a brüsszeli Politiconak azt nyilatkozta, hogy nem olyan nagy a migráció körüli vita, és annak folyamatos emlegetése a magyar és lengyel belpolitikai kérdésekre vezethető vissza. Lengyelországban egy hét múlva választások lesznek, és Orbán Viktor szeret némi felfordulást és zűrzavart okozni – tette hozzá.

Mark Rutte véleményének komolyságát megkérdőjelezi, hogy idén júliusban azért kellett lemondania, mert kormánya pont a migráció kezelésébe bukott bele.

Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben arra is felhívta a figyelmet, hogy még csak három év telt el a hétéves költségvetési ciklusból, de Brüsszel már újabb pénzek befizetésére akarja kötelezni őket. Több pénzt akar adni az ukránoknak a háborúra, és több pénzt akar adni a migránsoknak – fogalmazott a kormányfő. „A helyzet világos, Brüsszel kezéből kicsúszott a gyeplő, néhány hónap múlva választások lesznek Európában, és a bürokraták a munkájuk helyett már arra figyelnek, hogy mi lesz velük, mi lesz az ő állásukkal és karrierjükkel. A pecsenyéjüket sütögetik” – hangoztatta.

A csúcstalálkozót összegezve a miniszterelnök a saját közösségi oldalán azt írta: Brüsszel elárulta Európát. Elhúzódó háború, pénzügyi csőd és migrációs válság. Ezt hozták össze a brüsszeli bürokraták az elmúlt évben.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: Ebből elég volt! Brüsszelben változás kell!

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megerősítette, hogy elutasította a csúcstalálkozóról kiadni tervezett közös nyilatkozatnak azt a részét, amely a migrációval foglalkozott. A francia elnök pedig azt mondta: jóllehet az európai uniós tagországok között nincs egyhangú egyetértés az EU migrációs paktumával kapcsolatban, a miniszteri szinten már jóváhagyott javaslattal tovább lehet lépni minősített többségre épülő döntéshozatallal – jelentette ki Emmanuel Macron Granadában.

Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozóját követően Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megerősítette, hogy elutasította a csúcstalálkozóról kiadni tervezett közös nyilatkozatnak azt a részét, amely a migrációval foglalkozott. Orbán Viktor kormányfő már az értekezletre érkezve jelezte, hogy nincs esélye semmilyen megállapodásnak azt követően, hogy az egyhangúságról szóló korábbi megegyezést követően miniszteri szinten minősített többséggel erőszakolták át a paktum szövegét.

Morawiecki elmondta azt is, hogy granadai kétoldalú találkozóin megértést tapasztalt tárgyalópartnerei részéről a lengyel aggályok iránt.

Záró sajtótájékoztatóján Macron úgy foglalt állást, hogy bár Magyarország és Lengyelország a találkozón megismételte elutasító álláspontját az uniós migrációs politikával kapcsolatban, de ez még nem jelenti azt, hogy blokkolnak egy olyan döntést, amelynek minősített többséggel kell megszületnie, nem pedig egyhangúlag. Úgy vélte, a miniszteri szinten elfogadott javaslat további pontosításával mindenképpen előre lehet haladni, konkrét lépéseket lehet tenni a paktummal.

Macron egyúttal üdvözölte, hogy az Európai Bizottság olyan tervezeteket dolgozott ki, amelyek lehetővé teszik a migránsokat kibocsátó államok, illetve a tranzitországok segítését.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a találkozó után úgy nyilatkozott: érti Magyarország és Lengyelország aggályait, de Olaszország pozíciója az eltérő földrajzi adottságok miatt különbözik az övéktől. A legfontosabbnak szerinte azt kell tekinteni, hogy a migránsokat megakadályozzák az EU területére lépésben, és ebben a tekintetben az elfogadott paktum a korábbiaknál jobb intézkedéseket tartalmaz – vélte.

Meloni Granadában különtalálkozót tartott Olaf Scholz német kancellárral, miután a múlt hónapban nézeteltérés támadt országaik között a földközi-tengeri mentőhajók német finanszírozása miatt. A mostani megbeszélésen mindketten elégedettségüket fejezték ki a migrációs paktum elfogadott változatával, és megegyeztek abban, hogy a jövő hónapban folytatják a személyes egyeztetést.

Scholz sajtótájékoztatóján azt is kijelentette: a paktum miniszteri szinten megszavazott változata már „megkötöttnek” számít, egy-egy tagország vétójával nem lehet blokkolni.

A csúcstalálkozó másik témájával, a bővítéssel kapcsolatban Scholz úgy nyilatkozott: az EU-n belül is meg kell állapodni az új tagok befogadásához szükséges lépésekről.

Macron kijelentette, hogy a jelenleginél gyorsabban haladna a bővítéssel, de egyelőre még nem tartanak döntéseknél, hanem a következő időszak teendőit igyekeznek meghatározni. Úgy vélte, abban konszenzus mutatkozik az EU-tagállamok vezetői között, hogy az unióról alkotott egész geopolitikai kép gyökeres átalakuláson megy keresztül.

A kontinens biztonságának megerősítéséhez minél előbb az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésére és a brüsszeli migrációpárti politika beszüntetésére van szükség – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tiranában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nyugat-balkáni régió államainak együttműködését és európai uniós integrációját célzó úgynevezett berlini folyamat külügyminiszteri találkozóját követően figyelmeztetett, hogy a kontinens rendkívüli nehézségekkel néz szembe.

Ennek alátámasztására hangsúlyozta, hogy keletről az ukrajnai háború, délről az egyre súlyosbodó és egyre agresszívabb illegális migráció jelent biztonsági kihívást, eközben pedig folyamatosan romlik az Európai Unió versenyképessége, amit jól demonstrál, hogy Kína átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában.

„Helyes ha feltesszük itt, Európában azt a kérdést, hogyan tudjuk megállítani a versenyképesség visszacsúszását, hogyan tudjuk újra erőssé tenni Európát”

– mondta.

„Nos, ehhez mindenesetre új lendület kell, új energia kell, és ha azt a kérdést tesszük fel, hogy honnan jön az új lendület, honnan jön ez az új energia, hogy Európa ismételten erős legyen, akkor egyértelmű, hogy a Nyugat-Balkánról” – folytatta.

„Hiszen a nyugat-balkáni országok fejlődni akarnak, a nyugat-balkáni országok fel akarnak zárkózni, a nyugat-balkáni országok ambiciózusak és a nyugat-balkáni országok tudnának lendületet hozni az Európai Uniónak” – mutatott rá.

„Így tehát nem túlzás azt állítani, hogy nekünk, az Európai Uniónak jobban kell a Nyugat-Balkán, mint ahogyan a nyugat-balkániaknak szüksége lenne az európai uniós tagságra, és ezt mi, a szomszédban még inkább így érezzük” – fogalmazott.

Szijjártó Péter sokkolónak nevezte, hogy az Európai Tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a régió államai majd 2030-ban csatlakozhatnak a közösséghez.

„Miért kellene még hét évet várni? (…) Mi az, amit még várunk hét évig, és nem tudtunk elintézni az elmúlt esztendők során? Mi azt gondoljuk, hogy már tegnap is késő lett volna a nyugat-balkáni irányú bővítése az Európai Uniónak”

– szögezte le.

A miniszter szerint ez a céldátum „egész egyszerűen elfogadhatatlan”, különös tekintettel arra, hogy a térség iránt nem csak az EU, hanem a világpolitika más szereplői is érdeklődnek. Leszögezte, hogy az érintett országok felvételével egyértelművé lehetne tenni, hogy a régió jövője az Európai Unión belül van.

A miniszter sérelmezte, hogy nyilvánosan több tagállam képviselői is pozitívan beszélnek a bővítésről, miközben zárt ajtók mögött inkább annak az akadályait hangoztatják.

„Sajnos, ma az európai uniós tagországok egy jelentős része másként beszél és másként cselekszik a bővítés tekintetében, ez pedig, sajnos, le tudja rombolni az Európai Unióba vetett hitet, az Európai Unióba vetett bizalmat”

– fogalmazott.

Márpedig ez – mint aláhúzta – kritikus fontosságú kérdés, amely elképesztő biztonsági kockázatokat jelent a Nyugat-Balkán és Közép-Európa számára az egyre növekvő migrációs nyomás miatt.

Ennek kapcsán hangsúlyozta: a nyugat-balkáni ma a legforgalmasabb migrációs útvonal Európában, ráadásul az érkezők és az embercsempészek is egyre erőszakosabbak, egyes esetekben automata fegyvereket használnak, s nemcsak egymással, hanem a magyar határőrökkel szemben is.

„Ez elfogadhatatlan. Ezt nem lehet tolerálni. És az is elfogadhatatlan, hogy egyes európai politikusok meg azt kérik tőlünk, hogy ezt toleráljuk”

– közölte.

„Brüsszelnek fel kell adnia a migrációt támogató politikáját. Brüsszel a hibás azért, hogy a szerb-magyar határon gyakorlatilag élhetetlenné válnak a körülmények. Brüsszel a hibás azért, hogy lövöldözhetnek a migránsok és az embercsempészek a szerb-magyar határon. Brüsszel a hibás, mert Brüsszel egyfajta mágnesként láttatja most már az Európai Uniót, a migránsokat idevonzzák, etetik az embercsempészek üzleti modelljét, és bátorítanak mindenkit, hogy induljanak meg, mert ha ideérnek, akkor úgyis újra el lesznek osztva” – mondta.

„Mindaddig, amíg a kvóták napirenden vannak, addig Brüsszel fenn fogja tartani a migrációs nyomást Európán, addig lövöldözni fognak a szerb-magyar határon, és ez elfogadhatatlan”

– összegzett.

Az első találkozó helyszínéről elnevezett kezdeményezést még Angela Merkel egykori német kancellár indította el 2014-ben, és azóta a térségbeli országok és az EU együttműködésének egyik legfontosabb platformja lett.