Még mennyi ideig tart Ukrajna amerikai támogatása?

A Fehér Ház  bejelentette, hogy a Kijevnek az Oroszország elleni harcban nyújtott amerikai támogatás kifut néhány hónapon belül, ha a republikánusok nem támogatnak új pénzeszközöket az ukránok megsegítésére. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője egy tájékoztatón leszögezte: „Nagyjából talán pár hónapról beszélhetünk.” A republikánusok már nem akarják ezt a háborút.

Ukrajna támogatása egyre bizonytalanabb, miután az Egyesült Államok kongresszusi költségvetési megállapodásából az utolsó pillanatban kizárták Kijev további katonai finanszírozását. Így az USA kormányának finanszírozása biztosítva van a következő 45 napra. Azonban homályos, hogy folytatódhat-e az Ukrajnának nyújtott támogatás - amire Biden elnök ígéretet tett.

Egy hajszálon múlt, hogy sikerült elkerülni az Egyesült Államok kormányzati leállását. A Demokrata Párt és a Republikánus Párt tagjai ugyanis az utolsó pillanatban állapodtak meg a finanszírozás átmeneti folytatásáról.

Az átmeneti büdzsé azért vált szükségessé, mert a pénzügyi év szeptember 30-án lezárult, és a következő 12 hónapra egyelőre nincs végleges költségvetése az amerikai szövetségi kormánynak.

A költségvetést a republikánus képviselőházi tagok egy része elutasította, így a szükséges többség a demokraták jelentős részének átszavazásával jöhetett csak létre.

Az alkuból kimaradt Ukrajna finanszírozása, de a pártok megállapodtak abban, hogy ezt a következő hetekben tovább tárgyalják majd. Itt egy hat milliárd dolláros katonai segélyről van szó.

Joe Biden elnök megígérte, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát.

"Semmilyen körülmények között nem hagyhatjuk, hogy a Washington Ukrajnának nyújtott támogatása megszakadjon. Kezeskedem afelől, hogy eljutunk odáig, hogy meg fogjuk csinálni. Biztosítani akarom szövetségeseinket, hogy számíthatnak a támogatásunkra, nem fogunk csak úgy kisétálni" - mondta az amerikai elnök.

Az Egyesült Államok eddig mintegy 46 milliárd dollárnyi katonai támogatást nyújtott Ukrajnának.

Biden most további 24 milliárd dollárt kért, az elmúlt hónapokban pedig az USA megígérte a 300 kilométer hatótávolságú ATACMS rakétarendszerek leszállítását, valamint Abrams harckocsikat is küldött Kijevbe.

A keményvonalas republikánusok ellenzik a további katonai segítségnyújtást, sokan pedig nyíltan ellenzik az amerikai elnök hozzáállását a háborúhoz.

Matt Gaetz floridai kongresszusi képviselő szombaton azt mondta újságíróknak, hogy „a kongresszusból már engedélyezett finanszírozás valahol a több mint elég és a túl sok között van”.

A kongresszus alsóházában, a képviselőházban a republikánusok vannak többségben, míg a felsőházban, a szenátusban a demokraták. A képviselőház támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szövetségi költségvetésből továbbra is ilyen nagystílű támogatásban részesítsék Ukrajnát. Biden európai szövetségeseinek megígérte, hogy a költségvetésen kívüli eszközökkel továbbra is segítik majd Ukrajnát. Erről még keveset tudunk, de az biztos, hogy a pénz kevesebb lesz. Éppen ez a bizonytalanság, na meg az ukrán elnök nyár óta elszenvedett sorozatos diplomáciai kudarcai – többek között az EU- és a NATO-tagság gyors lehetőségének „elúszása” – teljesen aláásták a vele szembeni belső bizalmat.

Súlyos gond az egész Ukrajnát átszövő korrupció.

Az ukránok elsöprő többsége, szám szerint 77,6 százaléka gondolja úgy, hogy Volodimir Zelenszkij közvetlenül felelős a kormányt és a katonai közigazgatást behálózó korrupcióért -  derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány (Democratic Initiatives Foundation - DIF) legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit az Interfax ukrán állami hírügynökség szemlézett. A felmérésben résztvevők szerint az ukrán elnök leginkább azért hibáztatható, hogy az ígérete ellenére nem lép fel kellő hatékonysággal az állami korrupcióval szemben, sőt, sok esetben még szemet is huny felette.

A kutatás megjelenése előtt néhány nappal egyébként maga Zelenszkij is élesen kritizálta a korrupt tisztségviselőket. Az ukrán elnök felháborítónak nevezte azokat a korrupciós gyakorlatokat, amelyeket több sorozóközpontban júliusban tartott vizsgálatok tártak fel, és megígérte, hogy olyan emberekre fogják bízni a feladatot, akik tudják, hogy mi a háború.

Ahogy arról a hazai sajtó is beszámolt korábban, egy odesszai sorozóközpont vezetője ellen vizsgálatot indítottak, aki a gyanú szerint 10 ezer dollár (3,6 millió forint) kenőpénz ellenében hamis igazolást adott arról, hogy a behívott férfi alkalmatlan katonai szolgálatra, és átlépheti az országhatárt. Erre reagálva az ukrán államfő elmondta: részletes megbeszélést tartott Ihor Klimenko belügyminiszterrel és Vaszil Maljukkal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjével. Hozzátette, hogy a vizsgálatok részleteit és eredményeit nyilvánosságra fogják hozni, és eljárást indítanak a felelősök ellen.

Minden idők egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas Seymour Hersh azt állítja néhány hete megjelent cikkében, hogy Volodimir Zelenszkij és az ukrán kormány legfelső vezetése több százmillió dollárnyi amerikai támogatást sikkasztottak el. A Substack platformon közzétett írásában a szerző “egy jól értesült amerikai hírszerzési tisztviselőre” hivatkozva fogalmazta meg állításait. Mint ismert, Seymour Hersh legutóbb február közepén került a nemzetközi sajtó érdeklődésének homlokterébe, amikor egy leleplező cikkében az Egyesült Államokat vádolta meg az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával.

Hers legújabb írása szerint az ukrán elnök, valamint a kijevi vezetés prominens tagjai az amerikai üzemanyag támogatások köré húztak fel egy korrupciós hálózatot, melynek segítségével tavaly körülbelül 400 millió dollárt (136 milliárd forint) sikkasztottak el. Nagyon leegyszerűsítve a rendszer úgy működött, hogy Kijev olcsóbban vásárolta gázolajat, mint amennyi üzemanyag-támogatást kapott erre a célra a nyugati szövetségeseitől, elsősorban Amerikától. A publicista értesülései szerint a nyugatról érkező "benzinpénzeket" az ukrán vezetők olyan fantomcégeken keresztül vették fel, melyek Lengyelországban és Csehországban voltak bejegyezve, de nem zárta ki, hogy olyan adóparadicsomokban is létrehoztak hasonló pénzmosodákat, mint például a Kajmán-szigetek. A kijevi minisztériumok állítólag versenyeztek egymással, hogy ilyen fedőcégeket hozzanak létre, és minél nagyobbat szakítsanak. Külön érdekesség, hogy az Ukrajnába érkező üzemanyag egy jelentős része feltehetően Oroszországból származott, tehát az amerikai adófizetők pénze közvetetten Moszkvához kerülhetett.

A Hersh által idézett hírszerzési forrás az ukrajnai üzemanyag korrupció szintjét az Afganisztánban tapasztaltakhoz hasonlította, amikor Kabulban USA-szövetséges kormány volt hatalmon. A meg nem nevezett informátor azt állította, hogy az amerikaiak a legelejétől kezdve ismerték az ukrán pénzszivattyút, de inkább szemet hunytak felette, nehogy a sajtó felgöngyölítse az ügyet. Az év elejére azonban elfogyott a Pentagon türelme, és amikor William Burns CIA-igazgató január közepén titokban Kijevbe látogatott, lerakott Zelenszkij elé egy 35 főt tartalmazó listát azokról az ukrán tisztségviselőkről és politikusokról, akik a legtöbb amerikai pénzt loptak el. Mint ismert, a találkozó után másfél héttel Zelenszkij több magas rangú állami beosztottat is kirúgott, amiről a nyugati lapok "ukrán kormányválságként" tudósítottak. Hersh beszámolója szerint az ukrán elnöknek - amerikai utasításra - a 10 leghivalkodóbb tisztségviselőt kellett kirúgnia, akik nem "szégyelltek az új Mercedesükkel Kijev utcáin furikázni". De a CIA igazgat

Zelenszkij óriási hibán követett el, amikor elhitte, hogy az Egyesült Államok addig fogja támogatni, ameddig kell, vagyis a győzelemig. Kevesebb önteltség és pökhendiség helyett, jó lett volna, ha egy kicsit elmélyed az amerikai diplomáciatörténetben.  Mert ilyen, és ehhez hasonló ígéreteket már hallottunk Dél-Vietnam, Afganisztán és Irak kapcsán is, amikor történetesen az arab országban a síita muszlimokat és a kurd nemzeti kisebbséget a Szaddám Huszein ellen felkelésre biztatták. És mi lett mindennek a vége: az Egyesült Államok, amikor érdekei úgy kívánták, sorsára hagyta addigi szövetségeseit, kiszolgáltatva a megtorlásnak.

Az ukrán elnök egyre inkább csak látszólag volt az események főszereplője, ez most ki is derült. A főszerepet – „megosztva”, ha lehet ilyet mondani – támogatói adták elő. A kérdés, most az, hogy meddig bírja Zelenszkij?

A beharangozott ukrán ellentámadásnak semmi eredménye, a hadsereg folyamatosan létszámhiánnyal küzd, a beígért nyugati fegyverek egy része, vagy nem érkezett meg, vagy az „ócskavas telepről” szedték össze.

De ami még ennél is súlyosabb, az ukrán társadalom a mostani kilátástalan helyzetben számon fogja kérni Zelenszkijtől a több százezer halottat, akik, értelmetlenül vesztették életüket a fronton. A hadsereg morálja a mélyponton van.

 A besorozott katonák már nem akarnak tovább harcolni, de az ukrán társadalmat ideológiailag és fizikailag terrorizáló szélsőségesen soviniszták, akiknek elődeik a második világháborúban készségesen kiszolgálták a német náci megszállókat, biztos, hogy nem fogják feladni és az utolsó emberig kitartanak. Valószínűleg erőszakkal lemondatják az ukrán elnököt, ahogy ezt tették Viktor Janukoviccsal is, 2014 februárjában.  Az óriási veszteségek miatt a lakosság jelentős része, vagy elhagyja az országot, vagy mindenbe beletörődik, csak már béke legyen.