Lövöldözés, támadások a magyar határon

A fegyveres bevándorlók megjelenésével, az általuk kezdett lövöldözésekkel és támadásokkal eszkalálódik a helyzet a déli határon – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Bakondi György kifejtette, a fegyverek megjelenésére, a migránsok fegyverhasználatára korábban nem volt példa a magyar-szerb határszakaszon, de az elmúlt időszakban számos esetben történtek lövöldözések elsősorban a szerb oldalon, előbb a külterületeken, később pedig már a települések belterületeit, magánházakat értek kézigránátos támadások.

Rálőttek a szerb rendőri erőkre is, holott korábban ezt soha nem tették. Most már fegyverrel fenyegetik és lövéseket adtak le magyar rendőrökre

– emlékeztetett a főtanácsadó.

Bakondi György az Európai Unió illegális migrációval kapcsolatban elfogadott krízisrendelet-tervezetére kitérve azt hangsúlyozta, a magyar-szerb határon történtek ellenére az unió azt szeretné, hogy azokat, akik lövöldöznek a magyar járőrökre, átlőnek a magyar területre, fegyverekkel fenyegetőznek, szervezett bűnözéshez tartozó, súlyos bűncselekményeket követnek el, engedje be Magyarország a területére és vizsgálja meg, hogy jogosultak-e a politikai menedékjogra.

Vélekedése szerint „ehhez nagy vizsgálat nem kell”, hiszen

ezek a migránsok nem működnek együtt a hatóságokkal, nincsen okmányaik és erőszakosan, felfegyverkezve lépnek fel, ezért ebben az esetben az ENSZ szerinti politikai menedékkérelmet egyáltalán nem lehet vizsgálat tárgyává tenni.

Fontos tény, hogy Magyarország nem humanitárius kérdésként, hanem biztonsági és szuverenitási kérdésként tekint erre az ügyre – fogalmazott Bakondi György. Emlékeztetett arra, a határátlépés előtt benyújtott kérelmeket megvizsgálja a hatóság, és ha úgy látja, hogy menekültstátuszra vagy más státuszra jogosult a kérelmet benyújtó, akkor egyedi döntése alapján legálisan beengedik, ha azonban erre nem jogosult, akkor nem léphet be az országba.

A műsorban a miniszterelnök főtanácsadója kérdésre válaszolva elmondta, a szerb határszakaszon idén eddig több mint 141 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar határőrizeti szervek, de a határkerítést megkerülve, a horvát, a szlovén, az ukrán, a szlovák vagy a román határon keresztül, sokszor kamionokban elrejtőzve érkező migránsok számát a regisztráció és a határőrizet más típusa miatt nem lehet kontrollálni.

A szervezett bűnözés részéről a magyar határt érintő példátlan nyomásban „áttolódások” tapasztalhatóak – mondta.

A migránserőszakról egy videót is közzétettek a Facebookon.

Rámutatott, komoly probléma van a Bosznián keresztül Horvátországon át Szlovéniáig tartó csempészútvonalon, itt sokszoros növekedés tapasztalható az illegális migránsok számában és ugyanez látható Bulgária és Szerbia felől Románia irányába is. Megjegyezte, a Magyarország által működtetett szilárd és erős határőrizet terelésre kényszeríti az embercsempészbandákat, így az általuk szállított bevándorlókat sokszor mélységi ellenőrzések során fogják el a hatóságok.

Nem a határok megvédéséről, hanem az illegális migránsok további betelepítéséről szól az Európai Unió (EU) héten elfogadott krízisrendelet-tervezete – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Rétvári Bence kifejtette: bár az uniós belügyminiszterek tanácskozásán szereplő előterjesztést formailag krízisrendeletnek hívják, de valójában ez egy újabb „migránsmágnes”, amelyet áterőltettek Brüsszelben.

Az államtitkár felidézte, hogy már a nyár elején a minősített döntéshozatalt megkerülve, megfelelő jogi forma, konszenzusra való törekvés nélkül vitték át az unió tanácsán a migrációs paktumot, ebből pedig eddig egyetlen rész hiányzott: a mostani, úgynevezett krízisrendelet.

A kiegészítő döntés tartalmát ismertetve Rétvári Bence elmondta, abban az esetben, ha valahol hirtelen egyszerre sok tízezer migráns jelenne meg, Brüsszel joga lesz eldönteni, hogy milyen intézkedést javasol, melyik ország hány migránst vegyen át a krízishelyzetbe került országtól. Ez

egy soron kívüli, kötelező kvóta, amelyet egy ad hoc döntés alapján hoznak meg, és semmiféle garanciát nem tartalmaz, nincs meghatározva benne a válsághelyzet fogalma, ahogy az sem, hogy milyen arányban osszák szét a migránsokat

– kifogásolta. Megjegyezte azt is, hogy a kötelezettség nem váltható át pénzbüntetésre, a kijelölt országoknak ezeket a migránsokat kötelezően át kellene venniük.

Az államtitkár megerősítette, a magyar álláspont továbbra is az, hogy meg kell védeni a külső határokat, és a menedékkérelmi eljárásokat az EU külső határain kívül kell lefolytatni.

„Brüsszel nem a határok megvédéséről, hanem arról hoz döntést, hogy hogyan legalizáljuk a migránsok szétosztását az EU-ban” – fogalmazott. Véleménye szerint az EU azért akarja ilyen rohamléptekben elfogadni ezt a migrációs rendeletet, mert közelednek az uniós parlamenti választások, és

attól tartanak, hogy a populisták előretörésével az európai intézményekben már nem lesz ilyen könnyű terep a migráció támogatásához.

Rétvári Bence elmondta, azok után, hogy már a magyar bírói tanács berendezési tárgyai és informatikai rendszere is szempont lehet Brüsszelben a Magyarországnak járó uniós kifizetések felfüggesztésénél, a migrációt támogató döntés visszautasítása újabb ürügy lehet a kifizetések további halasztásához.

Egyre több ország vezet be ellenőrzéseket a schengeni belső határokon, annyi illegális bevándorló áramlik a fő célországok, elsősorban Németország felé. Olaszország eközben Berlinnél tiltakozott amiatt, hogy a német kormány által támogatott NGO-k együttműködnek földközi-tengeri embercsempészbandákkal.

Egymás után szálltak ki a migránsok egy kamion csomagteréből. A lengyel hatóságok szerint 38 férfi bujkált a járműben – tudósított az M1 Híradója. A vélhetően szír illegális bevándorlók Szlovákián keresztül érkeztek és Németországba akartak eljutni.

Mértéktelen migránsözön

Csütörtök óta a lengyel határrendészet véletlenszerű ellenőrzéseket vezetett be a Szlovákiával, Csehországgal és Németországgal közös határán, hogy kiszűrje az embercsempészeket. A határ túloldalán, Németországban is ellenőrzik az utakat.

A Lengyelországgal határos Brandenburg tartományban csak az elmúlt két hétben 550 illegális határátlépőt tartóztattak fel. A német belügyminisztérium adatai szerint idén augusztusig már több mint 70 ezer határsértővel szemben kellett intézkedniük,

a többségük Szíriából és Törökországból érkezett.

„Minden korábbinál nagyobb mértékű embercsempészet folyik a német–lengyel határon” – fogalmazott Michael Stübgen, Brandenburg tartományi belügyminisztere, aki szerint ilyen tömeges jelenséggel még a 2015-16-os, első migrációs hullám idején sem találkoztak.

„Focus”-ban az NGO-k

Mindeközben a német Focus magazin oknyomozó riportja szerint több,

a német kormány támogatását is élvező NGO aktívan együttműködik az embercsempészekkel.

A lap több olyan esetről tud, amikor Líbia partjaitól néhány kilométerre, az embercsempészek által megadott koordináták alapján gyűjtötték be a csónakokról az embereket, akiket aztán az olasz partokra szállítottak. Az ügyet megdöbbentőnek nevezte Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, és levélben fordult Olaf Scholz német kancellárhoz.

A fokozott határellenőrzéseket az uniós belügyminiszterek csütörtöki tanácsülésével egy időben vezették be, ahol Magyarország és Lengyelország hiába utasította el azt a válságkezelő mechanizmust, amely lehetővé tenné az Európába érkező bevándorlók tagállamok közötti szétosztását.

Tébolyult elképzelés

A brüsszeli javaslatról végül – többségi döntéssel – politikai megállapodás született. Az ülés után Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára leszögezte, hogy Brüsszel visszaélt a hatalmával, és ismét áterőszakolt egy döntést, amit Magyarország nem fogad el.

A lengyel miniszterelnök is tiltakozott a döntés ellen. Mateusz Morawiecki úgy fogalmazott: „Az uniós bürokraták semmibe veszik Lengyelország biztonsági igényeit, és minden áron keresztül akarják vinni a tébolyult elképzeléseiket, amelyek arra kényszerítenének minket, hogy illegális bevándorlókat fogadjunk be.”

Morawiecki hozzátette: az Európai Tanács jövő heti ülésén

Lengyelország megvétózza a migrációs paktumot.