Lengyelország szuverén állam marad vagy a globalistáké lesz

Magas részvétel várható, a mintegy 29 millió választásra jogosult polgár akár 70 százaléka is elmehet szavazni ma Lengyelországban. A szavazóhelyiségek reggel 7 órakor nyitnak és este 9 órakor zárnak, amikor a média közzéteszi majd az első exit pollokat. Hivatalos végeredményt hétfőn hirdethetnek.

Az október 15-i lengyel parlamenti választásokon a szavazók eldöntik, Lengyelország szuverén állam marad-e, vagy egy „európai provinciává” válik – jelentette ki Mateusz Morawiecki kormányfő.

A kormánykoalíciót 2015 óta, két kormányzati cikluson át vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt a sziléziai Katowice sportcsarnokában tartotta meg néhány napja a parlamenti választásokat megelőző utolsó nagyszabású kampánykongresszusát.

A szavazók eldöntik, Lengyelország egy „európai land, európai provincia lesz-e, vagy szuverén ország marad” – fogalmazott felszólalásában Morawiecki. Sorolta a PiS gazdasági sikereit, és azt mondta, hogy a választások Lengyelország két víziójáról szólnak: Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke „lengyel”, valamint Donald Tusk, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnöke „német” víziójáról.

Morawiecki újból bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavait az ukrán gabonaexportot ellenző országokról. Hangsúlyozta:

a PiS védeni fogja a lengyel mezőgazdaságot „az ukrán agrooligarcháktól”.

Zelenszkijnek „most úgy tűnik, hogy közeli szövetségben lesz Németországgal” – jelentette ki a lengyel kormányfő. Felidézte: Varsó az ukrajnai húború elejétől segített Kijevnek, miközben Németország eleinte csak 5 ezer védősisakot ajánlott fel neki. Figyelmeztetett: Berlin „mindig a közép-európai országok feje felett fog megegyezést keresni a ruszkikkal”.

Kaczynski a beszédében azzal vádolta Tuskot, hogy kormányzása idején gyengültek Varsó kapcsolatai az Egyesült Államokkal, a közép-európai országokkal, a visegrádi csoporttal, mert „ezt elvárta tőle Németország, valamint az oroszok is”. Szemére vetette, hogy tönkre akarja tenni a lengyelországi demokráciát és jogállamiságot.

A vasárnapi lengyel választás fontosságáról Kiszelly Zoltán elemző a Magyar Hírlapnak elmondta, egy Tusk-kormány úgy támogatná Ukrajnát, ahogy azt az amerikaiak szeretnék. A választások mellett négy témában kérdezik a lengyeleket, a nyugdíjkorhatár emeléséről, a migrációról, a brüsszeli betelepítési kvótáról és a határkerítésről is elmondhatják a véleményüket, ami a választás eredményére is hatással lehet.

Korábban határozatot fogadott el a lengyel parlament alsóháza, a szejm, a képviselők ebben elfogadhatatlannak nevezték, hogy külföldi politikusok beavatkoznak a lengyel parlamenti választásokba.

A határozatban idézik az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióját vezető német EP-képviselő, Manfred Weber nemrég tett kijelentéseit arról, hogy a PiS-t „le kell győzni”, az EPP pedig „tűzfalat épít” a lengyel kormánypárttal szemben, mivel a néppárt „az egyetlen erő, amely leválthatja a PiS-t Lengyelországban, és visszavezetheti az országot Európába”.

A szejm elítélte az ilyen nyilatkozatokat és azok „harcias nyelvezetét”.

A testület a választási folyamatba történő „elfogadhatatlan, az európai értékekkel, a demokrácia és a nemzeti szuverenitás elvével ellentétes beavatkozásnak” találta, hogy valaki kívülről próbálja befolyásolni a lengyel politikai színtér alakítását.

Az ilyen beavatkozásokat Lengyelország ellenségesnek minősíti, és „határozottan harcolni fog ellenük” – hangsúlyozták. Németország második világháborús szerepére utalva úgy ítélték meg: a német politikusoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy másokat kioktassanak a demokráciáról.

A határozatot a szavazáson ellenző fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) nevében felszólaló Slawomir Nitras alsóházi képviselő méltatlannak nevezte, hogy a szejm Weber interjújára reagálva egész Németországot elítélően említi a hivatalos dokumentumban.

Ma a parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is tartanak, amelynek négy kérdése között szerepel a menedékkérők elosztását célzó uniós javaslatra vonatkozó is.

A referendum kérdései az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, a fehérorosz határon emelt acélkerítésről és a menedékkérőkkel kapcsolatos uniós javaslatról szólnak.

A Jog és Igazságosság (PiS) pártra épülő kormány azzal indokolta a népszavazást hogy

az október 15-re kiírt parlamenti választások után megalakuló törvényhozás, az összetételétől függetlenül, kénytelen legyen szem előtt tartani a nemzet akaratát.

A PiS politikusai szerint az ellenzék, elsősorban a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) az népszavazási kérdésekben foglalt témákban a nemzeti érdekkel ellentétes álláspontot képvisel, mivel támogatja például az állami vagyon nagymértékű privatizációját, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint az uniós menekültelosztási mechanizmust.

Mateusz Morawiecki kormányfő a parlamenti vita során a lengyel alkotmányra hivatkozva kijelentette: a nemzet egy szuverén hatalom, és „ilyenként arról dönthet, milyen irányú legyen a migrációs, a gazdasági vagy egyéb politika”.

A tervezetet egy polgári kezdeményezés keretében nyújtották be 250 ezer támogató előírással, miután két hasonló törvényt Andrzej Duda elnök 2022 decemberében és márciusában megvétózott, a jogszabály által ébresztett társadalmi feszültségekre hivatkozva.

A legutóbbi felmérések átlaga szerint a PiS a szavazatok 37 százalékát kaphatja. A PO vezette Polgári Koalíció(globalisták) 31 százalékra tenne szert. Bejutna a parlamentbe még a voksok 10 százalékával a nemzeti és újliberális pártok alkotta szövetség, a Konföderáció (Konfederacja), valamint az Új Baloldal (9 százalék) és a Harmadik Út (10 százalék).