kulcsár edina
Magyar Péter ámokfutása büdös szavazóktól, nők, nyugdíjasok folyamatos gyalázásáig
POLITIK
Létrehozva: 2023.10.21.
Izrael légicsapásokat zúdított a Hamaszra
50 túszt nem, kettőt elengedtek a terroristák.
A Híradó bemutatta a kiszabadult túszokról a Hamász terrorszervezet fegyveres szárnya által közzétett felvételt, amelyen annyi látszik, ahogy Judith Tai Raanant és Natalie Shoshana Raanant átadják a Vöröskeresztnek. A felvételen a terrorszervezet emberei maszkot viselnek.
Az anya és lányának átadása a Gázai-övezet határán történt, onnan Izrael egyik katonai támaszpontjára vitték őket, ahol a családtagjaik várták.
Október 7-én rabolták el őket a Hamász fegyveresei, amikor betörtek Izrael területére.
A két amerikai rokonlátogatáson volt az egyik gázai-övezet határa közelében fekvő kibucban. A Hamász bejelentette,
a túszok elengedése Katar közbenjárására történt.
Később az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége egy fotót tett közzé, tájékoztatásuk szerint Joe Biden amerikai elnök gratulált nekik a szabadulásukhoz.
A Hamász terrorszervezet több mint 200 túszt ejtett az október 7-i támadások alatt, további ötven embert pedig más fegyveres csoportok tartanak fogva.
Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy 20 túsz egy izraeli légicsapás során életét vesztette.
Közben izraeli források szerint a két túsz szabadon engedése ellenére sem tett le Izrael arról a tervéről, hogy szárazföldi hadműveletet indítson a Gázai-övezet ellen.
Az Egyesült Államok és több európai kormány ugyanis megpróbálja rávenni a zsidó államot, hogy késleltesse a szárazföldi hadművelet elindítását, abban bízva, hogy a további túszokat enged szabadon a Hamász.
Amerikai források szerint azonban
mintegy 50 túsz elengedéséről folytatott tárgyalások kudarcot vallottak.
Ezeket az Egyesült Államok, Izrael és Katar folytatta a Hamásszal. Az iszlamista terrorszervezet feltételei között szerepelt az ideiglenes tűzszünet, Gáza vízellátásának újraindítása, valamint a segélyszállítmányok azonnali bejutása a Gázai övezetbe.
Az elmúlt éjjel is folytatódtak az izraeli légicsapások a Hamász állásaira a Gázai-övezetben. A célpontok között egyebek között hadműveleti parancsnokságok és rakétaindító állomások voltak, továbbá sikerült megsemmisíteni többszintes épületekben elhelyezett megfigyelőállásokat és mesterlövész-fészkeket.
Az izraeli hadsereg bejelentette: megölte a Hamász fegyverzetfejlesztésért felelős mérnökét.
Izrael Libanonban a Hezbollah terrorszervezet állásait is lőtte.
Szombat délelőtt megnyitották, majd néhány perccel később ismét bezárták a rafahi határátkelőt Egyiptom és a Gázai-övezet határán.
20 teherautónyi nemzetközi humanitárius segítséget engedtek csak bejutni a térségbe. 200 teherautó várakozik napok óta, hogy engedélyt kapjon a belépésre.
A kamionok gyógyszereket, gyógyászati berendezéseket és korlátozott mennyiségű élelmiszert szállítanak.
Az izraeli légicsapások miatt a Gázai övezet északi részéből délre, az egyiptomi határ közelébe özönlöttek a palesztinok. Az egész övezetben nincs villanyáram-, üzemanyag-, élelmiszer- és vízellátás. A térségben humanitárius katasztrófa fenyeget.
Kudarcot vallottak túszok egy nagyobb csoportja, mintegy 50 ember szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások, amelyeket az Egyesült Államok, Izrael és Katar folytatott a Hamász iszlamista terrorszervezettel – közölte a Wall Street Journal.
Az egyezség feltételei között szerepelt az ideiglenes tűzszünet, Gáza vízellátásának teljes körű újraindítása Izrael felől, valamint a segélyszállítmányok azonnali elindítása a Gázai övezetbe.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden túsz előfeltétel nélküli szabadon bocsátását követeli a Hamásztól, és Washington készen áll az együttműködésre, ha ez hozzájárul a Hamász által foglyul ejtett emberek elengedéséhez.
A Hamász azt állítja, hogy kétszáz túszt ejtett az október 7-ei támadások alatt, további ötven embert pedig más fegyveres csoportok tartanak fogva.
Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy húszan egy izraeli légicsapásban életüket vesztették.
Azonnali Gázai övezeti tűzszünetet követelt csütörtökön az ENSZ főtitkára, az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború tizenharmadik napján.
„A Gázai övezetnek arányos és tartós segítségre van szüksége” – jelentette ki António Guterres Kairóban Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy tiszteletben kell tartani a humanitárius jogot. „Azonnal élelmiszerre, vízre, üzemanyagra és gyógyszerekre van szükség, mégpedig sokra és tartósan” – hangsúlyozta Guterres.
A főtitkár felszólította a Hamászt, hogy engedje el az október 7-ei támadása alkalmával Izraelből elhurcolt túszokat, Izraelt pedig arra, hogy biztosítson korlátlan hozzáférést a segélyekhez.
Több napja áramlik a humanitárius segítség az egyiptomi Sínai-félszigetre, és az ENSZ-szervezetek remélik, hogy azt mielőbb eljuttathatják a Gázai övezetbe.
A rafahi terminált, a Gázai övezet egyetlen olyan határállomását, amely nem Izraelbe vezet, hanem Egyiptomba, pénteken megnyitják, hogy a humanitárius segélyt az övezetbe szállíthassák – közölte pénteken az egyiptomi hírszerzéshez közel álló médium, az Al Qahera News hírportál.
Az éjszaka folyamán Joe Biden amerikai elnök azt mondta: elérte Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnöknél, hogy „legfeljebb 20 teherautót átengednek”. Ez a szám egyáltalán nem elegendő az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.
„Nem egy kis műveletre, hanem tartós erőfeszítésre van szükség (…), a segélymunkásoknak teljes biztonságban kell bejuttatni és szétosztani a segélyt a Gázai övezetben” – hangsúlyozta Guterres.
„A polgári személyek védelme alapvető, a kórházak, iskolák vagy az ENSZ létesítményei elleni támadások ellentétesek a nemzetközi joggal” – hangsúlyozta ismételten a világszervezet főtitkára, a gázai kórházat ért támadásra utalva, amelyért az izraeliek és a palesztinok egymást okolják.
„A Hamásznak feltételek nélkül szabadon kell engednie a túszokat, Izraelnek pedig biztosítania kell a palesztinok számára a gyors és akadálytalan hozzáférést a humanitárius segélyhez” – hangsúlyozta António Guterres.
Számeh Sukri felszólította a világ vezetőit, hogy vegyenek részt a szombaton Kairóban tartandó „béke csúcstalálkozón”, amelynek napirendén a palesztin kérdés jövője szerepel.
Az egyiptomi külügyminiszter követelte „a nemzetközi jog betartatását”, és olyan diplomáciai megoldásokat sürgetett, amelyek „újból a tárgyalóasztalhoz ültethetik az izraelieket és a palesztinokat”.
Az izraeli hatóságok szerint a Hamász fegyveresei több mint 1400 embert – többségében civileket – mészároltak le izraeli területen, a túszok száma a csütörtöki adatok szerint 203. A helyi hatóságok legfrissebb adatai szerint több mint 3700 palesztin, többségében szintén polgári személy halt meg az izraeli hadsereg megtorló csapásaiban.
Az izraeli hadsereg szerint a zsidó állam és a Hamász palesztin szervezet között két hete kirobbant fegyveres harcoknak izraeli részről eddig több mint 1400 halálos áldozata és több mint 4600 sebesültje van, és a Hamász több mint 200 túszt tart fogva.
Az X platformon szombaton közzétett adatok szerint a Gázai övezetből 6900 rakétát lőttek ki Izraelre, melyek közül több mint 450 az övezeten belül csapódott be. Az izraeli hadsereg a Hamász tucatnyi vezetőjét és több mint 1000 tagját „semlegesítette”, egy részüket izraeli felségterületen.
A Gázai övezetet ért izraeli megtorló légicsapásoknak a Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint legkevesebb 4137 áldozatuk van.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
