tóth gabi
Létrehozva: 2023.10.20.
Izrael készen áll a Gázai-övezet megtámadására
Erről beszélt a védelmi miniszter.
Izrael ebben a hadjáratban meg fogja semmisíteni a Hamászt, de ez nem lesz könnyű, nem egy-két napig fog tartani, hanem akár egy hónapig is
– szögezte le. – Ezt a háborút nem mi választottuk. Majdnem két héttel ezelőtt terroristák megtámadtak bennünket, és halomra gyilkoltak szülőket, gyerekeket, feleségeket és barátokat – emlékeztetett. – Aki ártani akar Izraelnek, az megbánja ezt, mert olyan nagy árat fog fizetni érte – jelentette ki.
Arra kérlek benneteket, hogy öljetek meg minden terroristát. Ez a szabály. Bízunk bennetek, és számítunk rátok. Ma még csak messziről látjátok Gázát, de belülről is látni fogjátok
– mondta.
A katonai szóvivő péntek reggeli jelentése szerint az éjszaka az izraeli hadsereg több mint száz célpontot támadott a Gázai övezetben: alagutak bejáratát, lőszerraktárakat és több tucatnyi parancsnoki vezetési pontot lőttek. Az egyik légicsapásban megöltek egy terroristát, aki részt vett az október 7-i izraeli tömeggyilkosságokban, és egy rakétaindításra készülő osztagot is likvidáltak. A hadsereg az északi határnál, a Libanonból érkező rakétákra válaszul pénteken is támadta a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom hadállásait, és a szóvivő közlése szerint harci helikopterek lecsaptak egy háromtagú terrorista csoportra, amely éppen páncéltörő rakétákkal készült támadni Izraelt. Az izraeli hatóságok elrendelték a libanoni határnál lévő legnagyobb település, a több mint huszonkétezer lakosú Kirjat Smona kiürítését is.
A Hamász, amely a Muszlim Testvériség helyi tagjaiból jött létre Ahmed Jászín imám vezetésével 1987-ben, szunnita iszlám fundamentalista alapokon működik, és a kezdettől tagadja Izrael létezéshez való jogát.
A Hamászt a világ jelentős részén, így Európai Unióban is terrorszervezetként tartják számon. A csoport a térségben sem élvez egyértelmű támogatást: Jordánia és Egyiptom szintén terroristaként tekint rájuk, utóbbi Izrael példáját követve hermetikusan lezárta az általuk vezetett gázai övezet déli határát
– mondta Dornfeld László, aki elárulta, hogy a szervezet fokozatosan radikalizálódott, 1991-ben pedig megalapították a Kasszám Brigádokat, amely a Hamász fegyveres szárnya. A terrorszervezet 1994 óta klasszikus terrortámadásokat hajt végre, mindezt a palesztin nép széles körű támogatása mellett.
A Hamásszal kapcsolatban a szakértő szerint fontos megjegyezni, hogy 2006-ban a csoport Gázában külföldi megfigyelők által is demokratikusnak tartott választással került hatalomra, és Ciszjordániában is rendelkezik egy népes támogatói bázissal. Mindezek ellenére a környéken több arab állam is terroristaként kezeli a csoportot.
A legfőbb külső támogató Irán, amely az iszlám síita ágához tartozik ugyan, de Izrael elpusztítása olyan cél, amely felülírja ezen ellentéteket. Szintén fontos külső támogatója a terrorszervezetnek Katar is. Ezenkívül pedig közeli kapcsolatban áll más, a térségben aktív iszlamista terrorszervezetekkel is, mint például a libanoni Hezbollah
– jegyezte meg Dornfeld, aki kiemelte, hogy a Hamász megerősödésének két oka van: egyrészt az Izrael eltörléséig folytatott harc szakadatlan hirdetése, másrészt pedig az, hogy a szegényebb néprétegeket célozzák meg oktatási és egészségügyi intézmények fenntartásával, a fiatalokba pedig már egész kis kortól a mártíromság erényét nevelik bele.
A Hamász így a több mint kétmillió lakosú Gáza felett diszponál, amely rengeteg potenciális dzsihadistát jelent a számukra, a pénzügyi hátteret pedig a külföldi támogatók biztosítják ehhez. Gáza annyi nemzetközi segélyt kapott az elmúlt évtizedekben, hogy ott gond nélkül normalizálni tudták volna az életkörülményeket, ám a pénz a külföldön, elsősorban Katarban élő Hamász-vezetők zsebében köt ki elsősorban, valamint fegyvereket vesznek, illetve a harcokban elesett mártírok családjának életjáradékát fizetik inkább belőle
– tette hozzá a szakértő. Hozzátette, a terrorizmust támogató külföldi szereplők között előkelő helyet foglal az Európai Unió is, amely egy gázai vízvezeték építésére adott támogatást, azonban a vezeték egy csepp vizet sem szállított a helyieknek, ugyanis a Hamász felszedte azokat, hogy rakétákat készítsen belőlük.
A Hamász jövőjével kapcsolatban a szakértő szerint ugyanakkor Izrael térfelén pattog a labda. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Izrael előtt most az a fő dilemma, hogy beküldje-e szárazföldi csapatait a Gázai övezetbe.
Ez valószínűleg szélesítené a konfliktust, újabb szereplők csatlakoznának be abba, valamint elviselhetetlenül nagy katonai és civil áldozattal járna. A Hamász azonban azzal, hogy egy alapvetően a békés enyhülésről szóló időszakot rúgott fel, bebizonyította, a békés együttélés nem megoldható. Ez mindenképp egy hatalmas dilemma az izraeli döntéshozóknak, ahol egyébként az Egyesült Államok Biden-kormányzata is a bevonulás ellen lobbizik
– árulta el a szakértő, aki szerint amennyiben Izrael mégis szárazföldi műveletekbe kezd, úgy a harcok végén a terület tartósan újra katonai kormányzat alá kerülhet. Mivel a Hamász vezetői szinte mind külföldön élnek, ez aligha jelentené a szervezet végét, de a fő bázisuk elvesztésével a jelentőségük jócskán csökkenne. Amennyiben viszont Izrael nem vonul be a térségbe, úgy az egész konfliktus a Hamász presztízsét növeli majd az iszlamista körökben. Izrael a Gázai övezetbe való bevonulással pedig tovább eszkalálná a konfliktust, és megszakítaná az Ábrahám-egyezményekkel megindult enyhülési folyamatot.
Hamarosan belülről fogják látni Gázát, ígérem
– mondta az izraeli hadsereghez intézett gyújtó hangú beszédében Joáv Galant. Az izraeli védelmi miniszter hozzátette: lehet hogy egy hétbe, lehet, hogy egy vagy két hónapta telik majd, de el fogják pusztítani a Hamászt. Arra ugyanakkor nem tért ki, hogy ténylegesen mikor indulhat meg az invázió.
A Hamász korábban azt állította, hogy az általa épített hatalmas hálózatban rejtegeti a 203 izraeli túszt.
Mindent megteszünk, hogy túszainkat élve hozzuk vissza. De az első számú prioritás a Hamász elpusztítása
– jelentette ki a miniszter.
A Shin Bet Izraeli Biztonsági Ügynökség volt vezetője, Avi Dichter mezőgazdasági miniszter közölte, hogy a Hamásznak és a muszlim dzsihadistáknak együttesen mintegy ötvenezer harcosa van.
Ezzel szemben az izraeli hadsereg mostanra nagyjából 400 ezer tartalékos katonát hívott be és telepített a Gázai övezet környékére.
A Gázai övezet ostromára készülést jól mutatja, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég egy videót tett ki a Twitterre, ahol izraeli katonákkal látható, feltehetően a gázai határ közelében.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
