RETRO RÁDIÓ

Izrael készen áll a Gázai-övezet megtámadására

Létrehozva2023. 10. 20. 18:47

Erről beszélt a védelmi miniszter.

Izrael ebben a hadjáratban meg fogja semmisíteni a Hamászt, de ez nem lesz könnyű, nem egy-két napig fog tartani, hanem akár egy hónapig is

– szögezte le. – Ezt a háborút nem mi választottuk. Majdnem két héttel ezelőtt terroristák megtámadtak bennünket, és halomra gyilkoltak szülőket, gyerekeket, feleségeket és barátokat – emlékeztetett. – Aki ártani akar Izraelnek, az megbánja ezt, mert olyan nagy árat fog fizetni érte – jelentette ki. 

Arra kérlek benneteket, hogy öljetek meg minden terroristát. Ez a szabály. Bízunk bennetek, és számítunk rátok. Ma még csak messziről látjátok Gázát, de belülről is látni fogjátok

– mondta.

A katonai szóvivő péntek reggeli jelentése szerint az éjszaka az izraeli hadsereg több mint száz célpontot támadott a Gázai övezetben: alagutak bejáratát, lőszerraktárakat és több tucatnyi parancsnoki vezetési pontot lőttek. Az egyik légicsapásban megöltek egy terroristát, aki részt vett az október 7-i izraeli tömeggyilkosságokban, és egy rakétaindításra készülő osztagot is likvidáltak. A hadsereg az északi határnál, a Libanonból érkező rakétákra válaszul pénteken is támadta a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom hadállásait, és a szóvivő közlése szerint harci helikopterek lecsaptak egy háromtagú terrorista csoportra, amely éppen páncéltörő rakétákkal készült támadni Izraelt. Az izraeli hatóságok elrendelték a libanoni határnál lévő legnagyobb település, a több mint huszonkétezer lakosú Kirjat Smona kiürítését is.

A Hamász, amely a Muszlim Testvériség helyi tagjaiból jött létre Ahmed Jászín imám vezetésével 1987-ben, szunnita iszlám fundamentalista alapokon működik, és a kezdettől tagadja Izrael létezéshez való jogát.

A Hamászt a világ jelentős részén, így Európai Unióban is terrorszervezetként tartják számon. A csoport a térségben sem élvez egyértelmű támogatást: Jordánia és Egyiptom szintén terroristaként tekint rájuk, utóbbi Izrael példáját követve hermetikusan lezárta az általuk vezetett gázai övezet déli határát

– mondta Dornfeld László, aki elárulta, hogy a szervezet fokozatosan radikalizálódott, 1991-ben pedig megalapították a Kasszám Brigádokat, amely a Hamász fegyveres szárnya. A terrorszervezet 1994 óta klasszikus terrortámadásokat hajt végre, mindezt a palesztin nép széles körű támogatása mellett. 

A Hamásszal kapcsolatban a szakértő szerint fontos megjegyezni, hogy 2006-ban a csoport Gázában külföldi megfigyelők által is demokratikusnak tartott választással került hatalomra, és Ciszjordániában is rendelkezik egy népes támogatói bázissal. Mindezek ellenére a környéken több arab állam is terroristaként kezeli a csoportot. 

A legfőbb külső támogató Irán, amely az iszlám síita ágához tartozik ugyan, de Izrael elpusztítása olyan cél, amely felülírja ezen ellentéteket. Szintén fontos külső támogatója a terrorszervezetnek Katar is. Ezenkívül pedig közeli kapcsolatban áll más, a térségben aktív iszlamista terrorszervezetekkel is, mint például a libanoni Hezbollah

– jegyezte meg Dornfeld, aki kiemelte, hogy a Hamász megerősödésének két oka van: egyrészt az Izrael eltörléséig folytatott harc szakadatlan hirdetése, másrészt pedig az, hogy a szegényebb néprétegeket célozzák meg oktatási és egészségügyi intézmények fenntartásával, a fiatalokba pedig már egész kis kortól a mártíromság erényét nevelik bele. 

A Hamász így a több mint kétmillió lakosú Gáza felett diszponál, amely rengeteg potenciális dzsihadistát jelent a számukra, a pénzügyi hátteret pedig a külföldi támogatók biztosítják ehhez. Gáza annyi nemzetközi segélyt kapott az elmúlt évtizedekben, hogy ott gond nélkül normalizálni tudták volna az életkörülményeket, ám a pénz a külföldön, elsősorban Katarban élő Hamász-vezetők zsebében köt ki elsősorban, valamint fegyvereket vesznek, illetve a harcokban elesett mártírok családjának életjáradékát fizetik inkább belőle

– tette hozzá a szakértő. Hozzátette, a terrorizmust támogató külföldi szereplők között előkelő helyet foglal az Európai Unió is, amely egy gázai vízvezeték építésére adott támogatást, azonban a vezeték egy csepp vizet sem szállított a helyieknek, ugyanis a Hamász felszedte azokat, hogy rakétákat készítsen belőlük.

A Hamász jövőjével kapcsolatban a szakértő szerint ugyanakkor Izrael térfelén pattog a labda. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Izrael előtt most az a fő dilemma, hogy beküldje-e szárazföldi csapatait a Gázai övezetbe. 

Ez valószínűleg szélesítené a konfliktust, újabb szereplők csatlakoznának be abba, valamint elviselhetetlenül nagy katonai és civil áldozattal járna. A Hamász azonban azzal, hogy egy alapvetően a békés enyhülésről szóló időszakot rúgott fel, bebizonyította, a békés együttélés nem megoldható. Ez mindenképp egy hatalmas dilemma az izraeli döntéshozóknak, ahol egyébként az Egyesült Államok Biden-kormányzata is a bevonulás ellen lobbizik

– árulta el a szakértő, aki szerint amennyiben Izrael mégis szárazföldi műveletekbe kezd, úgy a harcok végén a terület tartósan újra katonai kormányzat alá kerülhet. Mivel a Hamász vezetői szinte mind külföldön élnek, ez aligha jelentené a szervezet végét, de a fő bázisuk elvesztésével a jelentőségük jócskán csökkenne. Amennyiben viszont Izrael nem vonul be a térségbe, úgy az egész konfliktus a Hamász presztízsét növeli majd az iszlamista körökben. Izrael a Gázai övezetbe való bevonulással pedig tovább eszkalálná a konfliktust, és megszakítaná az Ábrahám-egyezményekkel megindult enyhülési folyamatot. 

Hamarosan belülről fogják látni Gázát, ígérem

mondta az izraeli hadsereghez intézett gyújtó hangú beszédében Joáv Galant. Az izraeli védelmi miniszter hozzátette: lehet hogy egy hétbe, lehet, hogy egy vagy két hónapta telik majd, de el fogják pusztítani a Hamászt. Arra ugyanakkor nem tért ki, hogy ténylegesen mikor indulhat meg az invázió.

A Hamász korábban azt állította, hogy az általa épített hatalmas hálózatban rejtegeti a 203 izraeli túszt.

Mindent megteszünk, hogy túszainkat élve hozzuk vissza. De az első számú prioritás a Hamász elpusztítása

– jelentette ki a miniszter. 

A Shin Bet Izraeli Biztonsági Ügynökség volt vezetője, Avi Dichter mezőgazdasági miniszter közölte, hogy a Hamásznak és a muszlim dzsihadistáknak együttesen mintegy ötvenezer harcosa van. 

Ezzel szemben az izraeli hadsereg mostanra nagyjából 400 ezer tartalékos katonát hívott be és telepített a Gázai övezet környékére. 

A Gázai övezet ostromára készülést jól mutatja, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég egy videót tett ki a Twitterre, ahol izraeli katonákkal látható, feltehetően a gázai határ közelében. 

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.