Huszonnégy ukrán gépet lőttek le az oroszok

Új légvédelmi rakétarendszerek jelentek meg az orosz fegyveres erőknél, amelyek az ukrán légierő 24 repülőgépét lőtték le az elmúlt öt nap alatt – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki szerdán felkereste a különleges hadműveletben részt vevő Kelet csoport vezetési pontját a donyecki régió déli részén.

„Olyan komplex rendszereket kaptunk, amelyek öt nap alatt 24 repülőgépet lőttek le” – mondta Sojgu.

A tárcavezető szerint az orosz hadsereg tevékenysége nyomán kialakult helyzet azt mutatja, hogy az ukrán fegyveres erők egyre kevesebb képességgel rendelkeznek. Beszámolója szerint kedden elfogtak négy kényszermozgósított lembergi (Lviv) katonát, akiket az ukránok azonnal a frontra vezényeltek. Szavai szerint az elmúlt három-négy hétben „sok” ukrán esett fogságba vagy adta meg magát önként. Úgy vélekedett, hogy ez az ukrán hadseregben megmutatkozó rossz pszichológiai állapotról árulkodik.

Sojgu azt állította, hogy az ellenség pánikban van, az orosz hadsereg pedig minden megközelítést, be- és kijáratot ismer.

Alekszandr Bogomaz, az oroszországi Brjanszk megye kormányzója bejelentette, hogy a légvédelem négy repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le szerdán a régió légterében.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a Zaporizzsja megyei Berdjanszkban egy katona életét vesztette, annak következtében, hogy hétfőn egy pokolgép robbant fel a gépkocsija alatt. Az ügyben terrorizmus címén büntetőeljárás indult.

Első alkalommal számolt be amerikai ATACMS operatív-taktikai rakéták lelövéséről szerdán az orosz védelmi minisztérium. Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz hadijelentés szerint az elmúlt 24 órában két amerikai gyártmányú ATACMS rakétát, egy földi célpontok elleni csapásmérésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, két HARM radarelhárító rakétát és két HIMARS-rakétát lőtt le az orosz légvédelem, továbbá két MiG-29-es, egy Szu-25-ös és egy L-39-es harci gépet, valamint 51 ukrán drónt.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az orosz erők 28 rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 1030 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legnagyobb emberveszteséget, több mint félezer főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb támadással, 15-tel Kupjanszk környékén próbálkozott.

Az orosz összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetési- és megfigyelőpontot, két lőszerraktárt, hat harckocsit – ezek közül négy a zaporizzsjai frontszakaszon vált üzemképtelenné -, tíz páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, valamint három amerikai gyártmányú M777-es és két M119-es vontatott tarackot.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Egyre határozottabban bontakozik ki az ukrajnai háborúban az orosz offenzíva. A keleti front harcai most a Donyeck-medence két stratégiai fontosságú városa körül, Kupjanszk és Avdijivka környékén dúlnak. Amennyiben Oroszország elfoglalja Avdijivkát, a stratégiai fekvése miatt a Toretszktől Marinkáig húzódó, mintegy 48 kilométeres front összeomolhat.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok szerint a helyzet jelentősen romlott a keleti fronton, az orosz egységek célja, hogy bekerítsék Kupjanszkot, és állásaikat a várost átszelő folyóig tolják előre. „Az oroszoknak határozott céljuk, hogy oldalról, nem pedig szemből törjék át az ukrán védelmi vonalakat, ennek elérésére nagy erőket csoportosítottak át, valamint légi támogatásra is sor került” – magyarázta a kialakult helyzetet Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: az ukránok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne veszítsék el az egy évvel ezelőtt visszafoglalt területeket.

A The Washington Postnak nyilatkozó ukrán katonai forrás megerősítette a magyar szakértő szavait. Szerinte az oroszok tanultak a hibáikból, stratégiát váltottak, jobban feltérképezték a terepet, s ennek megfelelően tudtak sikereket elérni. „Vannak pontok, ahol hiába küzdünk ellenük, mégis áttörnek” – jelezte. Hozzátette: Moszkva rengeteg erőforrást fektet be a keleti fronton, ami a katonák és a hadi eszközök számában is jól látszik.

„Amennyiben Oroszország elfoglalja Avdijivkát, stratégiai fekvése miatt a Toretszktől Marinkáig húzódó, mintegy 48 kilométeres front nagy része összeomolhat” – fogalmazott az avdijivkai katonai adminisztráció vezetője, Vitalij Barabas. Az ukrán hírszerzés úgy tudja: az orosz erőkön e tekintetben nagy a nyomás, év végéig el kell foglalniuk az egész Donyecki területet.

Ez egy fontos győzelmet jelentene Oroszországnak, közelebb kerülnének a Vlagyimir Putyin által még 2022. február 24-én kitűzött célok eléréséhez.

Csakhogy az időjárás közbeszólhat, mégpedig mind hamarabb, hiszen az őszi esők beköszöntével a szárazföldi műveletek szinte kivitelezhetetlenné válnak, légierővel pedig nem lehet háborút nyerni.

Mindkét fél komoly jelentőséget tulajdonít a településeknek, s ez azt eredményezheti, hogy a bahmuti harcokhoz hasonló vérfürdő következhet be.

A június 4-én indult indult ukrán ellenoffenzíva nem érte el az október végéig kijelölt céljait. Nem sikerült elérni az Azovi-tengert, s ezzel kettévágni az orosz csoportosítást Herszon és Zaporizzsja megyékben, továbbá a Krím határát sem érték el, és Bahmutot sem sikerült bevenni, de az oroszokat valamilyen mértékben sikerült visszaszorítani. Csupán kisebb részeredményeket tudtak elérni, mint például beékelődtek az orosz védelembe – értelmezte a hadi helyzetet Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője, aki megjegyezte, azok az eredmények, amiket az ukrán erők fel tudtak mutatni, rendkívül távol vannak az eredeti céloktól. A szakértő szerint az év hátralevő részében, vagyis az esős időjárás beálltával jelentős változások már nem várhatók.

Egy amerikai tisztviselő korábban arról számolt be, a hadszíntéren jelentősek az ukrán veszteségek, a Bahmut környéki csatában például amerikai MRAP típusú páncélozott csapatszállítók is megsemmisültek. Hasonló eredményekről beszélt akkor az orosz védelmi minisztérium is. „Az ukrán fegyveres erők, miután nem érték el a támadó célpontokat, és jelentős veszteséget szenvedtek Dél-Donyeck irányában, kísérletet tettek arra, hogy megtörjék az orosz csapatok védelmét Bahmut közelében” – fogalmazott a tárca szóvivője.

Még maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy a hadszíntéren nagy veszteségeket szenvednek erői, és nem lesz könnyű az ellentámadást végrehajtani.

Az ukrán államfő azzal indokolta a támadás késését, hogy Ukrajna nem rendelkezett az ahhoz szükséges fegyverekkel. Zelenszkij szerint „Oroszországnak sok ideje volt arra, hogy aknákból védelmi vonalakat alakítson ki” – a szakértők szerint ezek hatékonynak is bizonyultak.

A nyári offenzívának politikai hatásai is voltak: júniusban arról írtak a híroldalak: ha Ukrajna sikerrel jár, az megerősíti a Nyugat bizalmát abban, hogy érdemes tovább támogatni, ha viszont nem, az Vlagyimir Putyin malmára hajthatja a vizet.

Az Egyesült Államok ez idáig már jóval százmilliárd dollár fölött támogatta Ukrajnát, és további támogatásokat is kilátásba helyezett. Joe Biden amerikai elnök a jövő évre egy hatvanmilliárdos csomagot próbál előterjeszteni. Hangsúlyozta, Ukrajna a nyár folyamán több tízmilliárd dollár értékben kapott fegyvereket, lőszereket, valamint katonai kiképzéseket, ám mindebben az európai támogatások is benne vannak.