Hiába látják a terrort, Brüsszel migránsokat akar

 Európa nyugati országaiban már nem tudnak úgy védekezni a migráció ellen, mint Magyarországon, nem tudják a zéró migráció elvét követni. Ha a jelenlegi helyzet zavarná a brüsszeli politikusokat, akkor megpróbálnák megszervezni a határvédelmet, és a Frontexet nem beutazási ügynökségként üzemeltetni - mondta Lánczi Tamás.

Valakik eldöntötték, hogy Európát bevándorlókontinenssé fogják tenni, és ezen még az Izraelben látott terror sem változtat - mondta Lánczi Tamás politológus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

    Kifejtette: Európában palesztin zászlókat lobogtató, migrációs hátterű személyek, akik Izrael esküdt ellenségei, a brutális erőszak mellett tüntetnek, és Nyugat-Európában a demokráciára és a szólásszabadságra hivatkozva nem lépnek fel a megmozdulások ellen.
    A politológus egyetértett azzal, hogy bevándorló hátterű antiszemitizmus találkozik a nyugat-európai szélsőbaloldal antiszemitizmusával. Ugyanakkor a terrorcselekmények utáni néhány napban még az európai szélsőbaloldali szervezetek is "megszeppentek". Most taktikai okokból kicsit csendesebbek, de hallgatólagosan asszisztálnak a tüntetésekhez - tette hozzá.
    Úgy vélekedett, hogy a nyugat-európai pártok - nem csak a szélső baloldaliak - csöndben vannak, mert a szavazóik között is sokan szimpátiával fordulnak a Hamász felé, és nem mernek megszólalni a terror ellen.
    Azt mondta, a kormányok attól félnek, ha betiltanak tüntetéseket, karhatalommal lépnek fel ellenük, lángba borulna az országuk, ahogyan nyár elején Párizsban és sok francia nagyvárosban történt: polgárháborús állapotok alakultak ki, és migránsok verték szét a belvárosokat.
    Megjegyezte, az európai döntéshozók elgondolkodtak egy határozottabb bevándorlásellenes politikán, de nem a logikus válaszra jutottak. "Nem számítok változásra Európa meghatározó országaiban és Brüsszelben abban, hogy a migrációt hogyan lehet megfékezni, és hatékonyan fellépni a schengeni határokon a migrációs nyomással szemben" - fogalmazott.
    Hozzáfűzte, kérdés, hogy a magyar modell tudna-e még működni Európában, ahol a lakosság 10-15 százaléka már migráns hátterű, és ahol közel-keleti országok szervezetei szervezik meg a migránsokat.
    A Szerbiában működő embercsempész-hálózat felett már az Iszlám Állam vette át az irányítást, és más terrorszervezetek ágensei ott vannak Nyugat-Európában - emelte ki.

A kormánypártok szerint Brüsszel a kötelező kvóta és a migránsgettó erőltetésével a terrorveszélyt importálja Európába.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalára csütörtökön feltöltött videóban úgy értékelt: Brüsszel migrációs javaslata merénylet az európai biztonság ellen.

Szerinte a Hamász által elkövetett szörnyű terrorcselekmény több dologra is rámutatott: az európai nagyvárosokban előbújtak olyan szélsőségesek, akik több száz fős felvonulásokat szerveztek és a Hamász terrorját éltették.

Arra is felhívta a figyelmet: a terrortámadás és az arra adott jogos izraeli válaszcsapás újabb migrációs hullámot indíthat el Európa irányába, és sok radikális is elvegyülhet az illegális bevándorlók között.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint eközben Magyarország déli határánál a „radikális tálibok” vették át az embercsempészet irányítását, akik fegyverekkel szerelkeznek föl és „agresszívabbak lesznek, mint eddig bármikor”.

Hollik István úgy vélte: a brüsszeli döntéshozókat azonban a valóság nem érdekli, még ezek után sem hajlandók „levenni a szemkötőt” és felismerni, hogy a kötelező kvóta és a migránsgettó erőltetésével a terrorveszélyt importálják Európába.

Kijelentette: Brüsszelben változás kell, de most már nemcsak az ottani bürokraták alkalmatlansága miatt, hanem azért is, mert amit csinálnak, az veszélyes az európai és a magyar emberekre.

Nyugat-Európában az első perctől kezdve a Hamászt támogató tüntetések betiltása lett volna a megfelelő, és nem az, hogy szabadjára engedik az indulatokat. Európában a terrorszervezeteknek, így a Hamásznak is lehetnek alvósejtjei, de veszélyt jelentenek azok az iszlám hátterű, radikalizálódott fiatalok is, akik egyéni döntés alapján utcai támadásokat hajthatnak végre – fejtette ki Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az Alapjogokért Központ biztonsági tanácsadója azt mondta, az első tüntetések néhány száz emberrel viszonylag békésen indultak el, majd Berlinben már Molotov-koktélokat dobáltak, Rómában pedig nekiestek a rendőröknek.

Ezek a tüntetések az agresszivitás felé hajlanak, és egyre többen, egyre bátrabban hangoztatják radikális nézeteiket.

Európában terrorszervezetnek, így a Hamásznak is lehetnek alvósejtjei, de veszélyt jelentenek azok az iszlám hátterű, radikalizálódott, jórészt fiatalok is, akik egyik napról a másikra dönthetnek úgy, hogy egyénileg utcai támadásokat, késes, gázolásos támadásokat hajtanak végre – mondta a szakember.

Hozzátette:

a mecsetekből folyamatosan biztosítják az utánpótlást, némi túlzással bárki bármikor elkövethet ilyen támadást, válhat terroristává.

Számos ország a vallásszabadság örve alatt egyfajta nagyvonalúsággal kezelte ezt a kérdést, és nem vizsgálta, mi hangzik el a mecsetekben, ki fizeti azokat az imámokat, akik a Közel-Keletről, Észak-Afrikából érkeztek, milyen kapcsolati háló épül ki a küldő országtól a másod-, harmadgenerációs fiatalokig – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Horváth József úgy fogalmazott, hogy a német politikai elit, a jelenlegi kormánykommunikáció nem döntötte még el mit tegyen, és csak ideiglenes látszatintézkedés, hogy megerősítették a zsidó iskolák, a zsinagógák védelmét. Ugyanakkor

kettős mércét alkalmaznak: míg ebben az esetben óvatosan lépnek föl, a parlamenti pártként legálisan működő Alternatíva Németországért (AfD) esetében gyakran felmerül a betiltás lehetősége.

Az Európai Unió vezetői semmiféle intézkedést nem tettek annak megakadályozására, hogy fedőszervezeteken keresztül az iszlám radikális szervezetekhez, a Hamászhoz juthassanak támogatásai – közölte a szakember párhuzamot vonva az ukrajnai helyzettel, ahol az EU hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy az érkező források 30 százaléka „kézen-közön eltűnik”.

A szakértő úgy látja,

látszanak a Gázai-övezetben a szárazföldi támadás előkészítő jelei: a kommandós egységek már a terepen vannak, igyekeznek megtisztítani a feltételezett behatolási pontokat az aknáktól, robbanóeszközöktől, csapdáktól.

Horváth József szerint fennáll a konfliktus kiszélesedésének veszélye, a kérdés, hogy az izraeli hadsereg milyen keményen lép föl, és a kétségtelenül fennálló humanitárius veszélyt érzékelve sikerül-e a nőket, gyermekeket, időseket kimenekíteni Gáza városából és annak közvetlen környezetéből.

Izrael jelenleg nem áll harcban Iránnal.

Ebből a szempontból a legfőbb fenyegetést azok, az Irán által támogatott, a libanoni határnál működő terrorcsoportok jelentik, melyek felszereltsége jobb a Hamászénál.

Nem véletlen, hogy az izraeli hadsereg jelentős eszközöket csoportosított az ország északi részébe – jelezte. Hozzátette: az hogy az Egyesült Államok a hírek szerint már a második repülőgép-hordozót irányítja a térségbe, ez üzenet Iránnak, hogy ne indítson el egy ilyen kalandor akciót.

A szakértő szerint az ukrajnai háború szempontjából a fő kérdést a fegyverutánpótlás jelenti: a Hamász által elindított több ezer rakéta miatt azokból a precíziós légvédelmi rakétákból alakulhat ki hiány, amelyet Ukrajna is használ.