Gyurcsány árnyékkormánya csak egy trükk

A magyar választók közel kétharmada úgy véli, Gyurcsány Ferencék árnyékkormány nem több egy kommunikációs trükknél – derül ki az Alapjogokért Központ országos közvélemény-kutatásából. A„rendszerkritikusnak” kikiáltott fiatalok (18-29 évesek) 58 százaléka is úgy véli, rosszul teljesített a DK politikai brandje.

A magyar választók jelentős többsége (60 százalék) elégedetlen a Demokratikus Koalíció árnyékkormányával, szerintük az elmúlt egy évben rosszul teljesített Gyurcsány Ferenc politikai formációja. Ezt a lesújtó véleményt csak megerősíti a tény, miszerint a megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) úgy véli, az árnyékkormány nem több egy kommunikációs trükknél – derül ki az Alapjogokért Központ kapunkhoz eljuttatott, aktuális, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Mint írják, hétvégén ünnepelte fennállásának 12. évfordulóját Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció, mely egy éve hozta létre saját brandjét, az árnyékkormányt, aminek eredeti célja egy koherens kormányzati program megalkotása volt. A baloldali közbeszédet is csak mérsékelten érdeklő árnyékkormányzással Gyurcsány Ferenc pártja egészen odáig ment, hogy az igazi Kormányinfó mintájára, nagyjából kéthetente árnyékkormányinfókat tartott. 

Érdektelenségbe fulladt a Gyurcsányi projekt

A kezdeti lendület hamar érdektelenségbe fulladt, egy év elteltével pedig már a magyarok többsége (60 százalék) nemcsak elégedetlen a formáció tevékenységével, hanem közel kétharmaduk (64 százalék) egyenesen egy politikai reklámterméknek, kommunikációs trükknek tartja. Erős visszajelzés a Gyurcsány párt számára, hogy még az ellenzéki összefogás szavazóinak harmada, valamint a „rendszerkritikusnak” kikiáltott fiatalok (18-29 évesek) 58 százaléka is úgy véli, rosszul teljesített a DK politikai brandje. 

Az Alapjogokért Központ szerint csak tetézi az eredménytelenséget, hogy a magukat centrum szavazóként identifikálókat sem sikerült megszólítani, ugyanis 58 százalékuk kommunikációs trükként gondolt a Gyurcsány párt formációjára. 

Bár a számok tükrében az „árnyékkormány” kifejezetten találó név, hiszen a Demokratikus Koalíció beárnyékolta a baloldalt; igaz, ezen túlmenően sem politikai népszerűséget, sem kormányzóképességet nem hozott az ellenzéknek az Alapjogokért Központ szerint. Mint írják, az árnyékminiszteri pozíciók lényege a pártprogram világossá tétele kellett volna, hogy legyen, ám míg a DK lépten nyomon élt a szociális demagógia eszközével (emlékezzünk csak az „Orbán Viktor az árakat emeli, Dobrev Klára a béredet fogja emelni” szlogenre), addig Bodnár Zoltán, árnyék-pénzügyminiszter éppen a minimálbér emelés ellen, a megszorítások mellett tette le a voksát – az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok pedig sötétben hagyták a valódi célokat. 

Az árnyékkormány kifutotta magát, nem hozta meg az áttörést, maradt az üvegplafon a DK felett, amely ezért ősztől komoly politikai és kommunikációs kihívással szembesül – vélekedett korábban Kiszelly Zoltán a Magyar Nemzet megkeresésére Dobrev Klára árnyékkormányának  első kilenc hónapjáról. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint Gyurcsány Ferencék ősztől várhatóan ráfordulnak az önkormányzati választásokra, ezen belül is Karácsony Gergely meggyengítésére, például egy Budapestért felelős árnyékminiszter megnevezésével.

Kilenc hónapja, tavaly szeptember végén alakította meg árnyékkormányát Dobrev Klára. A téma sokáig uralta a politikai közbeszédet, amire Gyurcsány Ferencék rá is erősítettek azzal, hogy az igazi Kormányinfó mintájára, nagyjából kéthetente ők is elkezdtek úgynevezett árnyékkormányinfókat tartani. Az idő múlásával azonban ezek egyre ritkábbakká váltak, és feltűnő módon éppen a baloldali média vált érdektelenné az itt elhangzottakkal és egyáltalán az árnyékkormánnyal kapcsolatban. Sőt manapság egyre több baloldali szakértő, közgazdász bírálja az árnyékkormány javaslatait, például azt, hogy az áfacsökkentéssel orvosolni lehetne a háború okozta inflációt.

Kifulladtak 

Mint a politológus fogalmazott, a DK az egyszeri vállalkozó szokásos hibáját követte el, akinek az üzleti terve csak a termék bemutatásáig tartott, ám a következő lépésre, annak széles körű értékesítésére már nem gondolt. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója a politikai munkával kapcsolatban pedig rámutatott: a nyugati árnyékkormányok lényege, hogy azok árnyékminiszterein keresztül újabb különböző társadalmi, választói csoportokat szólítanak meg, vonzanak be.

– Dobrev Klára árnyékkormánya azonban nem töltötte be ezt a funkcióját, árnyékminisztereiről alig hallunk, sőt többen közülük korábban többet szerepeltek például az ATV-ben, mint manapság – mondta Kiszelly Zoltán. Hozzátette: 

– A DK korábban nyolc-tíz százalékon állt, most tíz-tizenkét százalékról beszélhetünk, ami akár hibahatár is lehet. Bár az árnyékkormány mint kommunikációs termék nem volt rossz, amit Gyurcsány Ferencék ráadásul elsőként és egyedüliként alkalmaztak az ellenzéki oldalon, mégsem hozott valóban nagyságrendbeli növekedést számukra – mondta Kiszelly.

Saját propagandájuk foglyai 

Arról, hogy árnyékkormánya hatalomra jutását Dobrev Klára az EU-s pénzek visszatartásától, illetve a háborús helyzettől remélte, Kiszelly Zoltán úgy vélekedett: a baloldal, ezen belül a DK is elhiszi saját propagandáját, miszerint az uniós pénzek nélkül a NER összeomlik, illetve hogy valamilyen külső segítség, körülmény megbuktathatja a demokratikusan megválasztott Orbán-kormányt. 

− fogalmazott.  

Harc Karácsony Gergellyel 

Kiemelte: Karácsony azt akarja, hogy a fővárosi ellenzéki polgármesterjelöltek, akár csak ő maga, ne pártlogók alatt, hanem civilként induljanak el a megméretésen – mindez ráadásul a budapesti baloldali szimpatizánsoknak tetszene is. 

– Karácsony Gergely ezzel a lépéssel ki akarja húzni a DK alól annak jelenlegi hatalmi bázisát. Ha ugyanis a közgyűlésben huszonhárom polgármesterből például tizenhatan függetlenek, akkor már nem a DK-é lesz a legnagyobb frakció, így nem ők diktálnak majd a szavazásoknál – mondta Kiszelly. 

Úgy vélte: mint kommunikációs terméket, a DK várhatóan nem adja fel az árnyékkormány koncepcióját, amit akár úgy használhatnak tovább, hogy az önkormányzati választások előtt kineveznek egy Budapestért felelős árnyékminisztert, akinek a szintjére lehúzhatnák a főpolgármestert.

– Gyurcsány Ferencék ezzel át tudnák vágni a kommunikációs gordiuszi csomót, egyúttal tovább lebegtethetnék, hogy beállnak-e Karácsony mögé vagy ráindítanak-e valakit. A főpolgármestert így bármikor berángathatják egy teljesen értelmetlen tárgyalásra, ahol semmiről nem tudnak majd megállapodni. Ezután pedig mondhatják, hogy azért indulnak külön, mert Karácsony túl sokat akar, azaz a baloldali szavazóknak inkább őket kellene támogatniuk – összegzett Kiszelly Zoltán.