Ezért indult be máris az új terrorhullám

A tömeges illegális migráció, az ismeretlen személyazonosságú emberek, a kö9zöttük megbújó kiképzett katonák vagy bűnözők erőszakos behatolása az unióba nem humanitárius kérdés, ahogyan azt Nyugat-Európában láttatni szeretik, hanem a legsúlyosabb belbiztonsági kérdés – mondta  Bakondi György az M1 reggeli műsorában.

 Hozzátette, akik ideológiai, politikai meggondolásból lépnek föl, azok mindezt persze másképp látják.

Azt mondta: az Európai Parlament (EP) előtt lévő újabb migrációs paktumot azért szeretnék gyorsan elfogadni, mert a mostani helyzet az európai emberekben rettegést kelt, és a jövő évi európai uniós választáson „ezek a félelmek talán elérik azt a szintet, hogy a lakosság változtatási szándéka megjelenik az EP összetételében”.

Emlékeztetett arra, hogy „volt egy Soros-terv”, amely évente egymillió bevándorlóval számolt, és az ENSZ friss adatai szerint tavaly éppen egymillió illegális migráns érkezett Európába. A Soros-terv konzekvens végigvitele súlyos fenyegetést jelent – állapította meg Bakondi György.

Úgy vélte, az illegális migráció erőltetése mögött álló politikai megfontolás lényege, hogy ezek a tömegek hamar állampolgárságot kapnak, szavazóbázist képeznek, és „nyilvánvalóan a konzervatív, keresztény pártokra nem fognak szavazni”.

A főtanácsadó közölte: a terrorcselekmények újabb hulláma összefügg a Hamász Izrael elleni, példa nélküli súlyosságú támadásával. Európa-szerte Hamász melletti szimpátiatüntetések zajlanak, és súlyos bűncselekményeket, terrorcselekményeket követtek el.

A brüsszeli terrorcselekmény elkövetőjéről felidézte: tunéziai állampolgár, aki már három éve jogellenesen tartózkodott Belgiumban, és állítólag a titkosszolgálatok felügyelete alatt állt. „Egyszer csak gondolt egyet, előhúzott egy AK-47-es géppisztolyt, és két svéd futballszurkolót kivégzett az utcán” – fogalmazott Bakondi György.

Hozzáfűzte, kiderült az is, hogy a kiutasításról szóló döntést általában postázzák, de a tunéziai terroristának „elvitték a lakcímére, ám sajnos nem tudták átadni, mert nem volt otthon”. Így aztán három évig illegálisan tartózkodott Belgiumban, tipikus esete az alvó ügynöknek – jegyezte meg a főtanácsadó.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Bakondi György kijelentette: a magyar kormány 2015 óta konzekvensen azt az álláspontot képviseli, hogy a tömeges illegális migráció „nem jó dolog”, és kezelése elsősorban szuverenitási és belbiztonsági kérdés.

Számos tény mutatja, hogy az illegális bevándorlás és a bent lévő nagy létszámú muszlim népesség a táptalaja annak, hogy súlyos következményei legyenek a bevándorlásnak – mondta a főtanácsadó.

Hangsúlyozta: Magyarország részt vesz „mindazon rendőri és titkosszolgálati együttműködésekben, amelyek a terrorista cselekmények megelőzését, felderítését, az embercsempészek szétzúzását célozzák”. Emellett mindent megtesznek annak érdekében, hogy „ne jöjjön létre olyan nagy létszámú népesség, amelyben el tudnak vegyülni a terroristák”.

Nincs olyan információ, amely szerint Magyarország terrorfenyegetettségben lenne – tette hozzá Bakondi György. Kijelentette, Magyarországon nem lehet terrorista cselekmények mellett tüntetni, és a határőrizet garantálja a magyar emberek biztonságát.

Négy napon belül két terrormerényletet követtek el migránsok Nyugat-Európában, mindketten ismertek voltak a hatóságok előtt, figyelték őket, mégis sikerült végrehajtaniuk a gyilkosságokat – erre hívják fel a figyelmet elemzők. A Migrációkutató Intézet szerint az európai migrációs és menekültügyi rendszer súlyos hiányosságaira mutat rá, hogy például a brüsszeli elkövetőt korábban már kiutasították Belgiumból, de a döntést képtelenek voltak végrehajtani.

Sokkolta Európát 2020 novemberében az a bécsi terrortámadás, amit iszlám fanatikusok követtek el az osztrák főváros legnagyobb zsinagógájánál.

Az emberek a lövöldözéskor fejvesztve menekültek. Négyen meghaltak, többen súlyosan megsebesültek, köztük egy rendőr.  A végül lelőtt támadó nyilvántartott iszlamista szélsőséges volt, a hatóságok jól ismerték.

Szintén régóta megfigyelés alatt állt a Franciaországban pénteken késelő 20 éves csecsen támadó is. Fent volt a radikális iszlamizmussal kapcsolatban állók és a biztonsági kockázatot jelentő emberek megfigyelési listáján.

Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője kifejtette, hogy a múlt pénteki franciaországi késes támadást egy olyan menekült követte el, aki még az orosz–csecsen háborúból menekült ötévesen, és úgy nőtt föl, hogy az édesapja és az egyik bátyja is radikalizálhatta. Az apját a franciák már kiutasították, állítólag most Georgiában tartózkodik, a bátyja pedig börtönben ül azért, mert az Iszlám Államot éltette, és kapcsolatban volt a terrorszervezettel.

„Vérfagyasztó, hogy Franciaországban ez megtörténhet”

– hangsúlyozta az elemző.

A csecsen férfi több embert is megszúrt, egyikük nem élte túl a támadást. A terrorista – szemtanúk szerint – azt kiáltozta, hogy Allah akbar.

Alig három nappal később Brüsszelben is egy olyan migráns követett el terrortámadást, akit jól ismertek a hatóságok.

A 45 éves tunéziai Abdesszamad Lasszúd illegális bevándorlóként érkezett az országba, és bár menekültkérelmét 2019-ben elutasították, továbbra is Belgiumban maradt. Már Tunéziában is többször voltak rendőrségi ügyei, Belgiumban pedig

régóta a hatóságok látókörében volt, köztörvényes bűncselekmények miatt is.

Az, hogy Európában olyan terroristák tudnak merényleteket végrehajtani, akik illegálisan tartózkodnak itt, akikről a hatóságok tudnak, és akiket mégsem sikerül hazaküldeni,

rámutat az európai migrációs és menekültügyi rendszer súlyos hiányosságaira

– erről beszélt az M1-en a Migrációkutató Intézet igazgatója.

Marsai Viktor szerint ezért is nagyon fontos az EU külső határainak védelme. Kiemelte: teljesen abszurd az az elképzelés, hogy több százezer vagy akár milliós tömeget megfelelő biztonsági ellenőrzésnek lehessen alávetni, különösen ha olyan országokból érkeznek, amelyek összeomlottak vagy működésképtelen államok.

„Itt gyakorlatilag a sötétben tapogatóznak a különféle titkosszolgálati szervek,

amikor ezeket az eljárásokat végzik, és minél több eljárást kell indítaniuk, minél többen érkeznek, annál nagyobb a hibalehetőség, és hogyha a megfelelő jogi keretek nem adottak arra, hogy ezeket a személyeket visszatoloncolják az anyaországba, mint ahogy itt is láttuk azt a jelenlegi támadás kapcsán, akkor a hatóságok eszköztelenek az elkövetőkkel szemben” – magyarázta Marsai Viktor.

A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint aggasztó, hogy a probléma megoldására az új migrációs és menekültügyi paktum tervezete sem ad választ: ebből ugyanis nem látszik, mitől működne érdemben jobban az európai határvédelem, hogyan sikerülne jobban kiszűrni a szélsőségeseket, és miként lehetne hatékonyabbá tenni a hazatoloncolásokat.

Az Europol által kiadott, terrorista bűncselekményeket elemző jelentés is a probléma súlyosságára hívja fel a figyelmet. Tavaly a tagállamok hat dzsihadista akciót jelentettek, amelyből két támadást sikeresen hajtottak végre, egyet Belgiumban, egyet pedig Franciaországban.

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nevében vállalta magára előzetesen egy felvételen a tettét az észak-franciaországi Arrasban négy nappal ezelőtt történt késes merénylet elkövetője, és „nagyon mellékesen utalt az Izrael és a Hamász közötti konfliktusra is, mielőtt akcióba lépett” – közölték francia igazságügyi források.

A támadást, amelyben további hárman megsérültek, egy 20 éves csecsen származású orosz állampolgár, Mohamed Moguskov követte el, aki iszlamista nézetei miatt szerepelt az állambiztonságra veszélyes személyek titkosszolgálati nyilvántartásában, s állandó megfigyelés alatt állt.

A férfi péntek délelőtt késsel felfegyverkezve jelent meg annál a gimnáziumnál, amelynek korábban tanulója volt, s halálosan megkéselte Dominique Bernard franciatanárt, majd három másik embert megsebesített, mielőtt a rendőrök egy elektromos sokkolópisztollyal ártalmatlanították.

A támadó a merénylet előtt készített videóban az Iszlám Államra hivatkozott, de őrizetbe vétele óta nem adott magyarázatot a tettére a rendőrség szerint. Kihallgatása kedd este ér véget, a vádemelésről ezt követően döntenek a vizsgálóbírók.

Néhány órával a támadás után a francia terrorelhárítási ügyészség terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és emberölési kísérlet, valamint terrorista bűnszövetkezet miatt indított vizsgálatot.

Az iszlamista támadást követően Franciaországban a legmagasabb szintre emelte a kormány a terrorkészültséget, és elrendelte valamennyi oktatási intézmény fokozott védelmét. Emmanuel Macron államfő kedden úgy vélte, hogy „valamennyi európai állam sebezhető az iszlamista terrorizmus visszatérésével szemben”. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az oktatás „bástya marad az sötétséggel szemben”. A köztársasági elnök csütörtökön részt vesz a megölt tanár gyászszertartásán az arrasi székesegyházban.