Egyre nagyobb a migrációs nyomás a német határon

Állandó ellenőrzésre van szükség a német-lengyel határon az illegális határátlépések növekvő száma miatt – sürgette a Szászország tartományi belügyminiszter egy csütörtöki interjúban.

Armin Schuster a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy „hajmeresztő jelenetek” játszódnak le Németország keleti határának térségében, az embereket furgonokba préselve csempészik át, és gyakran az autópálya leállósávján rakják ki őket.

Így előbb-utóbb történik valami tragédia, ez csak idő kérdése – húzta alá a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. Kiemelte, hogy a szövetségi belügyminiszter, a szociáldemokrata (SPD) Nancy Faeser által favorizált mélységi határellenőrzés nem jó megoldás, mert az illegálisan érkező embereket csak a határon lehet visszafordítani.

Ezért a határigazgatásért felelős szövetségi rendőrség egységeit közvetlenül az átkelőknél kell bevetni, az országhatáron kell ellenőrzést folytatni

– hangsúlyozta Armin Schuster, hozzátéve, hogy augusztusban csaknem ötezer illegális határátlépést regisztráltak Szászországban, ami tízszeres növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A Németországba az úgynevezett keleti migrációs útvonalon érkezők emelkedő száma a Szászországgal szomszédos Türingiát is megterheli. A tartomány és a helyi önkormányzatok a teljesítőképességük határára érkeztek – mondta Bodo Ramelow miniszterelnök a Rheinische Post című lapnak.

A Suhlban működő tartományi központi befogadóállomást 800 ember elhelyezésére tervezték, de már ezernél is többen vannak, és „továbbra is erős a beáramlás” – mondta a tartományi kormányfő.

Ugyanakkor az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) politikusa elutasítja a határellenőrzés visszaállítását, szerinte ez csak „látszatintézkedés” lenne.

A belső határok állandó ellenőrzése nélkül működő schengeni övezet egységét meg kell őrizni, és inkább az európai uniós tagállamok közötti szolidaritáson alapuló menedékkérő-elosztási rendszert kellene működésbe hozni, az embercsempészettel szemben pedig az EU és az afrikai országok összefogásával kellene fellépni – fejtette ki Bodo Ramelow.

Azt is be kell vezetni, hogy „három hónap után mindenki megkapja a munkavállalási engedélyt”, mert csak így lehet elérni, hogy „mindenki tudjon gondoskodni magáról, és kelljen is gondoskodnia magáról”

– fogalmazott a Baloldal politikusa, hozzátéve, hogy a munkavállalási lehetőség és az öngondoskodási kötelezettség bevezetése révén eltűnne az a „dajkamese”, hogy a menekültek fenyegetést jelentenek.

A tartományi kormány adatai szerint az idei első fél évben több mint 3900 menedékjogi kérelmet nyújtottak be Türingiában. Tavaly egész évben 6999, 2021-ben 4055 volt ez a szám.

Georg Maier tartományi belügyminiszter szerint a keleti migrációs útvonalon érkezők számának emelkedése az orosz és a fehérorosz vezetés tevékenységének tulajdoníthat. Moszkva és Minszk „destabilizálni akarja Németországot, és ehhez a migrációt is felhasználják” – mondta az SPD-s politikus a Berliner Morgenpost című lapnak, kiemelve, hogy migrációs adatok emelkedése „mögött Oroszország és Fehéroroszország célzott kampánya áll”.

Jens Spahn, a CDU alelnöke, korábbi egészségügyi miniszter adott interjút a német Bildnek vasárnap, amelyben a Scholz-kormányt érintő kritika mellett többek között arról is beszélt, hogy Németországnak ki kell törnie a kontrolláltalan migráció szorításából. Spahn szerint a munkaerőpiac igényeihez igazodó, célzott bevándorlásra van szükségük, valamint az EU határainak védelmére. Ugyanakkor a német politikus szerint még ebben az esetben is éves szinten 300–500 ezer migránst kellene befogadni az EU-ba, akiket aztán a kvótarendszeren keresztül osztanának szét a tagállamok között. A politikus emellett a radikális jobboldali, euroszkeptikus és migrációellenes AfD-t is kritizálta, akiket Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségeseiként állított be.

„A német és a francia kormánynak a bürokrácia befagyasztását kellene érvényre juttatnia az EU-ban”, és egyetlen újabb szabályt sem lenne szabad elfogadni Brüsszelből a következő három évben – többek között erről beszélt Jens Spahn, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) alelnöke a Bildnek vasárnap.

Gazdasági visszaesés

A német kormány működéséről szólva Spahn úgy fogalmazott, hogy az káoszba süllyed.

„Mindenki egymással harcol, a kancellár pedig csak nézi. Legalizálják a füvet, de közben leállítják a gazdaságot és a munkahelyeket. Ez a kombináció maga a társadalmi méreg” – fogalmazott a politikus a német kormány válságkezelésére utalva.

Felmerült az interjúban, hogy a CDU-nak tizenhat éve volt irányítani Németországot, miközben a Scholz-kabinet még csak 2021 óta kormányoz. Jens Spahn kijelentette: nap mint nap születnek politikai döntések Németország ellen (utalva ezzel a munkavállalókat sújtó magas adókra és a befektetések visszaesésére – a szerk.).

A politikus rámutatott, hogy ma egy német átlagkeresőnek nettó 400–500 euróval kevesebb jut havonta a rekordinfláció miatt. Mint mondta, a jólét ilyen mértékű visszaesését még sosem tapasztalták a szövetségi állam történetében. Ezzel kapcsolatban a Scholz-kabinet teljes kudarcáról beszélt.

Illegális migráció

„Németországnak ki kell szakadnia ebből a teljesen ellenőrizetlen menekültvándorlásból” – értékelte az illegális migráció hatásait Spahn. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, hogy ennek egyetlen módja, ha az Európai Unió határain feltartóztatják az illegális migránsokat. Noha a Bild kérdésére válaszolva elismerte, hogy Németországnak szüksége van a munkaerő pótlására, azonban azt is hangsúlyozta, hogy a migránsok integrálása komoly erőforrásokat igényel, így csak akkor lehet sikeres, ha csökken a további érkezők és menedékkérők száma.

A politikus kifejtette, hogy Németországnak szakképzett munkaerőre van szüksége, amit a célzott bevándorlásban lát megoldhatónak. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy működő EU-s határvédelem mellett is évente 300–500 ezer menekült érkezésére számítanának, amit a kvótarendszeren keresztül osztanának el a tagállamok között.

Félelem az AfD-től

A tömeges migráció kérdéséhez kapcsolódóan a Bild megkérdezte a politikust, hogy szerinte mi állíthatná meg az Alternatíva Németországért (AfD) radikális jobboldali párt erősödését. Jens Spahn szerint elsősorban az lassíthatná a radikális jobboldal erősödését, ha a német kormány megoldaná a fennálló problémákat.

Ahogyan az az interjú további részéből kiderült, a CDU számára hangsúlyozottan fontos, hogy szavazókat szerezzen az AfD-től.

Friedrich Merz, a CDU elnöke a Welt tévécsatorna műsorában a migráció megfékezésére szólította fel a német szövetségi kormányt, és egy menedékkérőkkel kapcsolatos megjegyzése miatt dühödt támadások érték.

"Megőrülnek az emberek, ha látják, hogy 300 000 elutasított menedékkérő nem hagyja el az országot, teljes ellátásban részesülnek, teljes körű orvosi ellátásban részesülnek" - állította Merz. 

A politikus elmondta, beszélni kell arról, hogy a menedékkérők 30 százaléka miért választja Németországot. Szerinte a kormány migrációs politikája katasztrófa az ország számára.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter ellentmondott Merznek: "Ez szánalmas populizmus."
A zöldpárti  Ricarda Lang szerint Merz " hamis információkat terjeszt és tudatosan kijátssza az embereket  egymás ellen."