Ukrajnában törvénnyel tilthatják be a Moszkvával kapcsolatot tartó egyházakat

Az ukrán parlament első olvasatban támogatta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezetek tevékenységét Ukrajnában, ennek alapján betilthatják a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) működését – hozta nyilvánosságra csütörtökön Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

Az előterjesztés mellett 267 képviselő szavazott a 450 tagú ukrán törvényhozásban. Viktorija Szjumar parlamenti képviselő saját Telegram-bejegyzésében hozzáfűzte, hogy az UPC védelmében szólalt fel Jurij Bojko, a betiltott Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az Életért párt volt társelnöke, és Artem Dmitruk, akit kizártak a Nép Szolgája kormánypárt frakciójából.

Kijev azzal vádolja az UPC-t, hogy aláássa Ukrajna egységét, és kapcsolatban áll az Orosz Ortodox Egyházzal (RPC), amely szerinte támogatja Moszkva Ukrajna elleni háborúját. Az UPC kitart amellett, hogy 2022 májusában, a háború kezdete után három hónappal függetlennek nyilvánította magát az RPC-től.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtóirodája csütörtökön hivatalos honlapján közzétett közleményében azt írta, hogy az orosz ortodox egyház saját katonai magánvállalatokat hoz létre Oroszország területén, s ezek a moszkvai patriarchátus utasítására a hívők között zsoldosokat toboroznak és képeznek ki Ukrajna elleni bevetésre.

A közlemény szerint a biztonsági szolgálat dokumentálta, hogy egy ilyen katonai magánvállalat működik például a szentpétervári kronstadti haditengerészeti székesegyházban.

„A katedrális falain belül az egyházi intézmény tagjai híveket toboroznak, akiket besoroznak a megszálló csapatokba. A potenciális jelöltek kiválasztásakor előnyben részesítik azokat a férfiakat, akik már szolgáltak az agresszor ország katonai egységeiben, és rendelkeznek harci tapasztalattal. Miután a zsoldosokat bejegyzik a magánsereg soraiba, katonai kiképzésen vesznek részt az orosz különleges szolgálatok oktatóinak irányítása alatt. Az újoncok harci kiképzését úgy álcázzák, hogy az oktatás kizárólag a katedrális falain belül, vagy speciális gyakorlótereken zajlik. Megállapítást nyert, hogy az ilyen katonai magánvállalkozásokat a Kremlhez közeli orosz pénzügyi és ipari csoportok finanszírozzák. A pénz az orosz ortodox egyház számláira kerül mint jótékonysági hozzájárulás, illetve templomépítésre nyújtott adomány” – fejtette ki az SZBU.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hozzátette, hogy a dokumentált tények alapján „átfogó intézkedéseket tesz a feltárt bűncselekmények körülményeinek feltárására és az elkövetők felelősségre vonására”.

Egy kijevi bíróság még a nyáron jóváhagyta  az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) indítványát, és elrendelte a házi őrizetbe helyezett Pavlónak, a Moszkva által kánoninak tartott Ukrán Ortodox Egyház (UPC) metropolitájának, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vikáriusának hatósági őrizetbe vételét azzal, hogy 33 millió hrivnya (300 millió forint) óvadékot tehet le – közölte a Sztrana ukrán hírportál.

Pavlo metropolita a Telegram-oldalán közzétett videójában közölte, hogy nem ért egyet a bíróság döntésével, amely szerinte nyomásgyakorlás hatására született.

„Nem értek egyet a döntéssel. A bíró azt mondta, hogy olyan emberek nyomása alatt áll, akik ebben érdekeltek. Mindent Isten akarataként fogadok el. Ekkora, 33 millió hrivnya összeget talán az ügyész meg tudna fizetni? Anyámnak nem kell szégyenkeznie miattam, mert Krisztusért, az egyházért és a hitért ítélnek el engem” – hangsúlyozta Pavlo metropolita, akit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat április 1-jén vallási gyűlöletkeltéssel és Oroszország cselekedeteinek igazolásával vádolta meg Pavlo metropolitát, akit akkor két hónapra házi őrizetbe helyeztek, amit a karján nyomkövetővel Kijev megyében, a kolostortól távol kellett letöltenie. Az intézkedést már többször meghosszabbították. Az SZBU július 13-án ismételten megvádolta vallási gyűlöletkeltéssel és Oroszország cselekedeteinek igazolásával, és kérvényezte a metropolita hatósági őrizetét.

A Pecserszka Lavra körüli konfliktus azt követően éleződött ki, hogy az ukrán kulturális minisztérium egyoldalúan felmondta az épületek bérleti jogát, és felszólította az UPC szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a kolostort. A maradás feltételéül azt szabták meg, hogy átlépnek az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyházába (PCU).

Ahogy arra számítani lehetett, az orosz tisztségviselők és politikusok élesen kritizálták az ukrán törvényjavaslatot. Olga Kovitidi orosz szenátor például azt mondta, hogy a döntés "a vég kezdetét jelzi Ukrajna számára, és végzetes hiba lenne Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökre nézve, ha támogatná a döntést".

Az egyháztilalom gondolta azt követően fogalmazódott meg, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) emberei több ortodox templomban, köztük egy ezeréves barlangkolostorban, a Pecserszka lavrában is razziát tartottak a hét elején. Az SZBU közlése szerint az akció során feltételezett orosz titkosszolgálati tevékenység után kutattak, és az Ukrajnában operáló orosz különleges erők destruktív tevékenysége ellen léptek fel.

A Moszkvai Pátriárkátus elítélte a razziát, mondván, hogy az egy újabb kísérlet az ortodox hívek "megfélemlítésére". Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig úgy fogalmazott, hogy Ukrajna "már régóta háborúban áll az Orosz Ortodox Egyházzal", és hogy az SZBU rajtaütése "egy újabb láncszem az orosz ortodoxia elleni katonai akciók láncolatában".

A miheztartás véget érdemes elmondani, hogy az Ukrán Ortodox Egyház szakított az Orosz Ortodox Egyházzal az orosz-ukrán háború kirobbanása után.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóbeszédében bejelentette a védelmi minisztérium reformját.

Az államfő a Rusztem Umerov védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után számolt be a tervezett reformokról, köztük nagyobb digitalizációról, jobb csapatellátásról és a bürokrácia csökkentéséről.

Mint elmondta, a változások lehetővé tennék, hogy a parancsnokok a papírmunka helyett a harcokkal foglalkozzanak.

Umerov elődjét,

Olekszij Reznyikovot szeptemberben a tárcát érintő korrupciós vádak miatt mozdították el tisztségéből, majd hat helyettesét is felmentették.

Az ukrán belügyminisztérium közleménye szerint az ország déli részén, Mikolajiv és Herszon megyében folyó harcokban legalább két ember meghalt és négy megsebesült. Mikolajiv térségében egy orosz rakétatámadás miatt vesztette életét két ember és sebesült meg egy harmadik, a szomszédos Herszon megyében pedig Olekszandr Prokugyin katonai kormányzó közlése szerint három ember megsebesült tüzérségi és légicsapásokban.

A kijevi katonai parancsnokság csütörtökön arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán az ország keleti, déli és északi részét érték légicsapások.

Az ukrán légierő közlése szerint az orosz erők ballisztikus rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel, valamint drónokkal támadtak ipari, infrastrukturális, polgári és katonai célpontokat. Az ukrán erők három drónt és egy manőverező robotrepülőgépet megsemmisítettek.