tóth gabi
Kényelmetlen politikai szituáció.
Mihail Prohorov Oroszország egyik leggazdagabb embere. Nettó vagyonát 11 milliárd dollárra becsülte a Forbes magazin 2023 októberében, jelentős részesedései vannak az orosz energetikai, bank- és biztosítási szektorban is. Sajtóbeszámolók szerint Prohorov – orosz oligarcháktól egyáltalán nem meglepő módon – kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mindez nem akadályozta meg a hazánkat folyamatosan támadó David Pressman amerikai nagykövetet abban, hogy segítsen kijátszania a szankciókat az orosz milliárdosnak és köreinek.
Magyarán amit "előad" minimum hiteltelen.
Prohorov a legtöbb oligarchához hasonlóan a Szovjetunió felbomlásakor találta meg a szerencséjét. Az orosz milliárdos az 1990-es évek elején társalapítója volt a Onexim Banknak, majd később a Onexim Groupnak, amely a fém- és bányaipari befektetésekre összpontosított. Különböző kohászati vállalatokat vásárolt fel, nevezetesen a Norilsk Nickelt, a világ egyik legnagyobb nikkel- és palládiumtermelőjét.
A különböző, bányászati, pénzügyi és energetikai szektorokba történő befektetéseknek köszönhetően Prohorov óriási vagyonra tett szert az orosz gazdasági fellendülést meglovagolva.
Tevékenysége ugyanakkor nem korlátozódott kizárólag ezekre a területekre, az ingatlan- és bankszektorba, valamint a médiába is előszeretettel fektetett be.
Prohorov a 2010-es évek elején még politikai babérokra is tört, átvette a Helyes Ok (Правое дело, PD) párt vezetését. A Politico brüsszeli hírportál szerint a PD a Kremlhez közel álló csoport, melynek célja, hogy biztosítsák a politikai pluralizmust Oroszországban, miközben Putyin „álellenzékeként” tevékenykednek.
Az oligarcha 2012-ben a Putyin-barát párt színeiben még elnökként is elindult a választásokon, ahol a szavazatoknak csaknem a nyolc százalékát szerezte meg.
Elnöki „ambíciói” kapcsán egyes Kremlhez közel álló források elmondták, hogy Prohorov egy adósságot törlesztett az orosz elnöknek, amiért Putyin segített neki megoldani egy korábbi üzlettársával kapcsolatos problémát. Bizonyos információk szerint az orosz elnök még a moszkvai főpolgármesteri posztot, valamint miniszteri tárcát is felajánlott az üzletembernek.
Később Prohorov letett a politikusi pályáról, és visszatért a versenyszférába, ahol egyre sikeresebbé vált.
nagykövetnek.
A média aztán 2017-ben újra elővette Pressman pártfogoltját. A Meduza arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök májusában találkozni fog az RBC médiacsoport tulajdonosával, Mihail Prohorovval. A szintén Prohorov tulajdonában lévő Onexim vezetőségéhez közel álló egyik forrás azt állította, hogy a milliárdos tárgyalni fog az RBC eladásának feltételeiről. Prohorov 2017 júniusában el is adta a médiacsoportot, nem is akárkinek: az RBC-t Grigori Berezskin orosz oligarcha vásárolta fel, aki szintén közel áll Vlagyimir Putyinhoz.
Az oligarchát az ukrajnai háború kirobbanását követően, többek között az amerikai nagykövet, Pressman jogi segítségnyújtásának köszönhetően szinte egyáltalán nem érintették a szankciók. Az Egyesült Államokban mindmáig nem szerepel szankciós listán.
Az amerikai nagykövet bevallásából nem derül ki, hogy pontosan mennyi ideig és milyen összeg fejében nyújtott jogi szolgáltatásokat Ellen Pinchuknak, az azonban bizonyos, hogy 2020 és 2022 között, tehát a háború kitörése előtti hónapokban kellett lefolytatni az egyeztetéseket. Ráadásul az orosz megbízásnak is köszönhetően hatalmas összeggel gazdagodott a hazánkat rendre bíráló amerikai diplomata, aki a nem egész két év alatt, amíg a Jenner&Block cég munkatársa volt, csaknem kétmillió dollárt keresett.
Kettős mérce Pressman módra
Pressman, aki készséggel elfogadta a Mihail Prohorov bizalmasától érkező dollárokat, fennhangon kritizálja hazánkat, ha az Oroszországot célzó, de Európának is ártó gazdasági szankciókról van szó. Figyelemreméltó esete volt ennek a kettős mércének, amikor idén áprilisban az amerikai nagykövet szankciókat jelentett be, a budapesti székhelyű, Nemzetközi Beruházási Bankkal és annak három vezető tisztségviselőjével szemben.
A diplomata akkor úgy fogalmazott:
Aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar vezetők továbbra is eltökélten bővítik és mélyítik a kapcsolatokat az Orosz Föderációval, annak ellenére, hogy Oroszország továbbra is brutális agressziót folytat Ukrajna ellen és veszélyezteti a transzatlanti biztonságot. Az Oroszországgal való szoros gazdasági elkötelezettség táplálja az orosz háborús gépezetet, amely a transzatlanti biztonságot fenyegeti.
De nemcsak az oroszokkal való normális viszonyra való törekvés, hanem a béke szorgalmazása miatt is kritizálta már a magyar kormányt Pressman, aki az orosz–ukrán háború kitörésének évfordulóján úgy fogalmazott:
„Nem létezik azonban sem béketábor, sem háborús tábor. Csak Oroszország létezik, és vele együtt azok, akik nem ismerik el Oroszország felelősségét a háború folytatásában.”
Valótlanságnak nevezte a magyar kormány szóvivőjének hivatalos nyilatkozatát az amerikai nagykövetről az amerikai nagykövetség – derül ki a képviseleti szerv Facebook-bejegyzéséből.
Szerintük amíg a magyar kormány és annak médiaapparátusa valótlanságok gyártásával töltötte a magyar miniszterelnök és Putyin találkozóját követő napot, „addig mi szövetségeseinkkel megbeszélést folytattunk Magyarország és Oroszország kapcsolatáról”.
Emlékezetes, hogy reggel Magyar Nemzet írta meg elsőként: David Pressman egy orosz oligarchának segíthetett kibújni a szankciók alól.
Délelőtt a Szabad Európa már beszámolt róla, hogy csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete. A találkozó okaként azt jelölték meg, hogy a NATO-tagokat egyre nagyobb aggodalommal tölti el Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal.
Aggasztó, hogy Magyarország úgy döntött, ilyen módon lép kapcsolatba Putyinnal. Ahogy az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte. Mindkettő megérdemelte, hogy megvitassuk
– mondta David Pressman nagykövet a Szabad Európának.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, múlt pénteken Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, kedden pedig Orbán Viktor személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Pekingben. A Szabad Európa információi szerint ezek voltak a közvetlen kiváltó okai annak a csütörtök reggeli megbeszélésnek, amelyen a NATO-országok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete vett részt.