kulcsár edina
Az országban tombol az erőszak.
Robbantásban vesztette életét egy 25 éves nő Svédországban csütörtök hajnalban. Az országban tombol az erőszak, a kormány ezért a hadsereg segítségét kéri. Ulf Kristersson svéd kormányfő a bandaháborúkat összekötötte a migrációs válsággal, és azt mondta: ki kell toloncolni azokat a bevándorlókat, akik erőszakot követnek el.
Fullerőben hatalmas robbanás rázta meg a lakónegyedet csütörtök hajnalban. Öt épület súlyosan megrongálódott, a robbantásban egy fiatal nő életét vesztette. A rendőrség először szándékos robbantásra gyanakodott, két férfit le is tartóztattak röviddel az incidens után.
A svéd sajtó ezért úgy fogalmaz, hogy az elhunyt lány csupán „járulékos veszteség volt”, vagyis a lány a bandák közötti leszámolások ártatlan áldozata lehetett.
„Éreztük a robbanás erejét. Hallottam, ahogy egy nő elkezd kiabálni. Mivel itt voltak velem az unokáim, nem mertem az ablakhoz menni, nehogy bajunk essen. Aztán meghallottam a rendőrautók szirénáit” – mondta egy közelben lakó.
Hétfőn késő este két robbantás is történt Stockholm környékén. Mivel az egyik épületben az egyik legnagyobb svéd bűnbanda vezetőinek rokonai laktak, a hatóságok bandák közötti leszámolásra gyanakodnak.
Néhány órával később egy másik férfit megöltek, egy harmadikat pedig megsebesítettek egy lövöldözésben, a fővárostól délre fekvő Jordbróban.
A svéd köztévé szerint a két halálos kimenetelű leszámolással szeptember eleje óta tizenegyre nőtt a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma. A rendőrség 2016 óta, vagyis a migrációs válság kezdete óta regisztrált adatai szerint ez volt a legvéresebb hónap az országban.
A svéd miniszterelnök szerint a helyzetet kezelni kell. Ezért a kormány a hadsereg vezetőihez fordult, hogy a jövőben katonákat is bevethessenek a tomboló erőszakhullám megfékezésére.
„
Le fogjuk vadászni a bandákat! Legyőzzük és bíróság elé állítjuk őket! Ha svéd állampolgárok, hosszú ideig börtönben lesznek. Ha külföldi állampolgárok, akkor kitoloncoljuk őket” – mondta Ulf Kristersson svéd kormányfő, aki a bandaháborúkat azonnal összekötötte a migrációs válsággal, és azt mondta:
A 2022-es adatok szerint Svédország lakosságának csaknem húsz százaléka külföldön született bevándorló volt. A legtöbb Szíriából érkezett, de például az afgánok száma is több tízezer.
Idén eddig 263 lövöldözés volt Svédországban, amiben 38 ember halt meg. Stockholm ezért jövő tavaszig megduplázná a rendőrségnél és a büntetés-végrehajtásnál dolgozók számát. Rövidesen pedig eltörölhetik a büntetőeljárásokkal kapcsolatos titoktartási szabályokat. Vagyis a jövőben közölhetik például, hogy a bűncselekmények elkövetői migrációs hátterűek-e.
Szinte mindennaposak már a migránsbandák közötti leszámolások a skandináv országban. Csak szeptemberben tizenketten haltak meg a lövöldözésekben. Az M1 tudósítója Stockholmban forgatott. Azt mondta: tapintható a félelem a városban. A rendőrség tehetetlen, a kormány ezért már a hadsereg bevetését tervezi.
Rendőrök szállták meg az Uppsala melletti kisvárost csütörtök hajnalban. Az éjszaka közepén riasztották őket, miután a környéket robbanás zaja verte fel. A detonáció romba döntötte az egyik ház homlokzatát, és több másikat is súlyosan megrongált.
A hatezer lakosú településen úrrá lett a pánik, miután kiderült:
A svéd sajtóban megjelentek szerint a nő egy bűnbandák közötti leszámolás ártatlan áldozata. Nem ő, hanem a szomszédja, a „Kurd róka” néven ismert alvilági figura egyik rokona lehetett a robbantásos merénylet célpontja.
„Két embert már letartóztattunk az ügyben. Őket gyilkossággal és köztulajdon rongálásával gyanúsítjuk. A rendelkezésünkre álló adatokból arra következtetünk, hogy ez az ügy összefügg egy országos konfliktussal” – közölte a térség rendőrparancsnoka még csütörtökön.
A svéd kisváros lakóit sokkalta a hír.
„Egyáltalán nem érzem magam biztonságban. Hová mehetek? Egyáltalán ki szabad még menni az utcára? Hogyan lehet így normális életet élni? Van munkám, de be kell zárkóznom esténként, mert ezek az őrültek lövöldöznek” – mondja feldúltan ez a fiatal lány.
A média arról ír, hogy Svédországot újra elárasztotta az erőszak.
Csütörtökre virradóra, mindössze fél nap alatt három emberéletet követeltek a bűnözők közötti leszámolások Stockholmban.
Szeptember eleje óta pedig tizenkét halálos kimenetű lövöldözés, illetve robbantás történt a svéd főváros környékén. Az erőszakhullám legtöbb áldozata ártatlan szemlélődő – egy eltévedt golyó, vagy egy rossz helyen felrobbant bomba végzett velük. Az áldozatok között sok a tizenéves.
„Példátlan mértékű, terrorista-jellegű erőszakhullámmal van dolgunk. Ez az ország biztonságára nézve is komoly veszélyt jelent. A terrorfenyegetettség szintjét megemeltük Svédországban. A helyzet nagyon súlyos. ” – hangsúlyozta a svéd rendőrség vezetője pénteken. Figyelmeztetett: nem sok esélyt lát arra, hogy az erőszakhullám a közeljövőben elülhet.
A helyzet súlyosságát már a miniszterelnök is elismerte. Ulf Kristersson a svéd köztelevízióban csütörtök este sugárzott beszédében kijelentette: Svédország példátlan válsághelyzettel néz szembe, amely egész Európában egyedülálló.
A kormányfő beismerte: a felelőtlen migrációs politika és az elhibázott integráció vezetett a párhuzamos társadalmak kialakulásához. Ezek pedig a bűnözés melegágyaivá váltak.
A miniszterelnök pénteken bejelentette: a hadsereget is bevonják a közbiztonsági feladatok ellátásába.
A svédeket sokkolták az elmúlt hetek véres eseményei.
„Én mindent megteszek, hogy ne essen bajom. Azt hiszem, most mindenki így tesz, feladja a mindennapi életét azért, hogy biztonságban érezhesse magát.” – nyilatkozta az M1-nek egy stockholmi fiatal.
Tapintható riadalom a svéd fővárosban, és más nagyvárosokban is – erről számolt be a közmédia skandináviai tudósítója.
„Uppsalában, ebben a városban, ahol robbantások történtek az utóbbi napokban, félelem van, nem csak az emberek és a lakosság körében, hanem bizony a mentősök és a kórházak ápoló személyzete is fél ”- mondta.
Hozzátette azt is: szombaton Stockholm utcáin a szokásosnál több egyenruhás járőrt lehetett látni, a belváros felett pedig rendőrségi helikopter cirkált.
Nincs még egy uniós tagállam, ahol annyi áldozatot szednének a fegyveres bűncselekmények, mint Svédországban. Ulf Kristersson kormányfő a csütörtöki, fulleröi robbantás után bejelentette: kész a hadsereget is bevetni a bandaháborúk megfékezésére. A Malmői Egyetem kriminológus professzora szerint az engedékeny svéd politikusok és a rendőrség egyaránt felelős a mostani áldatlan állapotok kialakulásáért.
Svédország az európai migrációs hullám kezdete, 2016 óta küzd az egyre agresszívabban viselkedő, migráns hátterű bűnbandákkal.
Legutóbb csütörtökön egy fiatal nő életét vesztette, miután robbantás történt egy lakónegyedben Fullerö városában, a bandaháborúk részeként.
A probléma mára olyan súlyossá vált, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök csütörtök este televíziós beszédben fordult a lakossághoz. A kormányfő bejelentette: vizsgálja, hogyan tudnák a rendőrség mellett a hadsereget is bevetni a szervezett bűnözői csoportok elleni harcban.
A svéd politikusok és a rendőrség egyaránt hibás a kialakult helyzetért, mivel évekig nem vették elég komolyan a szervezett bűnözést, a bűnbandák működését – véli Manne Gerell kriminológus, a Malmői Egyetem tanára. A kriminológus egy svájci lapnak adott interjúban rámutatott, hogy a bűnbandák képesek voltak profi módon megszervezni tevékenységüket, amely immár nemcsak a drogkereskedelemre és a rablásokra, hanem a bérgyilkosságokra is kiterjed – mondta Gerell a Neue Zürcher Zeitungnak (NZZ).
A főként a kábítószer-kereskedelemhez és rablásokhoz kapcsolódó migránsbűnözés leginkább a fiatalabb generációkat érinti Svédországban. A Svéd Bűnmegelőzési Tanács statisztikái szerint
A fegyverhasználat miatti halálos áldozatok száma elérte az évi 18 főt a 21–29 éves korosztályban Svédországban, egymillió lakosra vetítve – írja a német Focus Online.
Svédország 2015 óta rendkívül liberális bevándorlási politikát folytat, és Lisa Pelling politológus szerint az elmúlt évtizedekben „túl jól teljesített”. A szakember szerint a most zajló bandaháborúk főként annak köszönhetők, hogy az előző kormányok a szülőkre bízták, hogy alulfinanszírozott állami- vagy magániskolába adják a gyermekeiket. Pelling az NZZ-nek kifejtette, hogy
Ez a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a német nagyvárosokban is – mutat rá a Focus Online.