Bármelyik pillanatban megindulhat az izraeli ellentámadás

Az izraeli hadsereg a politikai döntéshozók parancsára vár a szárazföldi hadművelet megkezdéséhez – közölte Daniel Hagari katonai szóvivő hétfőn.

Elmondta, az izraeli hadsereg készen áll a harcra, a várakozás idején növeli harci készültségi szintjét, és elkészültek a haditervek a politikusok meghatározta célok megvalósítására.

Az izraeli hadsereg szóvivőjének hétfői jelentése szerint mintegy ezer fogoly és halott palesztin terrorista került Izraelbe az október 7-i iszlamista terrortámadás óta.

Hozzátette,

a háború tizenhetedik napján az izraeli hadsereg az iszlamista szervezetek több száz katonai célpontját támadta, miközben a Gázai övezetből is újabb hullámokban rakétákat indítottak az izraeli települések felé.

Hétfőn három hezbollahos osztagot számoltak fel, és lelőttek több a Gázai övezetből, illetve Libanon felől, a Földközi–tenger partvidéke felől behatoló drónt – jelentette Hagari. A háború kezdete óta a libanoni síita Hezbollah milíciájának összesen húsz, Izrael ellen harcoló csoportját számolta fel az izraeli hadsereg.

A hadsereg, szóvivője által, arra kérte az izraelieket, hogy a polgári védelem helyi utasításainak megfelelően térjenek vissza – a lehetőségekhez mérten – hétköznapi életükhöz.

A háború kitörése óta az izraeli hadsereg háromszáznyolc katonájának elestéről értesítették a hozzátartozókat, és kétszázhuszonkét családdal tudatták, hogy szerettüket a Gázai övezetbe hurcolták október 7-én, sok közülük külföldi vagy kettős állampolgár.

Az izraeli rendőrség, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat és a hadsereg közlése szerint megkezdték az október 7-i események kivizsgálását,

amelyek során terroristák behatoltak a hadsereg laktanyáiba és bázisaira, gyilkoltak, raboltak, emberiesség elleni és háborús bűnöket követtek el.

Az ENSZ közlése szerint hétfőn húsz segélyszállító teherautó vitte be rakományát a Gázai övezetbe, miután az izraeli hadsereg átvizsgálta azokat, és nem találtak bennük fegyvert. A katonai szóvivő közölte, hogy a szállítmányt az övezet déli részébe menekült civilekhez juttatják el.

Izraeli katonák már egy-egy akció keretében betörtek a Gázai övezetbe. A hadsereg szerint páncélozott és gyalogsági egységek felderítő hadműveleteket végeztek a Hamász állásairól, és az elrabolt túszok hollétéről. Azt is közölték, hogy valójában nem 212, hanem legalább 222 túszt tart fogva a palesztin terrorszervezet.

Robbanások rázták meg Gáza déli részét hétfőn reggel is. Izrael egyre intenzívebben támadja a Hamász állásait. Az elmúlt 24 órában több mint 320 célpontot, köztük a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezetek által használt alagutakat és irányítóközpontokat semmisített meg az izraeli légierő.

A Védelmi Erők szerint az éjszaka folyamán a páncélozott és a gyalogsági egységek korlátozott behatolást hajtottak végre a Gázai övezetbe.

„A bevetések célja, azoknak a terroristacsoportoknak a likvidálása, amelyek már a háború következő szakaszára készülnek. Illetve, hogy minél több információt szerezzünk a fogvatartott túszokról” – mondta az izraeli szóvivő, aki közölte:

a Hamász a korábban közölt 212 helyett legalább 222 embert hurcolt el.

A Hamász fegyveres szárnya ugyanakkor azt közölte, hogy harcosaik összecsaptak az izraeli katonákkal, amikor azok behatoltak a Gázai övezetbe Kan Junisztól keletre. Állításuk szerint két izraeli buldózert és egy tankot is megsemmisítettek, és kivonulásra kényszerítették az izraeli katonákat. Izrael ezt nem kommentálta, de azt megerősítette, hogy a rajaütés során egy izraeli katona meghalt.

A palesztin hatóság kormányfője arra figyelmeztettet: súlyos következményei lennének egy Gáza elleni szárazföldi inváziónak.

„Ez a bűncselekmények folytatását, az erőszakos kitelepítést, a gyilkolást és a bosszú nevében elkövetett öldöklést jelentené ”

– mondta a palesztin hatóság kormányfője.

Vasárnap 20 teherautóból álló segélykonvoj érkezett Egyiptomból a Gázai övezetbe: orvosi eszközöket, élelmiszereket és egyéb segélyeket szállítottak. A Gázai övezetebe vezető átkelőnél további 155 teherautó várakozik a bejutásra.

A rafahi határátkelőt szombaton nyitották meg először, akkor 20 teherautónyi humanitárius segély jutott be Gázába. Szakértők szerint mindez csepp a tengerben, a térségben ugyanis katasztrofális állapotok vannak. Egyre feszültebb a helyzet Izrael libanoni határán is, ahol hétfőn délután robbanások rázták meg a környéket.

Az izraeli hadsereg emellett éjszaka meghiúsította, hogy a Hezbollah páncéltörő rakétával mérjen csapást a zsidó állam egyik településére.

Az izraeli hatóságok közben folytatják a határmenti települések evakuálását.

A védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy 28 faluból költöztetik ki az embereket, akiket államilag finanszírozott ideiglenes szállásokon helyeznek el. Szombaton azonban bejelentették, hogy újabb 14 települést vesznek fel erre a listára.

Oroszország, Irán és Törökország külügyminisztere hétfőn Teheránban szorgalmazta, hogy „haladéktalanul vessenek véget a gázai polgári személyek elleni támadásoknak”.

Szergej Lavrov orosz, Hoszein Amirabdollahián iráni és Hakan Fidan török, továbbá Ararat Mirzoján örmény és Ceyhan Bayramov azeri külügyminiszter, akik a kaukázusi helyzet megvitatására gyűltek össze az iráni fővárosban, tárgyaltak a gázai helyzetről is. Hangsúlyozták, hogy „haladéktalanul véget kell vetni az ártatlan civilek elleni támadásoknak” – olvasható a találkozó után kiadott közös közleményben.

Szergej Lavrov leszögezte: a közel-keleti konfliktus megoldását célzó egyoldalú lépések csak tovább ronthatják a helyzetet, és az Egyesült Államoknak „nincs új elgondolása” a válság kezelésére.

„Minél több ilyen kezdeményezés van bármelyik állam részéről, annál nagyobbak lesznek a kockázatok, a konfliktus fokozódásának a veszélye” – idézte az orosz külügyminiszternek a teheráni találkozó után tett kijelentését az Interfax orosz hírügynökség.

Lavrov szerint azonnali lépésekre van szükség a tűzszünet eléréséhez, meg kell oldani a humanitárius kérdéseket és meg kell találni azt a formát, amellyel a béke elérésén lehet munkálkodni a két állam elve alapján.

Az orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok leállította a közel-keleti kvartett munkáját, és „most nincs olyan testület, amely mindenki számára elfogadható lenne”.

Az amerikai hadihajók térségbeli felvonultatására utalva Lavrov leszögezte: az amerikai katonai csapaterősítés a Közel-Keleten felveti a Hamász iszlamista palesztin szervezet és Izrael közötti konfliktus kiszélesedésének a kockázatát.

Az európai uniós tagállamok alapvető konszenzusra jutottak arra vonatkozólag, hogy „humanitárius szünetet” kell elrendelni Gázában, hogy a segélyek eljuthassanak a palesztinok lakta övezetbe, a folyamatos katonai akciók kockázata nélkül – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxembourgban.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Borrell rámutatott: a „humanitárius szünet” nem egyenlő a tűzszünettel, ami a felek közötti teljes megállapodást is jelent, hanem annál kevésbé ambiciózus, ugyanakkor könnyebben megvalósítható.

„A humanitárius szünet azt a célt szolgálja, hogy a segélyek biztonsági kockázatok nélkül eljuthassanak a régióba, ellenkező esetben maga a humanitárius segély megsemmisül a folyamat során” – magyarázta.

Borrell ismét megerősítette, hogy

az EU elítéli a Hamász palesztin iszlamista szervezet által elkövetett terrortámadásokat, de nyomatékosította, hogy Izraelnek a nemzetközi joggal összhangban kell megfontolnia válaszlépéseit.

„Izraelnek joga van az önvédelemhez, de a jognak megvannak a korlátai. Most ez azt jelenti, hogy nem lehet a Gázai övezetben elvágni a villany- és vízellátást” – húzta alá, hozzátéve, hogy a tagállamok egyetértenek abban, hogy továbbra is fenn kell tartani a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatást, illetve Gázát el kell látni az áramtermelés és a tengervíz sótalanításhoz szükséges üzemanyaggal.

A közel-keleti válság mellett az ukrajnai háborúról, valamint az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktusról is tárgyaltak a külügyminiszterek Luxembourgban.

„Ukrajna eltűnt a hírekből, de az ukrajnai háború nem szűnt meg, az oroszok pedig még mindig civil célpontokat bombáznak”

– hangsúlyozta Borrell.

Az uniós államoknak a következő hónapokban határozniuk kell arról, hogy az EU hogyan vegyen részt az Ukrajna számára tervezett biztonsági kötelezettségvállalásokban. Borrell azt javasolta, hogy hosszabb távú finanszírozási kötelezettségvállalásokat tegyenek a katonai támogatásokra vonatkozóan, és uniós pénzeket is használjanak fel a modern vadászgépek és rakéták szállítására.