Az ukránok partra szálltak a Krímben

Ukrán különleges erők katonái szálltak ismét partra az Oroszország által még 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten, ahol támadást hajtottak végre az ottani orosz erők ellen, majd visszavonultak – számolt be az ukrán katonai hírszerzés szerdán a Telegramon.

Andrij Juszov, a hírszerzés szóvivője később az Ukrajinszka Pravda hírportálnak kifejtette, hogy a különleges erők csoportja, „veszteségeket okozva az ellenségnek”, visszavonult, bár szintén veszteségeket szenvedett. „Folytatódik a Krím megszállását célzó különleges hadművelet” – tette hozzá, további részletekbe viszont nem bocsátkozott.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzói hivatalok jelentéseiből készített szerdai összeállításában azt írta, hogy az előző nap során orosz támadások következtében Ukrajna-szerte egy civil vesztette életét és 24 sérült meg, többségük a dél-ukrajnai Herszon megyében.

Roman Mrocsko, a herszoni katonai adminisztráció vezetője a Telegramon közölte, hogy a megyeszékhelyt, Herszon városát még reggel is ágyúzták az orosz erők, aminek következtében megrongálódott egy oktatási intézmény, egy garázs pedig lángokban állt.

Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a régióbeli Beriszlav térségére az orosz erők legalább tíz bombát dobtak. A károk mértékéről és esetleges áldozatokról még nem érkezett jelentés.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 450-nel 279 890-re nőtt, az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek között 13 orosz harckocsit, 47 tüzérségi rendszert és 41 drónt.

Hét ukrán támadás visszaveréséről számolt be szerdai hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium, amely szerint a nap folyamán a frontvonal mentén csaknem félezer ukrán katona esett el, vagy sebesült meg.

A rohamok közül négyet Donyeck körzetében hiúsítottak meg.

A tárca összefoglalója a „különleges hadművelet” övezetében megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel három vezetési és megfigyelőpontot, négy lőszerraktárt, egy rádióelektronikai harcállomást, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M777-es vontatott tarackot, hét HIMARS- és Grad-rakétát és 74 drónt.

A moszkvai katonai tárca szerint az éjszaka folyamán a légvédelem 31 ukrán drónt lőtt le Oroszország légterében:

19-et közülük Belgorod megye felett semmisítettek meg, a többit pedig a brjanszki és a kurszki régióban. Ez volt az egyik legnagyobb szabású, távirányítású légijárművekkel végrehajtott támadás a háború kezdete óta.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy

szerdára virradóra a Fekete-tenger északkeleti részén az orosz légierő megsemmisített egy ukrán diverzánscsoportot,

amely motorcsónakokon közeledett a Krím felé.

Később az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az odesszai régióból elindult 16 tagú csoport egyik tagját elfogták, aki azt vallotta, hogy az ukrán katonai hírszerzés (GUR) állományában áll. Azt mondta, a cél az volt, hogy videófelvételeket készítsenek arról, hogy ukrán kommandósok vannak jelen a 2014-ben elcsatolt félszigeten.

Oroszország keddre virradó éjjel drónokkal és robotrepülőgépekkel támadta Ukrajnát, amely 31 drónból 29-et és egy robotrepülőgépet is megsemmisített – közölte az ukrán légierő. Az orosz repülőeszközök többségének célpontja Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megye volt.

A támadási hullámok több mint három órán át tartottak – számolt be korábban az ukrán erők déli parancsnoksága.

A délkeleti Dnyipro városában lezuhant törmelék egy magánvállalatnál tüzet okozott, amelyet gyorsan eloltottak – közölte Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hozzátette: Pavlohrad városban egy ipari vállalkozás termelőberendezéseinek megrongálódása tüzet okozott, amelyet szintén eloltottak.

Tizenhat drón megsemmisült a déli Mikolajiv megye felett – közölte a terület kormányzója, Vitalij Kim.

Az ukrán hadsereg októberben újabb ellentámadást indíthat, ugyanis csapatösszevonásokat hajt végre Orihove és Vuhledar közelében – jelentette ki Gyenyisz Pusilin a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva.

„Úgy tűnik, az ellenség arra készül, hogy még a talaj felázása előtt aktívabb akciókat hajtson végre. Látjuk, hogy vannak ilyen elképzelések, ezért nem zárjuk ki egy újabb offenzíva lehetőségét” – mondta Pusilin.

Közölte, hogy az ukrán fél fokozta aktivitását, és növelte bevetésre kész rohamcsapatainak számát Zaporizzsja megyében Novoprokopivka, Robotine és Verbove felé is. A donyecki régióban Pusilin szerint az ukrán erők eredménytelen kísérletet tettek Torszke bevételére. Úgy vélekedett, hogy a harcok miatt az Artyomovszktól (Bahmuttól) északra fekvő Orihovo-Vaszilivka lesz a következő település, amely teljesen elpusztul.

Elfogott rádiókommunikációra hivatkozva azt mondta: az ukrán hadsereg parancsot kapott arra, hogy rendezkedjen be körkörös védelemre Kupjanszk és Borova körzetében.

Vlagyimir Szaldo, a részben szintén elcsatolt Herszon megye oroszok által kinevezett elöljárója Telegram-csatornáján hétfőn azt állította, hogy az ukrán hadsereg szándékosan lövi a Kijev ellenőrzése alatt álló Herszon város lakónegyedeit, hogy aztán az ukrán propaganda az orosz hadseregre hárítsa a felelősséget. Közölte, hogy az egyik ilyen szándékos rombolásról, az Aranykulcsocska szabadtéri kávézó lerombolásáról videofelvétel is készült.

Az orosz védelmi tárca hétfői hadijelentése szerint az elmúlt nap folyamán a frontvonal mentén az orosz erők öt támadást vertek vissza, amelyekben mintegy 420 ukrán katona vesztette életét vagy sebesült meg.

A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg az összefoglaló egy Anklav típusú, navigációs vevőberendezéseket zavaró állomást a Zaporizzsja megyei Preobrazsenka közelében, egy kommunikációs központot a „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Petrovszke falu mellett, valamint egy üzemanyag- és légieszköz-raktárt a Dnyipropetrovszk megyei Kirij Rih város „Dolhinceve” nevű repülőterén.

Az orosz összesítés szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 13 700 speciális katonai járművet veszítettek el.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn vádat emelt távollétében Jevhen Bulacik, a 7. taktikai repülődandár parancsnoka ellen, aki tavaly április 30-án elrendelte, hogy egy ukrán Szu-24-es mérjen bombacsapást a Russznyeft-Brjanszk cég egyik olajraktárára.

Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) hétfőn felvette a terroristák és szélsőségesek listájára Ihor Kolomojszkij ukrán oligarchát, Arszen Avakov volt ukrán belügyminisztert, Oleh Ljaskót, az ukrán Radikális Párt alapítóját, Andrij Bileckijt, az Oroszországban terrorszervezetnek minősített ukrajnai Azov ezred alapítóját, Szerhij Melnicsukot, az Ajdar zászlóalj volt parancsnokát és Kosztyantin Grisin (Szemen Szemencsenko) parlamenti képviselőt, a Donbasz zászlóalj volt parancsnokát.

Mivel lassan véget ér a klasszikus katonai szárazföldi offenzívák „szezonja”, a hirado.hu arra kérte Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, értékelje az eddig elért eredményeket és veszteségeket orosz és ukrán szempontból. Arra is választ kaptak, hogy a talaj elsarasodásától a megfagyásáig tartó rövid „pihenő” melyik félnek jön inkább jól.

„Ha az időjárás még sokáig ilyen marad, még az októberi hónapban is hasonló intenzitással folyhatnak a harcok Ukrajnában.

A kérdés, hogy mikor kezdődik el a tartósan esősebb időszak, ami annyira mélyen feláztatja a talajt, hogy onnantól kezdve csak közúton tudnak majd a nehéz járművek, harckocsik mozogni”

– nyilatkozta a hirado.hu-nak Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője.

Mivel ezek szerint lassan véget ér a klasszikus katonai szárazföldi offenzívák „szezonja”, arra kértük Horváth Józsefet, értékelje az eddig elért eredményeket és veszteségeket mindkét fél szempontjából.

„Most, október elején elmondhatjuk, hogy az ukrán ellentámadás eredménye eddig körülbelül ötszáz négyzetkilométernyi felszabadított terület a százezer négyzetkilométerből. És ezért az 500 négyzetkilométerért katonák tízezrei adták az életüket, és jelentős fegyverzetbeli veszteségeket szenvedtek el.

Horváth József a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban (Fotó: hirado.hu/ Horváth Péter Gyula)

A felszabadított területnek ráadásul kevés stratégiailag fontos pontja van, város például egy sem helyezkedik el rajta” – összegzett a biztonságpolitikai szakértő.

Hozzátette: ugyan Tokmak közelében sikerült áttörniük az oroszok első vonalát, de magát a várost nem sikerült elfoglalniuk, pedig az lett volna az offenzíva egyik célja.

Horváth József szerint az ukránok tartanak attól, hogy az Egyesült Államokban a költségvetési vitában végül a támogatások elapasztásáról döntenek, emellett pedig már több európai ország is bejelentette, hogy a fegyverzet lőszertartalékai kimerültek, nem tudnak többet adni, így Kijev nagyon szeretne valamilyen sikert felmutatni a fronton, hogy a kétkedőket még a tél beállta előtt meg tudja győzni.

Egyes orgánumokban lehet olvasni olyan állításokat, hogy az orosz tartalékok kifogyóban vannak.

„Ezt a háború kitörése óta már annyiszor hallottuk” – reagált Horváth, aki arra hívta fel a figyelmet: míg az ukránoknál kényszersorozások vannak, az oroszoknál nem kellett újabb sorozást elindítani,

szerződéses katonákat toboroztak, és ez 280 ezer jelentkezőt eredményezett, melynek felét kivezénylik a frontra. Ráadásul az orosz ipar – tette hozzá – egyfajta hadiüzemre állt át. „A jelenlegi volumen mellett úgy emberutánpótlásban, mint fegyverzet-utánpótlásban az orosz ipar képes lesz megoldani a feladatát” – vélekedett.

Mi változik az időjáráson kívül és kinek a hasznára?

Azt már tudjuk, hogy a közeljövőben várható talaj felázásával lezárul az orosz–ukrán konfliktus egy szakasza. De mi váltja fel az eddigi ellenoffenzívát?

„A klasszikus szárazföldi műveletek intenzitása jelentősen le fog csökkenni, mindaddig, amíg egy tartós, akár tíznapos, kéthetes kemény fagy be nem áll, és a föld felső, 60-80 centiméternyi rétege úgy átfagy, hogy újra lehetővé válik a gépjárművek mozgása a közutakon kívül is”

– adta meg a választ Horváth József. Hozzátette: ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a háború teljesen leáll, hiszen a légi hadviselés nagy szerepet kap a konfliktusban. „Drónokkal, rakétákkal továbbra is célzott támadásokat fognak végrehajtani a felek. A nyugati hírszerző források nagy újdonságként tálalják, hogy az oroszok felkészülnek arra, hogy komoly károkat okozzanak az ukrán infrastruktúrában, energetikai rendszerben. Ebben valójában semmi újdonság nincs, hiszen az előző télen is ezt láttuk az oroszok részéről. Az ukránok pedig folytatni fogják az olyan – jórészt taktikai jelentőségű és demonstratív célú támadásokat – mint amilyenek például a fekete-tengeri orosz flotta ellen a Krím félszigeten, Szevasztopolnál végrehajtott csapások voltak” – mondta.

Mindenesetre, ahogy azt Horváth József is elmondta, az intenzitás csökkenésére lehet számítani a tartós fagy beálltáig, de kinek kedvez ez a lélegzetvételnyi szünet?

A biztonságpolitikai szakértő elmondta: abban a rövid időszakban mindkét fél tudja majd rotálni a katonáit, pihentetni az első vonalban harcoló egységeit, és fel tudja majd tölteni a készleteit. Az viszont nagy kérdés, hogy utóbbi kinek mennyire fog sikerülni.

„Jelenleg úgy tűnik, hogy az ukránok ebből a szempontból nehezebb helyzetben vannak, hiszen nagyon sokféle harci eszközt kaptak, így ezek utánpótlása, szervizelése, javítása, rendkívül alkatrészigényes, és egyszerre több ország több beszállítójától függ.

Ez nyilvánvalóan hátráltatja az ukrán veszteségek pótlását, javítását. Az oroszoknak ebből a szempontból egyszerűbb dolga van, hiszen jóval kisebb a logisztikai lánc, jóval kisebb azoknak a típusoknak, fegyverrendszereknek a száma, amelyeket nekik javítani, szervizelni vagy pótolni kell” – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.

És ha ez nem lenne elég baj az ukránoknak, akkor még a földrajz is megjelenik a képletben.

„Dél-Koreából például a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek útja Ukrajnába meglehetősen hosszú, és a tengeri szállítást az időjárás is bizonytalanná teszi. Ezzel szemben Oroszország az Uralon túli területeiről vasúttal könnyen és kiszámíthatóan képes utánpótlást szállítani a frontra” – magyarázta Horváth József.