Az év végéig megszülethet a megállapodás az EU-val

„Én abban bízom, hogy

az év végéig mindenképpen meglesz a megállapodás az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi, hogy ténylegesen is hozzáférjünk az európia uniós forrásokhoz, ne csupán az előlegekhez”

– hangsúlyozta  tegnapi sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor.

Minden esetben megállapodásközeli helyzetben vagyunk, a közérdekű feladatokat ellátó alapítványok, a kohéziós pénzek és a helyreállítási pénzek esetében is – jelentette ki Navracsics Tibor az uniós támogatások feloldásáról szóló sajtóhírekre reagálva.

A területfejlesztési miniszter ugyanakkor megjegyezte: most már hagyományosan a sajtóból értesülnek az Európai Bizottság esetleges álláspontjáról, hivatalosan nem kaptak még semmilyen megkeresést. Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy

a bizottság nem jelezte, hogy a támogatások feloldásának feltételéül szabná az uniós költségvetés megemelésének és az Ukrajnának nyújtott jelentős pénzügyi támogatásnak a megszavazását.

„Semmilyen megkeresést nem kaptunk ez ügyben. Nem is hiszem, hogy egy ilyen összekapcsolása lenne a dolognak. Ezek a politikai csomagügyek azért általában nem így szoktak zajlani, nem hiszem, hogy össze lenne kötve a két téma. Időben lehet, hogy párhuzamosan folyik a kettő (…), de nem hiszem, hogy logikailag össze lenne kötve” – magyarázta Navracsics Tibor.

A kormány arra számít, hogy év végéig Magyarország megállapodhat Brüsszellel az uniós támogatásokról. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta: a közérdekű feladatokat ellátó alapítványok, a kohéziós és a helyreállítási pénzek esetében is megállapodás-közeli a helyzet. Hozzátette, semmilyen megkeresést nem kapott a kormány Brüsszelből azzal kapcsolatban, hogy a pénzek kifizetésének feltétele lenne, hogy megszavazzuk az újabb pénzügyi támogatást Ukrajnának.

Eurómilliárdokkal többet költene az Európai Parlament (EP) a következő négy évben az orosz–ukrán háborúra és az egyre növekvő migrációs problémák kezelésére. Az EP Strasbourgban tárgyalta az Európai Bizottság költségvetési módosító indítványát, amit a képviselők tízmilliárd euróval, azaz csaknem 4000 milliárd forinttal még tovább emelnének.

A pluszpénzt pedig a tagállamoknak kellene befizetni.

„A parlament egyetért a bizottság javaslatával, de úgy gondolja, hogy ezen még lehet javítani. Ezért további tízmilliárd euró emelést javaslunk. Ez egy jelképes összeg” – hangsúlyozta a téma előadója, a lengyel néppárti Jan Olbrycht.

A vitában Deli Andor fideszes EP-képviselő arról beszélt, hogy

az unióban a szolidaritás jelenleg egyirányú utca.

„Egyes uniós körök elvárnák Magyarországtól, hogy önkéntesen vállaljon újabb befizetéseket az uniós költségvetésbe, így például a helyreállítási programok növekvő kamatainak törlesztésére, miközben eddig egyetlen eurócentet sem kapott az ország ebből az alapból” – hangsúlyozta a képviselő.

Az Európai Parlament liberális oldala nem hazudtolta meg magát annak a sajtóhírnek a kapcsán sem, amely arról szól, hogy az Európai Bizottság 13 milliárd euró, azaz több, mint 5000 milliárd forintnyi korábban befagyasztott kohéziós forrást feloldhat Magyarországnak. A Financial Times szerint

Brüsszel azt reméli, hogy Magyarország cserébe megszavazza az uniós költségvetés megemelését, ami lehetővé teszi Ukrajna további támogatását.

„Ha ön, Von der Leyen asszony ebbe az irányba indul el, az Európai Parlament heves ellenállásába fog ütközni. Nem fordulhat elő, hogy a költségvetés emelése egy ilyen Orbánnal kötött piszkos üzlet nyomán történjen meg. Nem engedünk a jogállamiságból”– fenyegette meg az Európai Bizottság elnökét Moritz Körner német liberális EP-képviselő.

Az Európai Unió békevállalkozás, nem háborús vállalkozás, a magyar soros elnökség ennek alapján tevékenykedik majd – mondta a területfejlesztési miniszter az Úton a magyar uniós elnökség felé című – általa szerkesztett – tanulmánykötet bemutatóján korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), ugyanezekhez a témákhoz kapcsolódva..

Navracsics Tibor  kijelentette: a vita a szankciós politika hatékonyságáról ismét „kinyílik”, mert az első eredmények szerint nem segített Oroszország megfékezésében, a béke helyreállításában.

Az Európai Unió továbbra is a gazdasági növekedés lassulásával és magas inflációval küzd, Oroszország növekedése pedig nem nagyon torpant meg

– mutatott rá Navracsics Tibor. Hozzáfűzte: a legfontosabb, hogy a szankciós rendszer nem tudta megakadályozni a háború folytatódását.

Azt mondta: a 2014-15-ös Európai Uniót szeretném viszont látni, amikor az első orosz agresszió időszakában az Európai Unió és az Európai Bizottság páratlan gyorsasággal segített a tagállamoknak a fegyverszünet, a béke megteremtésében, „aktívan segédkezett abban, hogy higgadjanak az álláspontok és sikerüljön kidolgozni egy béketervet, amely kezelhetővé tette a konfliktust” .

Megjegyezte ugyanakkor, hogy

most „mintha kisebb lenne az új szankciók iránti vágy”, azoknál az államoknál is kisebb „a követelések intenzitása”, amelyek korábban az újabb szankciók bevezetésénél élen álltak.

Zalai Csaba, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború miatt rendkívüli geopolitikai helyzetben veszi át Magyarország az uniós elnökséget, a feladat ellátása óriási kihívás lesz.

Felsorolta a magyar uniós elnökségnek a kormány által előzetesen elfogadott fő feladatait, amelyek közül az első, hogy az Európai Unió versenyképessége, termelékenysége javuljon. Ezt követi a demográfiai kihívások előtérbe helyezése, a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, az elnéptelenedő területek fejlesztése. A következő a bővítés folytatása, „hogy ne mi maradjunk Európa védőbástyája”.

Lényeges a kohéziós források, a közös politika létjogosultsága, és az ukrajnai háború óta evidens a védelempolitika fontossága

– folytatta Zalai Csaba. A legfontosabb feladatok között jelölte meg a kormány a migráció kérdését, valamint a mindenkori uniós éves költségvetés elfogadását – zárta a felsorolást a helyettes államtitkár.

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra: a meghirdetett prioritások mellett kiemelkedő jelentőségű, hogy Magyarország európai parlamenti választás után, „intézményi ciklusváltás” idején tölti be az uniós elnökséget, ráadásul „zaklatott körülmények között”.

A fontos szakpolitikai kérdések között van a kohéziós politika átgondolása – emelte ki a miniszter.

„Izgalmas kérdésnek” nevezte, hogyan alakul majd „a személyi alapú” kohéziós politika – a társadalmi integráció, szociálpolitika, befogadás – és a területi alapú kohéziós politika, a regionális fejlesztések aránya.

A személyi alapú kohéziós politika magában foglalja a migránsok társadalmi befogadásának anyagi támogatását is – figyelmeztetett Navracsics Tibor, jelezve, érdekkonfliktus „rajzolódhat ki”. A „nettó befizető országok” érdekeltek lehetnek abban, hogy „finomhangolás révén” a személyi kohézióra tolják át a hangsúlyt, miközben a közép- és kelet-európai országok továbbra is a területi kohézió fenntartásában érdekeltek – magyarázta a miniszter,