Az ENSZ szerint újabb migrációs hullámok várhatók

Az éghajlatváltozás, a fegyveres konfliktusok, az erőszakos cselekmények és egyéb okok miatt egyre többen próbálnak meg szerencsét próbálni máshol a világon, emiatt újabb migrációs hullámok várhatók a jövőben is – jelentette ki Amy Pope, az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) október elsejével hivatalba lépett új főigazgatója hétfőn Genfben.

Az IOM – amelyet az ENSZ migrációs ügynökségének is neveznek – alapelve szerint a globális migráció hasznos mind a migránsoknak, mind a társadalomnak, ezért azt nem megállítani, hanem globális összefogással fenntartani és menedzselni kell.

Pope – az első nő az IOM főigazgatói posztján – köszöntőbeszédében a legális migráció társadalomra és gazdaságra gyakorolt pozitív hatásait és a jelenlegi rendszer hiányosságait emelte ki. Azt mondta:

olyan migrációs rendszerre van szükség, amely mindkét fél számára hasznos.

Amy Pope, aki korábban a washingtoni Fehér Ház tanácsadójaként is szolgált, úgy vélte, hogy a migráció valós nyertesei a fejlett gazdaságok, hiszen a bevándorlás elősegíti az innovációt, megoldásként szolgál a jóléti államok elöregedő társadalmainak problémáira, ideértve az alacsony születési számot és a munkaerőhiányt.

Jelezte, hogy az IOM a migráció hatékonyabb kezelése céljából a magánszektor bevonását tervezi a közeljövőben, de kiállt a kormányokkal folytatott együttműködés mellett is.

A főigazgató háláját fejezte ki a földközi-tengeri mentőcsapatok és segélyszervezetek mindennapos erőfeszítéséért. Aggodalmának adott hangot viszont amiatt, hogy sokan szinte természetesnek veszik, hogy az emberek mozgásához hozzátartoznak a tragédiák.

„Ha tényleg meg akarjuk akadályozni, hogy ezek az emberek rozoga csónakokkal induljanak útnak a Földközi-tengeren és meghaljanak, átfogóbb megközelítést kell alkalmaznunk”

– mondta Pope, megismételve, hogy elsősorban a legális migrációs útvonalak kiszélesítése és biztonságosabbá tétele lenne szükséges, ugyanakkor emlékeztetett: „többet kell fektetni az oktatásba és a tudásba is, hogy több embernek legyen jövőképe a hazájában”.

Pope bejelentette, hogy első hivatalos útja Etiópiába vezet, ahol az Afrikai Unió Bizottságával tárgyal, majd Brüsszelbe utazik, ahol magas rangú uniós képviselőkkel fog egyeztetni az illegális migráció kezeléséről szóló megállapodásról.

Egyre több ország vezet be ellenőrzéseket a schengeni belső határokon, annyi illegális bevándorló áramlik a fő célországok, elsősorban Németország felé. Olaszország eközben Berlinnél tiltakozott amiatt, hogy a német kormány által támogatott NGO-k együttműködnek földközi-tengeri embercsempészbandákkal.

Egymás után szálltak ki a migránsok egy kamion csomagteréből. A lengyel hatóságok szerint 38 férfi bujkált a járműben – tudósított az M1 Híradója. A vélhetően szír illegális bevándorlók Szlovákián keresztül érkeztek és Németországba akartak eljutni.

Mértéktelen migránsözön

Csütörtök óta a lengyel határrendészet véletlenszerű ellenőrzéseket vezetett be a Szlovákiával, Csehországgal és Németországgal közös határán, hogy kiszűrje az embercsempészeket. A határ túloldalán, Németországban is ellenőrzik az utakat.

A Lengyelországgal határos Brandenburg tartományban csak az elmúlt két hétben 550 illegális határátlépőt tartóztattak fel. A német belügyminisztérium adatai szerint idén augusztusig már több mint 70 ezer határsértővel szemben kellett intézkedniük,

a többségük Szíriából és Törökországból érkezett.

„Minden korábbinál nagyobb mértékű embercsempészet folyik a német–lengyel határon” – fogalmazott Michael Stübgen, Brandenburg tartományi belügyminisztere, aki szerint ilyen tömeges jelenséggel még a 2015-16-os, első migrációs hullám idején sem találkoztak.

„Focus”-ban az NGO-k

Mindeközben a német Focus magazin oknyomozó riportja szerint több,

a német kormány támogatását is élvező NGO aktívan együttműködik az embercsempészekkel.

A lap több olyan esetről tud, amikor Líbia partjaitól néhány kilométerre, az embercsempészek által megadott koordináták alapján gyűjtötték be a csónakokról az embereket, akiket aztán az olasz partokra szállítottak. Az ügyet megdöbbentőnek nevezte Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, és levélben fordult Olaf Scholz német kancellárhoz.

A fokozott határellenőrzéseket az uniós belügyminiszterek csütörtöki tanácsülésével egy időben vezették be, ahol Magyarország és Lengyelország hiába utasította el azt a válságkezelő mechanizmust, amely lehetővé tenné az Európába érkező bevándorlók tagállamok közötti szétosztását.

Tébolyult elképzelés

A brüsszeli javaslatról végül – többségi döntéssel – politikai megállapodás született. Az ülés után Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára leszögezte, hogy Brüsszel visszaélt a hatalmával, és ismét áterőszakolt egy döntést, amit Magyarország nem fogad el.

A lengyel miniszterelnök is tiltakozott a döntés ellen. Mateusz Morawiecki úgy fogalmazott: „Az uniós bürokraták semmibe veszik Lengyelország biztonsági igényeit, és minden áron keresztül akarják vinni a tébolyult elképzeléseiket, amelyek arra kényszerítenének minket, hogy illegális bevándorlókat fogadjunk be.”

Morawiecki hozzátette: az Európai Tanács jövő heti ülésén

Lengyelország megvétózza a migrációs paktumot.

Hozzátette: ahelyett, hogy az illegális bevándorlást a „forrásainál” akadályoznák meg, és Brüsszel biztosítaná az Európai Unió határait, ahogyan Lengyelország a fehérorosz határt biztosítja, az európai határok nyitottak maradnak és megvalósul a migrációs paktum.

Bejelentette: az Európai Tanács jövő heti értekezletén „határozott nemet mond” a paktum tervére, fenntartja Lengyelország vétóját az illegális bevándorlásra. Emlékeztetett:

a Jog és Igazságosság párt kormánya már 2018-ban is megakadályozta a migránsok áthelyezésének tervét.

Lengyelország hangja jelenleg „még erősebb lehet, és kell is, hogy az legyen” – jelentette ki, utalva arra, hogy az október 15-i lengyel parlamenti választások napján népszavazást is tartanak, amelynek egyik kérdése éppen a menedékkérők uniós tagországok közötti elosztását célzó brüsszeli javaslatra vonatkozik. Felszólította a választókat, hogy a népszavazáson mondjanak nemet a migránsok elosztására.

„Tegyük ezt elsőként mi lengyelek, és hangunkat egész Európában meghallják” – fogalmazott, mondván, hogy a döntésen a lengyelek biztonsága múlik. „Számos európai város és külváros valósága ma lerombolt utcák, kifosztott üzletek, nők megerőszakolása, félelem az esti sétától” – figyelmeztetett a kormányfő.

Morawiecki szemére vetette Donald Tusk volt lengyel kormányfőnek, a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform elnökének, az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt (EPP) volt elnökének, hogy Manfred Weberrel, az EPP parlamenti frakciójának jelenlegi vezetőjével együtt támogatja a migrációs megállapodást, és ezáltal veszélyezteti Lengyelország biztonságát.

„Tusk és Weber pártja a jövő héten az Európai Parlamentben keresztül akarja vinni a paktumot,

amely végső soron az illegális bevándorlók befogadására kényszerítené Lengyelországot” – fogalmazott Morawiecki.

„Az uniós bürokraták semmibe veszik Lengyelország biztonságát, egyszerűen meg akarják valósítani őrült tervüket” – jelentette ki a lengyel kormányfő.

Az illegális bevándorlás tekintetében az alapvető hozzáálláson kell változtatni, Brüsszel ma szervezni akarja a migrációt és nem megállítani – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón Budapesten.

A tárcavezető hangsúlyozta: a migráció nemzeti hatáskörbe tartozik, mindenki szabadon eldöntheti, hogy kivel szeretne együtt élni és kivel nem, a külső határvédelem pedig európai uniós kötelezettség, amelyet nem lehet elhanyagolni, mert az olyan feszültségekhez vezet, mint amelyek az Európában már számtalan helyen létrejött párhuzamos társadalmak miatt kézzelfoghatók.

Gulyás Gergely közölte: a német kormány álláspontjának változása miatt már nincs meg az a blokkoló kisebbség az Európai Unióban, amely a migrációs paktum továbbvitelét eddig gátolta. Ugyanakkor „eszméletlen állapotok alakultak ki Európában”, és ezzel a migrációs paktummal csak azt tudják előidézni, hogy a schengeni határ mentén érintett országokból „Lampedusát csináljanak”, amit a kormány elfogadhatatlannak tart – emelte ki a miniszter.