kulcsár edina
Ez az amerikai polip legfőbb célja...
A magyar közélet rendszerváltás utáni talán legnagyobb botránya robbant ki tavaly nyáron, amikor kiderült, hogy az Egyesült Államokból dollármilliókkal finanszírozták a baloldal 2022-es választási kampányát. Ezt követően hatósági vizsgálatok indultak, a magyar titkosszolgálatok is részletes feltáró munkát végeztek, amelyről több részjelentést, majd idén júniusban egy összefoglaló beszámolót is nyilvánosságra hoztak.
Egy politikai "bűnszervezetként", irányítottan és jól megszervezett működő alakulatról van szó, amelyet a Magyar Nemzet tömören Amerikai Polipnak nevezett el.
Kiderült, hogy az amerikai külügyminisztérium és annak csatolt részei, kiegészülve a CIA-val hosszú évek óta beavatkoznak a magyar belpolitikába.
Erről beszélt a közelmúltban ifjabb Robert F. Kennedy demokrata elnökjelölt-aspiráns, valamint Larry C. Johnson egykori CIA-elemző is a nyilvánosság előtt.
Az is kiderült, hogy a National Endowment for Democracy (NED), amit a CIA hivatalossá tett külföldi megjelenéseként tartanak számon, már a 2014-es választások előtt akciót indított hazánkban, az iránymutatásukkal jött létre Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök Együtt 2014 nevű pártja.
Az Action for Democracy (A4D) nevű amerikai szervezet mögé bújva tevékenykedtek.
Az A4D gyűjtött össze és közvetített Amerikából a magyarországi baloldalnak hárommilliárd forintot a 2022-es választási kampány idején. A szervezetet Korányi Dávid hozta létre, aki egykor Bajnai Gordon bizalmasként került kapcsolatba az amerikai globalista körökkel és éveken át építette kapcsolatrendszerét a tengerentúlon, majd karácsony Gergely főpolgármester mellett főtanácsadói pozíciót kapott, amit nagyrészt New York-i székhelyén látott el.
Az amerikai befolyás hazai érvényesítésében a már említett Bajnai Gordonnak és egykori titokminiszterének, Ficsor Ádámnak döntő szerepe volt. Számos erre utaló tényre bukkant a Magyar Nemzet. De azt még korábban a titkos kormányzati információk szivárogtatására szakosodott WikiLeaks hozta nyilvánosságra korábban, hogy
Bajnai miniszterelnökké választása után nem sokkal az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén referált a terveiről. Azt is a WikiLeaks szivárogtatta ki, hogy Ficsor Ádámot titokminiszteri tevékenysége idején már kinézte magának az amerikai külügyi adminisztráció, és meghívták a külföldieknek szóló vezetői programba a tengerentúlra. Később, Bajnai és Ficsor megalapították a DatAdat cégcsoportot, amelyet teletűzdeltek amerikai demokrata párti kampányszervezőkkel és tanácsadókkal.
Fontos szerepet játszott az amerikai érdekek érvényesítésében Kész Zoltán, korábbi parlamenti képviselő, aki egykor angoltanárként amerikai ösztöndíjak során épített kiváló kapcsolatokat tengerentúli globalista érdekcsoportokkal, aki aztán Márki-Zay Péter – későbbi baloldali miniszterelnök-jelölt – jobbkezeként az Egyesült Államok külügyminisztériumában is tárgyalt a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásáról.
Kész Zoltánnal több közös ügyletben is részt vett Somogyi Zoltán, az egykori SZDSZ-es szociológus, majd üzletember, aki Gyurcsány Ferenc kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivataltól kapott több száz millió forint értékben megbízásokat, manapság pedig az egyik érdekeltségével a budapesti amerikai nagykövetségnek is dolgozik.
A Nemzeti Információs Központ már idézett jelentése arra is rámutatott, hogy a Somogyi Zoltán által alapított Political Capital nevű intézet aktív szerepet vállal a magyar közvélemény orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjának formálásában, ami egyértelműen külföldi támogatású politikai befolyásolási akciónak tekinthető.
szerepük volt abban is, hogy a korábban jobboldali Magyar Demokrata Fórum (MDF) 2003-tól fokozatosan a baloldal és az MSZP felé kezdett kacsingatni. Somogyi 2003-tól adott tanácsokat Dávid Ibolya pártelnöknek, és az MDF 2004-ben az ő segítségükkel hajszál híján ugyan, de bejutott az Európai Parlamentbe.
Kétségtelen, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idejében a Political Capital volt az egyik vezető szellemi műhely a kormányoldal mögött, 2006 és 2010 között összesen 432,2 millió forint összegű kormányzati megbízást kaptak.
A Political Capitalhoz olyan jelentős tőke került, hogy cégcsoporttá alakult, valamint más társaságokat is létrehoztak az alapítók, így többek között Somogyi és Szabados érdekeltségébe tartozott 2006-ra a vagyonkezeléssel foglalkozó Capital Group Rt., az üzleti kommunikációs tanácsadásra szerveződött Privy Council Kft., a lobbizásra alakult GPS Capital Kft., a közvélemény-kutatásra szakosodott Capital Research Kft.
A cégcsoport tagja volt a Hírszerző nevű hírportál, amit 2010-ben a HVG Online Zrt. vásárolt meg és újságírói a későbbi Hvg.hu hírportál, illetve számos más balliberális sajtóorgánum meghatározó arcai lettek.
Ekkoriban Somogyiék az ügyfeleik között tudhatták a Soros-hálózathoz tartozó Ökotárs Alapítványt, amely a 2010-es években balliberális elfogultságáról és pénzosztói szerepéről vált ismertté, és jelenleg is a kormánykritikus civil szervezetek finanszírozása a legfontosabb feladata. Érdekesség, hogy a GPS Capital neve a BKV-botrányban is megjelent, ugyanis a közlekedési cég 33 millió forintért rendelt tőlük olyan tanulmányokat, amelyekben a korabeli sajtótudósítások szerint egészen gyermeteg információk szerepeltek.
A Political Capital az egyik kiemelt „ügyfele” volt Soros György alapítványának, az Open Society Foundation csak 2016 és 2021 között 295 ezer dollárral, mai árfolyamon több mint 100 millió forinttal támogatta Somogyiékat.
Végül nem a BKV-s tanulmányokból kerekedett Somogyiék legnagyobb botránya, hanem abból, hogy a Political Capital nevű cégük bedolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH), a 2010 előtti kormányok polgári titkosszolgálatának. A 2006 és 2009 közötti megbízások értéke elérte a 190 millió forintot, a pénzért pedig olyan tanulmányokat kaptak az NBH vezetői, amelyek – megvalósulásuk esetén – éppen a „titkos” jelzőt tették volna zárójelbe.
A tanulmányok egy kisebb része nyilvánosságra került, a PC javaslatai ezek alapján arra irányultak, hogy minél nagyobb nyilvánosságot és figyelmet kapjon a szervezet szakmai munkája – vagyis az a tevékenység, amelyet titkosan végeznek. A PC javasolta például, hogy az NBH helyezzen el nyilvános helyeken hirdetéseket, elemzéseket, a titkosszolgák pedig köztereken osztogassák a hivatal évkönyvét.
Az intézet által készített anyagok alapján a Jobbikra és a Magyar Gárdára, valamint más szélsőséges szervezetekre is rádolgoztak, ám napjainkban Somogyi már a Jobbik környezetében tűnik fel tanácsadóként.
A párt mostani vezetői közül Gyöngyösi Márton elnök, valamint Z. Kárpát Dániel és Szabó Gábor alelnökök abban az időben is aktívan vettek részt a rasszista, antiszemita párt életében.
A cikksorozatból egyértelműen az a kép rajzolódik ki, hogy Magyarország szuverenitását a rendszerváltás óta példátlan módon sértették az utóbbi években. Kirajzolódott az a globális hálózat, amelynek központja és anyagi forrása az Egyesült Államok egyes érdekcsoportjainál található, az amerikai polip csápjait pedig magyar baloldali politkusok és háttéremberek alkotják.