kulcsár edina
Afganisztánból és Ukrajnából is érkezhettek.
Izraellel együttműködve kellene nyomon követnünk a Hamász által használt amerikai fegyverek sorozatszámait. Afganisztánból érkeztek? Esetleg Ukrajnából? A válasz valószínűleg az, hogy mindkét országból
– írta hétfőn az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Marjorie Taylor Greene republikánus képviselő.
2021 augusztusában a nyugati szövetségesek Washingtonnal az élükön elhagyták Afganisztánt a tálibok hatalomátvételét követően, a káoszba torkollott kivonulás közben pedig több milliárd dollár értékben hagytak hátra hadi eszközöket a közép-ázsiai országban. Izraeli tisztviselők már korábban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy ezek a fegyverek végül a palesztinok kezére juthatnak, a hétvége tragikus fejleményei pedig, úgy tűnik, beigazolták félelmüket.
A BBC brit közszolgálati médium 2021-es összeállítása szerint csak az amerikaiak 73 repülőgépet, száznál is több katonai járművet és más hadi eszközt hagytak hátra Afganisztánban.
A CNN amerikai hírcsatorna által elsőként bemutatott 2022-es Pentagon-jelentés szerint az Afganisztánban ragadt amerikai fegyverek összértéke mintegy hétmilliárd dollárra tehető.
A Newsweek amerikai lapnak nyilatkozó izraeli tisztviselők emellett attól is tartottak, hogy az Ukrajnába 2022. február 24-e óta ömlő nyugati hadi eszközök egy része is különböző úton-módon a palesztin terroristák kezére juthat. Ez annak fényében sem alaptalan, hogy a háború kirobbanása óta Moszkva és Teherán között egyre szorosabbra fűződik a védelmi együttműködés, az orosz egységek által zsákmányolt nyugati fegyverek így – feltételezhetően – eljuthatnak a Hamászt és más palesztin szélsőségeseket támogató Iránhoz.
Kétségtelen, hogy két olyan konfliktuszónáról van szó, ahonnan a bűnszervezetek könnyedén ki tudják csempészni a fegyvereket, tehát nem kizárható, hogy valamelyik irányból, vagy esetleg mindkét országból hadi eszközökhöz juthattak a palesztinok
− magyarázta lapunk megkeresésére Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója rámutatott, az üggyel kapcsolatban az igazi kérdés, hogy ki segédkezett a fegyverek szállításában logisztikai és pénzügyi szempontból, hogyan juttaták be – szárazföldi vagy tengeri úton –, melyik országon keresztül.
Hogy milyen hadi eszközökről van szó? A szakértő szerint a legfontosabbak jelen esetben a rakéták. Horváth József elmondta, ilyen nagyszabású rakétacsapásra az elmúlt években nem került sor, a Hamásznak eddig nem voltak ennyire professzionális, nagyobb hatótávolságú rendszerekkel, ilyen nagy mennyiségben. Ilyen jellegű fegyverekből pedig Afganisztánban is bőven hagytak hátra a nyugati szövetségesek, valamint Ukrajnába is folyamatosan érkeznek belőlük.
A szakértő szerint a legfőbb „gyanúsított” ebből a szempontból Irán.
– Iránnak közös határa van Afganisztánnal, így kézenfekvő opció – magyarázta. Hozzátette ugyanakkor, innen a Gázai övezetig még jelentős utat kell megtenniük a fegyvereknek, azt pedig egyelőre nem tudjuk, hogy ezt hogyan, kinek a segítségével, finanszírozásával teszik meg. – Ebből a szempontból is lehet Iránra gyanakodni, azonban az sem zárható ki, hogy a Hamász nyugat-európai szimpatizánsai is támogatták a szervezetet – mutatott rá.
Az ügyet különösen érdekessé teszi, hogy a Biden-adminisztráció hetekkel a hétvégi támadás előtt szabadított fel hatmilliárd dollárnyi, a szankciók miatt befagyasztott iráni vagyont. Bírálói szerint ezzel Washington közvetetten járult hozzá az izraeli tragédiához.
Lehet azt mondani, hogy a Biden-adminisztráció az Iránnal kötött alku kapcsán pénzt juttatott Teheránnak, akik lehet, hogy ebből is finanszírozták a mostani támadást, azonban ez a kérdés leegyszerűsítése
– fogalmazott Horváth József. Hozzátette, a téma valószínűleg hatással lesz az amerikai belpolitikára a választások közeledtével, azonban jelenleg ennél sokkal súlyosabb kérdések vannak napirenden az izraeli eseményeket illetően.
Abbász Kamel egyiptomi hírszerzési miniszter tíz nappal a Hamász fegyvereseinek támadása előtt figyelmeztette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy „valami rendkívüli, szörnyű támadás készül Gázából” – jelentette hétfőn a Jediót Ahronót című újság hírportálja a Ynet egy egyiptomi hírszerzési forrásra hivatkozva.
A forrás szerint Netanjahu azt felelte: az izraeli hadsereg nagyon el van foglalva a ciszjordániai terrorcselekményekkel.
Az egyiptomiak szerint az izraeli tábornokok is azt bizonygatták egyiptomi kollégáiknak, hogy a gázai helyzet, különösen a határ mentén, ellenőrzés alatt áll.
– Figyelmeztettük őket, hogy a helyzet nagyon hamar robbanni fog, és nagyot. De alábecsülték a figyelmeztetéseinket – mondták az egyiptomi hírszerzők. Az izraeli miniszterelnöki hivatal a lap kérdésére úgy válaszolt: „az a jelentés, miszerint figyelmeztetés érkezett a háború kitörése előtt Egyiptomból, téves és hamis”.
Elkezdtük. Izrael győzni fog – írta X-bejegyzésében Benjámin Netanjahu. Az izraeli miniszterelnök egy videót is közzétett, amelyen a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások eredménye látszik.
Tegnap az izraeli légierő megkezdte a több mint kétmillió palesztin lakta térség teljes körű ostromát, Netanjahu pedig olyan megtorlást ígért, „amire még nem volt példa”. A legfrissebb adatok szerint a szombat óta húzódó háború halálos áldozatainak száma izraeli oldalon átlépte a kilencszázat, míg palesztin oldalon valamivel kevesebb mint hétszázan vesztették életüket, köztük 140 gyermek.
A Hamász palesztin terrorszervezet mintegy 150 izraelit tart foglyul, köztük magas rangú katonai tisztviselőket.
Hétfő este azzal fenyegettek, hogy kivégzik őket, amennyiben folytatódik a Gázai övezetet érő légicsapások sora.
Izrael külügyminisztere hétfő esti sajtótájékoztatójában arról beszélt, hogy Tel-Aviv célja a Hamász végső megsemmisítése, a háború pedig nem fog gyorsan véget érni.