Alapjogokért Központ: A magyarok nemet mondanak a betelepítési kvótára

A magyarok továbbra is nemet mondanak a kötelező betelepítési kvótára – közölte az Alapjogokért Központ hétfőn az MTI-vel. Azt írták: Brüsszel 2016-os „kényszerbetelepítési koncepciója” működésképtelen és a tagállamok támogatását sem élvezi.

A központ emlékeztetett arra, hogy a kötelező betelepítési kvótákról szóló, hét évvel ezelőtti országos referendum „korábban nem látott egységet teremtett a politikailag aktív szavazóknál”: az érvényes szavazatot leadó magyarok 98,36 százaléka elutasította az Európába áramló illegális bevándorlók kvóták szerinti szétosztását. Vagyis többen (3 362 224-an) szavaztak a kvóták ellen, mint ahányan 2003-ban Magyarország EU-csatlakozását támogatták (3 056 027-en) – állapították meg.

Hozzátették: bár a baloldali pártok a befogadást támogatták, a magyarok egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg, így a kormányzat határzárat emelt az illegális bevándorlás megfékezéséért, majd jogi lépéseket is tett a magyar nemzeti érdek hatékony képviseletéért.

A közlemény szerint „Európa közvéleménye is ébredni látszik”. Ezt mutatják a Századvég Európa-projekt elnevezésű kutatásának adatai is, amelyek szerint a közösség állampolgárainak négyötöde egyértelműen aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását. Ráadásul az unió minden régiójára igaz, hogy a lakosság többségének véleménye szerint Európának meg kell őriznie keresztény kultúráját, hagyományait – írták.

A Nézőpont Intézet kutatását idézve rámutattak: „a magyarok 77 százaléka továbbra is ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére.”

Kitértek arra is, hogy hamarosan Lengyelországban is a magyarhoz hasonló népszavazást tartanak, és Franciaországban is felmerült a referendum kezdeményezésének lehetősége. A hatalmon lévő „migránspárti erők” azonban „nem hallották meg az európai emberek szavát”, és továbbra is a kvótákkal történő, kötelező elosztást erőltetik – jelezték.

A migrációs adatokat ismertetve a központ beszámolt arról is, hogy 2022-ben mintegy 330 ezer illegális határátlépést észleltek az Európai Unió külső határain. Ez a legmagasabb adat 2016 óta, és 64 százalékos növekedést mutat a 2021-es évhez képest. Idén újabb drasztikus emelkedés várható – tudatták, hozzátéve: a meghiúsított illegális határátlépési kísérletek száma 2023-ban Magyarországon elérte a 130 ezret.

„A tömeges, illegális bevándorlás nem csupán európai probléma, a teljes nyugati civilizációt mérgezi” – hangsúlyozták, megjegyezve: a radikálisan balra tolódott amerikai Biden-adminisztráció „látszólag szándékosan gerjeszti az újkori népvándorlást világszerte.”

Közölték: az Alapjogokért Központ összefogott az America First Policy Institute elemzőivel (AFPI) egy olyan szakpolitikai tanulmány elkészítéséért, amelynek célja a tömeges bevándorlás okainak feltárása, a migráció támogatóinak leleplezése, az általuk használt eszközök bemutatása, a lehetséges megoldások és a tágabb politikai-ideológiai-kulturális háttér ismertetése.

Ezzel kapcsolatban jelezték, hogy az AFPI-t Donald Trump kormányának volt tagjai hozták létre, „azzal a nem titkolt céllal, hogy előkészítsék a jogi, intellektuális és szakpolitikai táptalajt Trump elnök visszatéréséhez”.

A közleményben emlékeztetettek Orbán Viktor miniszterelnök Tucker Carlson médiaszemélyiségnek adott interjújára is, amelyben a magyar kormányfő elmondta, hogy Donald Trump az, „akire biztosan számíthatunk az ukrajnai béketeremtés kérdésében”.

Nem a határok megvédéséről, hanem az illegális migránsok további betelepítéséről szól az Európai Unió (EU) héten elfogadott krízisrendelet-tervezete – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Rétvári Bence kifejtette: bár az uniós belügyminiszterek tanácskozásán szereplő előterjesztést formailag krízisrendeletnek hívják, de valójában ez egy újabb „migránsmágnes”, amelyet áterőltettek Brüsszelben.

Az államtitkár felidézte, hogy már a nyár elején a minősített döntéshozatalt megkerülve, megfelelő jogi forma, konszenzusra való törekvés nélkül vitték át az unió tanácsán a migrációs paktumot, ebből pedig eddig egyetlen rész hiányzott: a mostani, úgynevezett krízisrendelet.

A kiegészítő döntés tartalmát ismertetve Rétvári Bence elmondta, abban az esetben, ha valahol hirtelen egyszerre sok tízezer migráns jelenne meg, Brüsszel joga lesz eldönteni, hogy milyen intézkedést javasol, melyik ország hány migránst vegyen át a krízishelyzetbe került országtól. Ez

egy soron kívüli, kötelező kvóta, amelyet egy ad hoc döntés alapján hoznak meg, és semmiféle garanciát nem tartalmaz, nincs meghatározva benne a válsághelyzet fogalma, ahogy az sem, hogy milyen arányban osszák szét a migránsokat

– kifogásolta. Megjegyezte azt is, hogy a kötelezettség nem váltható át pénzbüntetésre, a kijelölt országoknak ezeket a migránsokat kötelezően át kellene venniük.

Az államtitkár megerősítette, a magyar álláspont továbbra is az, hogy meg kell védeni a külső határokat, és a menedékkérelmi eljárásokat az EU külső határain kívül kell lefolytatni.

Péntektől vasárnapig 2051 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t.

A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 752, szombaton 654, vasárnap 616 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a rendőrök. Az ország belsejében 29 határsértőt is elfogtak, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult.

Az elmúlt héten az ország területén 4763 határsértőt tartóztattak föl és kísértek vissza. A megelőző héten – szeptember 18-tól 24-ig – a feltartóztatottak száma 5132 volt. Emellett az elmúlt héten az ország belsejében elfogtak 73 határsértőt is, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult. Embercsempészés miatt 32 gyanúsított ellen indult büntetőeljárás – derül ki a rendőrségi összesítésből.

„Brüsszel nem a határok megvédéséről, hanem arról hoz döntést, hogy hogyan legalizáljuk a migránsok szétosztását az EU-ban” – fogalmazott. Véleménye szerint az EU azért akarja ilyen rohamléptekben elfogadni ezt a migrációs rendeletet, mert közelednek az uniós parlamenti választások, és

attól tartanak, hogy a populisták előretörésével az európai intézményekben már nem lesz ilyen könnyű terep a migráció támogatásához.

Rétvári Bence elmondta, azok után, hogy már a magyar bírói tanács berendezési tárgyai és informatikai rendszere is szempont lehet Brüsszelben a Magyarországnak járó uniós kifizetések felfüggesztésénél, a migrációt támogató döntés visszautasítása újabb ürügy lehet a kifizetések további halasztásához.

„Mi alaptörvényben is rögzítettük, hogy nem fogunk illegális bevándorlókat brüsszeli döntés alapján befogadni Magyarországra, és ehhez tartani is fogjuk magunkat” – szögezte le az államtitkár a Vasárnapi újságban.