A nyugat-európai terrorveszély igazi oka

A brüsszeli merénylet körülményei – az, hogy azt a hatóságok látókörében lévő, köztörvényes bűncselekményeket elkövető, illegálisan az országban tartózkodó tunéziai állampolgár hajtotta végre – ismételten rámutatnak az európai migrációs és menekültügyi rendszer súlyos hiányosságaira – olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében, amelynek részleteit kedden közölték az MTI-vel.

Azt feltételezik, hogy a merénylő szándékosan választott svéd szurkolókat áldozatul, mivel az ország a Korán-égetések miatt hónapok óta a szélsőségesek haragjának középpontjában áll – olvasható.

Aggasztó fejleménynek nevezték, hogy az elmúlt évek nyugat-európai támadásaihoz képest, ahol a merénylők általában késeket vagy gépjárműves „ramming-módszert” (elgázolás) használtak, most a támadó gépkarabélyra tett szert, amivel sokkal nagyobb pusztítást végezhetett volna: ezt valószínűleg csak az gátolta meg, hogy nem volt megfelelő képzettsége a fegyver használatához.

Ugyanakkor az elmúlt évek titkosszolgálati eredményeit jelzi, hogy az európai hatóságoknak továbbra is zömében magányos elkövetőkkel kell szembenézniük, ami szintén csökkenti a támadások hatékonyságát – közölték.

A brüsszeli merénylet az intézet szerint arra is felhívja a figyelmet, hogy továbbra sem sikerült megnyugtató választ adni arra a problémára, amit az irreguláris migránstömegbe vegyült szélsőségesek érkezése okoz Európának. Hasonlóan a 2020 novemberi bécsi merénylőhöz, ez a támadó is régóta a hatóságok látókörében volt (igaz, egyelőre úgy tűnik, nem terrorgyanú miatt), ráadásul négy éve semmiféle jogalapja nem volt a belgiumi tartózkodásra, mégsem tudták kitoloncolni – áll az elemzésben.

„Az, hogy Európában olyan terroristák tudnak merényleteket végrehajtani, akik illegálisan tartózkodnak itt, akikről a hatóságok tudnak, és akiket mégsem sikerül hazaküldeni, rámutat az európai migrációs és menekültügyi rendszer súlyos hiányosságaira. Aggasztó, hogy ennek a problémának a megoldására az új Migrációs és Menekültügyi Paktum tervezete sem ad választ: ebből ugyanis nem látszik, mitől működne érdemben jobban az európai határvédelem, hogyan sikerülne jobban kiszűrni a szélsőségeseket, és miként lehetne hatékonyabbá tenni a hazatoloncolásokat” – fogalmaztak.

Az Europol által kiadott, terrorista bűncselekményeket elemző TE-SAT-jelentés is a probléma súlyosságára hívja fel a figyelmet. Tavaly a tagállamok hat dzsihádista akciót jelentettek, amelyből kettő támadást sikeresen hajtottak végre, egyet Belgiumban, egyet pedig Franciaországban. A szélsőséges iszlamista csoportokhoz köthető esetek száma csökkent 2021-hez (11) és 2020-hoz (13) képest – ez javarészt az elhárító szolgálatok munkájának köszönhető – ám látható, hogy bizonyos személyek esetében a radikalizálódás megakadályozhatatlan – áll az elemzésben.

Bombariadó volt abban a francia középiskolában, ahol három nappal ezelőtt egy iszlamista szélsőséges halálra késelt egy tanárt, több embert pedig megsebesített. Az intézményben azóta szünetel a tanítás, azonban rengeteg gyászoló volt az épületben, több diák éppen pszichológiai tanácsadáson vett részt a bombariadó idején. A hatóságok végül nem találtak bombát a helyszínen.

Egymás után terelték ki a diákokat a rendőrök az egyik arrasi középiskolából . A hatóságok bombariadó miatt ürítették ki a tantermeket, a környéket lezárták. A tanulókat, pedagógusokat és szülőket a parkolóba terelték, amíg átkutatták az épületet. A riasztás végül tévesnek bizonyult, ezért rövid időn belül mindenki visszatérhetett az intézménybe.

Az iskolában hétfőn szünetelt a tanítás, a kapukat csak a gyászolók előtt nyitották meg. A bombariadó helyszíne ugyanis éppen az a gimnázium volt, ahol pénteken egy iszlamista halálra késelte az egyik tanárt, három másik embert pedig megsebesített. A diákok és szüleik hétfőn is egymás után hozták a virágcsokrokat, hogy az elhunyt pedagógusra emlékezzenek.

„Szomorú vagyok, különösen a tanár miatt, akit a munkája közben öltek meg. Számomra ez felfoghatatlan” – mondta egy diák.

Sok fiatal pedig az iskolában felállított pszichológiai segélyszolgálatért kereste fel az intézményt a bombariadó előtt.

A tanulók közül többen szemtanúi voltak a pénteki támadásnak, amelyben az iskola egy korábbi diákja, egy 20 éves, csecsen származású férfi a parkolóban késsel támadt több dolgozóra. A terrorista, szemtanúk szerint Allahu akbart kiáltozott, miközben többször is megszúrta áldozatait. A kiérkező mentők egy franciatanáron már nem tudtak segíteni.

„Állandóan félni fogunk. A lányunk elmegy iskolába, és nem tudjuk majd, mi van vele, ő is félni fog. Azt hiszem, hogy egy ideig feszült lesz a helyzet” – magyarázta az egyik diák édesanyja.

Az eset ugyanúgy megrázta a franciákat, mint három évvel ezelőtt egy másik középiskolai tanár halála, akit az utcán fejezett le egy szélsőséges iszlamista,

amiért egy Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát mutatott be az egyik óráján.

Emmanuel Macron francia elnök hétfőre rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze a miniszterelnökkel és a kormány más kulcsfontosságú tagjaival, valamint a legfelsőbb katonai és terrorelhárítási tisztviselőkkel.

A pénteki támadás után a legmagasabb szintű terrorkészültséget vezették be Franciaországban. Országszerte több ezer katonát és rendőrt mozgósítottak.

Péntek óta a bombariadók is megszaporodtak. Szombaton ki kellett üríteni a versailles-i kastélyt és annak parkját, a Louvre múzeumot, illetve a Gare de Lyon vasútállomást is, azonban a fenyegetések végül mind hamisnak bizonyultak.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter a hétvégén a hírszerző szolgálatok által veszélyesnek tartott külföldiek kiutasítására szólított fel. A hatóságok ugyanis már figyelték a késes támadót is, aki korábban felkerült a biztonsági kockázatot jelentő személyek listájára is. A tárcavezető szerint megnőtt a dzsihadista fenyegetés Franciaországban a Hamász Izrael elleni terrortámadása óta. Egy hét alatt csaknem 200 gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak a francia hatóságok, a közösségi oldalakról pedig 2500 zsidógyűlölő vagy terrorizmust támogató bejegyzést jelentettek.

A francia kormány fel kívánja gyorsítani 193 olyan radikális iszlamista külföldi állampolgár kiutasítását, akinek nincs érvényes tartózkodási engedélye Franciaországban – jelentette be Gérald Darmanin belügyminiszter, az Arrasban elkövetett késes merénylet miatt az elnöki hivatalban tartott biztonsági értekezletet követően.

A támadást, amelyben további hárman megsérültek, egy 20 éves csecsen származású orosz állampolgár, Mohamed Moguskov követte el, aki iszlamista nézetei miatt szerepelt az állambiztonságra veszélyes személyek titkosszolgálati nyilvántartásában, s állandó megfigyelés alatt állt.

A nyilvántartásban szereplő több mint 20 ezer személy között 193 olyan radiális iszlamista külföldi állampolgár található, akinek a helyzete nem rendezett Franciaországban, de 85-en valószínűleg már nem tartózkodnak az országban – jelezte a belügyi tárca az AFP hírügynökségnek. A miniszter elrendelte mindegyikük egyenkénti ellenőrzését.

A prefektusokat arra is felkérte a belügyminiszter, hogy végezzenek „újabb alapos vizsgálatot” a nyilvántartásban szereplő további 2852 külföldi esetében, akik viszont legálisan tartózkodnak Franciaországban.

Gérald Darmanin elmondta: a megfigyelt iszlamisták közül 59-en orosz állampolgárok, jelentős részük csecsen nemzetiségű.

Az állambiztonságra veszélyesnek tartott nyilvántartásban 20 120 név szerepel, köztük 4263-an külföldi állampolgárok. A külföldi nyilvántartottak közül 1411-nek rendezetlen a helyzete, de a tárcavezető szerint már csak 489-en tartózkodnak Franciaországban, miután a 2015-ben kezdődött iszlamista merénylethullám óta 922 külföldit a radikális meggyőződése miatt kiutasított a kormány.

A belügyminiszter hétfőn azt is közölte, hogy a Hamász iszlamista palesztin szervezet október 7-én Izrael ellen elkövetett támadása óta 102 embert állítottak elő antiszemita cselekmény miatt, vagy mert éltette az Izrael elleni terrortámadást.

„A belügyi igazgatóság még ma is előállított két embert, az egyiket Franciaország keleti, a másikat délnyugati részén”

– mondta a miniszter.

A 102 előállított között 27-en külföldi állampolgárok, s 11-en börtönben vagy a kitoloncolásra várók egyik közigazgatási központjában vannak.

„Utasítást adtam mindazok tartózkodási engedélyének szisztematikus bevonására, akik közülük legálisan tartózkodnak az országban” – jelezte a tárcavezető.

Az interneten terjedő erőszakos vagy törvénytelen tartalmak bejelentésére szolgáló platformra antiszemita tartalmakról érkezett bejelentések közül az igazságszolgáltatás 237 esetben indított vizsgálatot.