A németek hosszútávú támogatásukról biztosították Ukrajnát

Olaf Scholz német kancellár, az orosz agresszióval szembeni hosszú távú támogatásról és az ország újjáépítésében való német szerepvállalásról biztosította ismételten Ukrajnát, a hatodik alkalommal megrendezett német-ukrán gazdasági fórumon kedden.

„Ukrajna számíthat Németországra” – szögezte le a német kancellár a berlini eseményen, amelyen többek között Robert Habeck szövetségi alkancellár és gazdasági miniszter is részt vett. Scholz és Habeck az állami beruházásokra és az exportgaranciákra vonatkozóan a német vállalatoknak nyújtott könnyítéseket emelték ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a fórumnak küldött videóüzenetében Ukrajna megbízható partnerének nevezte Németországot és rámutatott a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségekre amellett, hogy a védelmi ágazat bővítését nevezte meg legfontosabb fejlesztési területnek.

Ukrajnát képviselve Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szólalt fel a fórumon. Beszédében kiemelte a német Rheinmetall fegyvergyártó vállalat és az ukrán állami hadiipari konszern közötti vegyesvállalat szerepét. A vállalkozásban 51 százalékos részesedéssel rendelkezik a német cég, a szerződés harckocsi-gyártást és -karbantartást tesz lehetővé Kijev számára ukrán területen.

Smihal emellett felvetette Scholznak, hogy a befagyasztott orosz vagyont az Ukrajnának fizetendő jóvátételekre használják fel. „Közös megoldást kell találnunk, hogy Oroszország megfizessen az Ukrajnában elkövetett bűnökért és pusztításért” – írta Smihal Telegram üzenetben.

Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.

A közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében. A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 15 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.

A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában.

Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását

– áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.

A keddi kifizetésre azt követően kerül sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a megállapított feltételek végrehajtása terén, és eleget tett a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását biztosító jelentéstételi követelményeknek.

Emellett jelentős előrelépést tett különösen a pénzügyi stabilitás megerősítése terén az ideiglenes rendkívüli adók kivezetésével, valamint a jogállamiság megerősítése terén,

például a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Igazságügyi Minősítő Tanács működésének helyreállításával.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „az EU megingathatatlanul támogatja Ukrajnát, ezt tükrözi a keddi 1,5 milliárd euró pénzügyi támogatást folyósítása. Ezzel az újabb kifizetéssel Ukrajnának nyújtott támogatásunk összértéke megközelíti a 83 milliárd eurót, ezen felül pedig az Európai Bizottság 50 milliárd euró további segélyt javasolt a következő évekre, egészen 2027-ig.”

Két frontszakaszon 17 ukrán roham visszaveréséről számolt be hétfőn az orosz védelmi tárca, a közlés szerint mintegy 655 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

Az orosz hadijelentés szerint a legsúlyosabb, 235 fős emberveszteséget az ukrán fél a donyecki frontszakaszon vívott harcokban szenvedte el. Liman irányában 11 támadással próbálkoztak az ukránok.

A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán tengerészgyalogosok Herszon megyében szabotálják a Dnyeperen való átkelésre vonatkozó parancsot, miután súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor sikertelen kísérleteket tettek hídfőállások létesítésére a folyam bal partján.

Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy lőszerraktárt, két MiG-29-es és L-39-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, három amerikai gyártmányú M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, öt JDAM irányított légibombát, öt HIMARS-rakétát, valamint három tengeri és 44 légi drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszország katonai támadása ellen védekező Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el, ehhez kéri a nemzetközi közösség további támogatását.

„Csak területünk teljes felszabadítását tudjuk elfogadni” – jelentette ki az ukrán elnök kedden a Krimi Platform prágai parlamenti csúcstalálkozójához intézett videóüzenetében.

Az ukrán kezdeményezésű Krími Platform célja Ukrajna területi egysége helyreállításának támogatása. A prágai parlamenti fórumon több mint negyven ország vesz részt. Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke képviseli.

„Bármennyire súlyosnak és kilátástalannak tűnnek is a körülmények, a nemzet jövőjét minden helyzetben meg kell védenünk. Minél több ország támogat minket, annál hamarabb tudjuk visszaverni az orosz agressziót” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Leszögezte: elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége Ukrajnának, a nemzetközi közösségnek pedig hatékonyabban kell ellenőriznie az Oroszország elleni szankciók betartását.

Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedések további szigorítása mellett szált síkra.

„A szankciók kollektív választ jelentenek a katonai agresszióra, a jogállami és nemzetközi normák megsértésére” – vélte az ukrán politikus. Felszólalásában ugyanakkor köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek az Ukrajnának nyújtott sokoldalú segítségért és megértésért.

Petr Fiala cseh kormányfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy Csehország határozottan elítéli az orosz agresssziót, teljes mértékben Ukrajna melett áll, s az elsők között küldött fegyvert és lőszert Kijevbe.

„Ukrajna addig nem lesz szabad, míg nem állnak vissza az 1991-ben nemzetközileg elfogadott határai” – mutatott rá a miniszterelnök.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Prága addig támogatja Ukrajnát, amíg annak arra szükséges lesz. „Egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a Krím félsziget és Ukrajna más részeinek megszállását soha nem fogadjuk el” – jelentette ki. Úgy vélte: azok a vélemények, melyek szerint a Krím félszegetet egy békéért el lehetne cserélni Moszkvával, „alaptalanok és veszélyesek”.

A Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozója üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a fórumon résztvevő országok egységesek, és készek továbbra is segíteni Ukrajnát egészen területének teljes felszabadításáig – összegezte a tanácskozás eredményét Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke, a fórum házigazdája.

„Vitathatatlan, hogy a Krím Ukrajnához tartozik. A Krím félsziget ukrán, és célunk elérni azt, hogy felszabaduljon, akárcsak Ukrajna további megszállott részei, amelyeken ma még harcok folynak” – mondta újságíróknak a tanácskozást záró ajtóértekezleten a cseh politikus. Oroszország 2014 tavaszán foglalta el a Krím félszigetet.