kulcsár edina
Egyre nagyobb a feszültség.
Bár már éjfélkor lejárt az észak-gázai civileknek menekülésre adott idő, szombat délig nem kezdődött meg a zsidó állam szárazföldi offenzívája. Az ENSZ szerint már több mint 400 ezren hagyták el Gáza északi részét. Libanonban egy újságíró meghalt, hat másik pedig megsérült, amikor a határ közelében becsapódott egy izraeli gránát.
Robbanások rázták meg szombat reggel a Gázai övezetet, ahol az izraeli hadsereg tisztjei szerint „széleskörű légicsapás-sorozatot hajtottak végre.” A jelentésükben az állt, hogy az elmúlt 24 órában páncéltörőrakéta-kilövőállomásokat is támadtak.
Az izraeli hadsereg korábban több ezernyi röplapot szórt le a lezárt övezet északi részén, felszólítva a lakosságot, hogy 24 órán belül hagyják el a térséget, és saját biztonságuk érdekében húzódjanak a déli területekre, mielőtt megkezdik a szárazföldi csapást. Ez a határidő péntek éjfélkor lejárt.
„Példátlan erővel csapunk le ellenségeinkre. Hangsúlyozom: ez csak a kezdet. Ellenségeink még csak most kezdték megfizetni az árát. Hadd ne részletezzem, mi következik” – mondta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az ENSZ szerint már több mint 400 ezren hagyták el Gáza északi részét, azonban csaknem kétszer ennyien még mindig veszélyben lehetnek. A Hamász propagandafogásnak nevezte a tervezett kiürítést, és utasította a gázaiakat, hogy ne engedelmeskedjenek. Az izraeli haderő szerint a terrorszervezet azért ellenzi az evakuálást, mert élő pajzsként használják a lakosságot.
Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy 24 óra alatt nem lehet 1,4 millió embert kitelepíteni, és Izrael ezzel a döntéssel csak még inkább súlyosbítja a Gázai övezetben uralkodó állapotokat.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell is több időt kért a lakosság evakuálására.
„Az, hogy 24 óra alatt egymillió ember költözzön délre, egyszerűen lehetetlen. Ennyi embert nem lehet ilyen rövid idő alatt átköltöztetni. Különösen úgy, hogy nincsenek menedékhelyek, sem közlekedési eszközök. Tudjuk, hogy Izrael adott ki figyelmeztetést, de ha a civilek nem kapnak több időt, az humanitárius vészhelyzetbe torkolhat” – mondta Josep Borrell.
Az izraeli hadsereg már több mint 6000 bombát dobott a Gázai övezetre azóta, hogy a Hamász terrorszervezet fegyveresei múlt szombaton meglepetésszerű támadást indítottak a zsidó állam ellen, és több mint 1300 embert meggyilkoltak.
Péntek este az izraeli vadászgépek számos célpont ellen intéztek támadást, több tucat palesztin Hamász-fegyveres halálát okozva.
Az áldozatok a terrorszervezet elitegységéhez tartoztak.
Nem csak a Gázai övezetben dúlnak azonban véres harcok. Pénteken egy izraeli gránát csapódott be Libanonban a határ közelében. A támadás egy olyan helyen történt, ahol több nemzetközi újságírócsapat is tartózkodott. A támadásban meghalt a Reuters videóriportere, hat másik újságíró pedig megsérült.
„Ez az eset is bizonyítja, mennyire veszélyes ez a helyzet, különösen Libanon számára. Tiszteletet érdemelnek a zsurnaliszták. Tavaly rekordmagas volt a meggyilkolt újságírók száma, pedig nagyon fontos munkát végeznek” – mondta az ENSZ főtitkára.
Ahogy északon is egyre nő a feszültség, Izrael egyre több tankot küld a libanoni határra.
A hadsereg közlése szerint találat érte a Hamász hadműveleti főhadiszállását, ahonnan a terrorszervezet légi tevékenységét irányították. Közben az ENSZ szerint már több mint 400 ezren hagyták el Gáza északi övezetét, miután az izraeli hatóságok a terület kiürítésére szólították fel a lakosságot. Egyiptom, Izrael és az USA pedig megállapodott abban, hogy a Gázában tartózkodó külföldiek átmehetnek Egyiptomba a rafahi határátkelőhelyen.
Az izraeli hadsereg néhány egysége szombaton átlépte a gázai határt, hogy előkészítse az átfogó szárazföldi hadműveletet. Az izraeli kormány szerint a különleges erők sorozatos rajtaütéseket hajtottak végre, és megsemmisítettek egy terroralakulatot. Sajtóinformációk szerint több elhurcolt túsz holttestét is megtalálták, és hazaszállították Izraelbe.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök még péntek este úgy fogalmazott: ez csupán a kezdet. „Példátlan erővel csapunk le ellenségeinkre. Hangsúlyozom: ez csak a kezdet. Ellenségeink még csak most kezdték megfizetni az árát. Hadd ne részletezzem, mi következik” – mondta Netanjahu.
A kormányfő szombaton meglátogatta a határon állomásozó katonákat, és a miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint azt kérdezte tőlük, hogy készen állnak-e a következő szakaszra.
Péntek éjfélkor egyébként lejárt az a határidő, amelyet az izraeli hadsereg adott a Gázai övezet északi részén élőknek, hogy távozzanak, mielőtt megkezdik a szárazföldi támadást. A katonák korábban több ezer röplapot szórtak le a lezárt övezet északi részén, felszólítva a lakosságot, hogy hagyják el a térséget, és húzódjanak délre a saját biztonságuk érdekében.
A kórházakban sok a sebesült, szombaton pedig a Vörös Félhold négy munkatársa is életét vesztette Gázában.
A jordán külügyminiszter háborús bűncselekménynek nevezte az izraeli támadást.
– fogalmazott Ajman Alszafadi tárcavezető.
A hadművelet egyik fő célja, hogy megsemmisítsék a sűrűn lakott települések alatt húzódó alagútrendszert, amelyet az iszlamisták fegyverraktárként és rejtekhelyként is használnak. Izrael ugyanakkor beleegyezett abba, hogy nem támadja azokat a területeket, amelyeken a külföldiek áthaladnak. Így nekik esélyük van kijutni a palesztin területekről.
„Jelentős mozgást tapasztaltunk a palesztin civil lakosok részéről dél felé. Az emberek odafigyelnek a figyelmeztetésekre. Ugyanakkor nagyon aggasztó, hogy a Hamász megpróbálta megakadályozni a palesztin civileket abban, hogy elhagyják ezt a területet” – mondta az izraeli hadsereg szóvivője.
Közben a libanoni határszakaszon is egyre feszültebb a helyzet.
A hadsereg szóvivője azt mondta: számos harckocsit helyeztek készenlétbe, hogy vissza tudjanak verni egy esetleges támadást.