573 ezer forintnyi pénzt kap az az ukrán, aki elhagyja Norvégiát

Oslo olyan programot vezetett be, amelynek célja, hogy a Norvégiában élő több mint 51 ezer ukrán menekült közül minél többet rávegyen a hazatérésre: közel 18 ezer norvég koronányi támogatást (573 ezer forint) ajánlottak fel a királyságot elhagyni szándékozó ukrán állampolgároknak - írta a Mandiner.

A program, amelynek részletei a miniszteri kabinet Utlendingsdirektoratet (UDI) honlapján jelentek meg,

17 ezer 500 norvég koronát ígér azoknak a személyeknek, akiknek „komoly humanitárius megfontolások alapján kollektív védelmet vagy tartózkodási engedélyt adtak”, és akik úgy döntenek, hogy hazatérnek.

A kifizetésért folyamodóknak ismertetniük kell az utazási útvonalat, és be kell nyújtaniuk a repülő-, vonat-, busz- vagy más közlekedési eszközre szóló jegyek másolatát, vagy ki kell tölteniük egy önbevallási űrlapot, ha saját gépjárművet használnak.

A kérelmezőket arra is figyelmeztetik, hogy hazatérés esetén elveszíthetik tartózkodási engedélyüket vagy menekültstátuszukat, és hogy a Norvégiába visszaköltözni szándékozóknak vissza kell fizetniük a távozáskor kapott támogatás egészét vagy egy részét. 

Norvégia nem az egyetlen ország, amely készpénzzel ösztönöz ukrán állampolgárokat a távozásra: a svájci média a hónap elején számolt be a kormány hasonló programjáról, Írország hatóságai pedig az év elején a szociális segélyalapok felhasználásával próbálták „ösztönözni” az ukránokat a hazatérésre.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának múlt havi becslése szerint tavaly több mint 6 millió ukrán menekült el hazájából, közülük mintegy 4,8 millióan az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban telepedtek le. Oroszország 2022-ben közel kétmillió ukrán állampolgárt fogadott be.

Speciális programot dolgoz ki a cseh kormány az országban élő ukrajnai menekültek önkéntes hazatérésének támogatására – közölte korábban a CTK hírügynökség. A dokumentum szerint a cseh kormány konkrét segítséget nyújtana a hazájukba visszatérni kívánó ukrajnai menekülteknek, s átvállalná a költségek egy részét. Az állam például állná a menetjegyek árát, illetve biztosítaná a menekültek személyes dolgainak a hazaszállítását. A tervezet rövidesen a kormány elé kerül, amely az elfogadás után a szükséges pénzügyi alapot is létrehozza.

A dokumentumból kitűnik, hogy a cseh kormány előzőleg egy évvel meghosszabbítaná az ukrajnai menekülteknek ideiglenes védelmet nyújtó intézkedéscsomagot, mégpedig 2024 márciusától 2025 március végéig.

A tavalyi kormánydöntés alapján az ukrajnai menekültek ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, amely feljogosítja őket a cseh társadalom- és egészségbiztosítási rendszer igénybevételére, a gyerekek iskolába járhatnak, és a felnőttek szabadon munkát vállalhatnak. A menekültek bizonyos ideig havi több ezer koronás pénzügyi támogatást is kapnak.

Ukrajna tavaly februári megtámadása óta több mint félmillió ukrajnai menekült érkezett Csehországba. A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint közülük  360 900-an tartózkodnak Csehországban, többségükben nők és gyerekek.

Az ENSZ menekültügyi biztosa a közelmúltban felszólította a tagállamokat, hogy erőszakkal ne küldjék vissza Ukrajnába a menekülteket, mert a háború elhúzódására lehet számítani. A cseh kormánytervezet szerint minden önkéntes alapon történne.

A Németországba menekült ukránok nyolcvan százaléka munkanélküli – írta cikkében a Die Welt német lap. Az ENSZ adatai szerint valamivel több mint egymillió ukrán menekült érkezett a nyugat-európai országba, azonban csak töredékük, mintegy húsz százalékuk tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ehhez képest Lengyelországban vagy Csehországban az ideérkezők kétharmada talált munkát – mutat rá a lap. 

Hogy milyen okok állnak-e mögött? A legfőbb indok a már jól ismert német ellátórendszer, ami 2015-ben is olyan vonzóvá tette az országot bevándorlók milliói számára. Az ukrán menekültek ugyanis jelentős pénzügyi támogatásban részesülnek annak ellenére, hogy nem vállalnak munkát. 

 Ezzel szemben Lengyelországban a menekülteknek nyújtott havi juttatás mindössze 66 euró, míg Csehországban ez az összeg eleinte 200 euró, majd öt hónap után 130 euróra csökken. A lengyeleknél emellett akik befogadóközpontokban élnek, azoknak négy hónap után fedezniük kell lakhatási költségeiknek felét. 

Az ukrán-magyar határszakaszon 5367-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5413-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 77 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.