Zelenszkij szerint Moszkvának veszítenie kell

Volodimir Zelenszkij a kanadai parlamentben mondott beszédet. A Justin Trudeau vezette kanadai kormány az egyik leghangosabb támogatója Ukrajna védelmének az orosz invázió február 24-i kezdete óta.

2022 eleje óta Kanada több mint 8 millió kanadai dollár (2,2 milliárd forint) támogatást nyújtott Ukrajnának, ebből 1,8 millió kanadai dollár értékű katonai segítséget.

„Az Ukrajnának nyújtott kanadai támogatás fegyverekkel és felszereléssel lehetővé tette a számunkra, hogy életek ezreit mentsük meg”

– mondta az ukrán elnök, aki most látogatott először Kanadába a háború kezdete óta.

„Kanada vezető szerepe a háború és a terror miatt Oroszország ellen elrendelt szankciók ügyében valóban felbátorított másokat a világon, hogy kövessék az önök példáját” – mondta Volodimir Zelenszkij a hallgatóság hangos tapsa közepette.

„Szívből jövő köszönetet” mondott  Kanadának az Oroszország elleni háborúban nyújtott segítségért, mondván, hogy Ottawa segítsége ezrek életének a megmentéséhez járult hozzá.

„Oroszország így soha nem hozza vissza a népirtást Ukrajnába, és nem is fogja megpróbálni, Moszkvának egyszer s mindenkorra veszítenie kell, és veszíteni is fog” – tette hozzá Zelenszkij.

Röviddel az ukrán elnök beszéde előtt Justin Trudeau bejelentette, hogy Kanada újabb 650 millió kanadai dollár értékű katonai segítséget nyújt három év alatt Ukrajnának 50 páncélozott járművel. Ottawa kiképzőket is küld majd Ukrajnába, akik segítenek az ukrán pilótáknak a nyugati F-16-os vadászgépek vezetésére való kiképzésében – mondta Trudeau.

„Tovább fogunk dolgozni nyugati partnereinkkel, közöttük a NATO-val, hogy határozott támogatást nyújtsunk. Folytatjuk a gazdasági segítségnyújtást is a jövő évben Ukrajna számára, hogy erős, dinamikus és virágzó demokratikus ország maradhasson” – mondta Justin Trudeau.

Kanadában 1,4 millió ukrán származású lakos él, a harmadik legtöbb Ukrajna és Oroszország után.

A háború kezdete után több mint 175 ezren érkeztek Kanadába, és további hétszázezer kapott engedélyt a beutazásra, munkalehetőséggel és háromévi tartózkodási engedéllyel a háború elől menekülők ideiglenes elhelyezését célzó támogatási program keretében.

Volodimir Zelenszkij Washingtonból utazott Kanadába, ahol csütörtökön Joe Biden amerikai elnökkel találkozott, és felszólította az amerikai törvényhozókat, folytassák a támogatást, miután egyes republikánusok megkérdőjelezik, hogy a kongresszusnak jóvá kell-e hagynia további segítséget. Zelenszkij Ottawából Torontóba utazik, ahol üzleti találkozón vesz részt és beszédet mond egy nagygyűlésen.

Ukrajna újabb rakétatámadást hajtott végre szombaton Szevasztopol ellen az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten, egy nappal azután, hogy támadást intézett a Fekete-tengeri Flotta főhadiszállása ellen.

Szevasztopolban légiriadót hirdettek mintegy egy órára, miután elfogott rakéták törmelékei hullottak egy kikötőgátra – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Mihail Razvozsajev kormányzó. Egy időre leállították a térségben a kompközlekedést is.

Hangos detonációkat lehetett hallani az észak-krími Vilne közelében is, amit sűrű füstfelhők követtek egy ukránbarát Telegram-hírcsatorna szerint, amely a krími fejleményekről tudósít.

A Krímet Oroszország 2014-ben egyoldalúan elcsatolta, de ezt a nemzetközi közösség azóta sem ismeri el.

Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője az Amerika Hangja rádiónak azt mondta szombaton, hogy legkevesebb kilenc ember meghalt, tizenhat másik pedig megsebesült a Fekete-tengeri Flotta elleni pénteki támadásban. Állítása szerint Alekszandr Romancsuk orosz tábornoknak, a kulcsfontosságú délkeleti frontvonal parancsnokának a támadás következtében „nagyon súlyos az állapota”.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken először azt közölte, hogy egy katona meghalt a Fekete-tengeri Flotta főhadiszállásán, majd később kiadott egy közleményt, hogy eltűnt.

Az ukrán hadsereg a pénteki szevasztopoli támadásról azt közölte, hogy a légierő tizenkét támadást intézett a Fekete-tengeri flotta bázisára, azokat a területet véve célba, ahol a személyzet, a katonai felszerelés és a fegyverek koncentrálódtak. A közlés szerint két légvédelmi rendszert és négy orosz tüzérségi egységet ért találat.

Az ukrán hadsereg közölte, hogy szombaton Oroszország tizenöt iráni gyártmányú Sahíd drónnal támadt a délkeleti frontvonalon Zaporizzsja megyében, valamint északabbra Dnyipropetrovszk megyében. Állítása szerint tizennégy drónt semmisítettek meg.

Ukrán parancsnokok a Reuters brit hírügynökségnek elmondták, hogy az oroszok által májusban elfoglalt Donyeck megyei település, Bahmut körzetében heves harcok folynak a nyugati országok szállította nehézfegyverekkel.

Miután a múlt héten visszafoglalták Kliscsijivika falut, most 150 miliméteres tarackok segítségével nyomulnak előre.

Zaporizzsja megye kormányzója, Jurij Malasko bejelentette, hogy Oroszország előző nap 86 csapást mért a megye 27 településére. Malasko szerint egy 82 éves polgári lakos meghalt a tüzérségi támadásban.

A szomszédos Herszon megye közigazgatási vezetője, Olekszandr Prokugyin elmondta, hogy a pénteki orosz támadásokban egy ember halt meg és hárman sebesültek meg. Oroszország huszonöt aknát lőtt ki Herszonra. Találat ért több lakónegyedet, egészségügyi és oktatási intézményt.

Az ukrajnai háború eszkalálódásának veszélye egyre nő, ezért is van szükség azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra – jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Brain Bar 2023 jövőfesztivál Küszöbön a háború (Violence next door) című panelbeszélgetésén vett részt.

A másik két felszólaló Brendan McNamara védelmi elemző és Martin Gurri egykori CIA-elemző, A nyilvánosság lázadása című könyv szerzője volt, akik egyetértettek a honvédelmi miniszterrel abban, hogy a béke a legfontosabb. A honvédelmi miniszter a harmadik világháború kitörésének lehetőségéről elmondta, hogy amíg nyílt fegyveres konfliktus van, addig a háború eszkalációjának esélye rendkívül nagy.

„Most láthatóan azért csökken a háború intenzitása, mert a felek katonailag nem tudnak megbirkózni egymással, de a mögöttük álló erők és a fegyveres megoldás iránti elszántság nem segíti elő a világbékét”

– mondta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a nemzetközi közösség döntése vezetett ahhoz, hogy a háború egy globális konfliktussá eszkalálódott.
A nem túl gyorsnak tűnő, intenzív ukrán ellentámadás nagyobb reakciót válthat ki. Ez a pontos oka annak, hogy „mi mindig a béke oldalán álltunk”, a fegyverszünet és a béketárgyalások oldalán – emelte ki.

A honvédelmi miniszter méltatta a NATO-t: kijelentette, egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a NATO működik. Kifejtette, hogy amikor a háború kitört, a NATO gyorsan cselekedett, és az ezzel elkezdődött folyamatnak Magyarország is részese.  Brendan McNamara a beszélgetésen kijelentette: nem lát senkit, aki megpróbálná enyhíteni az ukrajnai konfliktust, vagy tárgyalást kezdeményezne a tűzszünetről.

„Ehelyett úgy tűnik, hogy csak nagyobb hatótávolságú fegyvereket küldenek, amelyek csapást mérhetnek Oroszországra és Ukrajnára egyaránt” – tette hozzá.

„Strukturális értelemben az, amit most átélünk, kevésbé szól a szövetségek hatalmas, központosított tömbjeiről, amelyek a 20. században egymással küzdöttek. A szétesésnek vagyuk szemtanúi, amely 1990 körül kezdődött, amikor Magyarország elnyerte szabadságát. Legjobban az érintett országok belső szétesésétől kell félnünk” – mondta Martin Gurri.

A CIA egykori elemzője szerint mindenkinek értenie kell, hogy a konfliktusok megelőzésének legjobb módja az, ha erősek vagyunk, ha vannak szövetségeseink, és soha nem adjuk át magunkat a pániknak.