Ukrajna megtámadná Iránt és Szíriát

Az ukrán kormány a múlt hónapban sürgette nyugati támogatóit, hogy hajtsanak végre rakétacsapásokat iráni és szíriai dróngyárak ellen, és felajánlotta, hogy maga indítja el a támadásokat, ha megkapja az ehhez szükséges fegyvereket – írta meg az oroszhirek.hu. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a The Guardian is közölte.

A szóban forgó dokumentumot ukrán tisztviselők augusztusban adták át a G7-országoknak – jelentette a brit lap szerdán. Ebben az ukránok azt állították, hogy az orosz erők által használt kamikaze drónokat iráni gyártók építik Iránban és Szíriában, és nyugati alkatrészeket is tartalmaznak.

Kijev azt állítja, hogy Oroszország iráni gyártmányú Shahed–131 és Shahed–136 típusú drónokat használ, és ezek 51, illetve 57 nyugati gyártmányú alkatrészt tartalmaznak.

„A gyártók között vannak olyan cégek, amelyek székhelye a szankciós koalíció országaiban van: az Egyesült Államokban, Svájcban, Hollandiában, Németországban, Kanadában, Japánban és Lengyelországban” – áll az állítólagos dokumentumban.

Moszkva tagadja, hogy iráni drónokat használna, és kitart amellett, hogy az ukrán katonai és infrastrukturális célpontokra indított, Shahed-szerű légi járműveket Oroszországban tervezték és gyártották.

A The Guardian szerint a jelentés „rakétacsapásokat javasolt ezen UAV-ok iráni és szíriai gyártóüzemeire, valamint egy potenciális oroszországi gyártóüzemre”.

„A fentieket az ukrán védelmi erők hajthatják végre, ha a partnerek biztosítják a megsemmisítéshez szükséges eszközöket” – folytatódik a dokumentum.

Bár Izrael időnként katonai gyárakat támad Szíriában, és széles körben úgy vélik, hogy a hasonló támadások mögött áll Iránban, nagyon valószínűtlen, hogy az USA vagy szövetségesei fontolóra vennének egy Irán elleni közvetlen támadást. Hasonlóképpen valószínűtlen, hogy Ukrajna megkapná az ilyen művelethez szükséges nagy hatótávolságú rakétákat, tekintve, hogy az Egyesült Államok még azzal kapcsolatban is fenntartásait fejezte ki, hogy Kijevet olyan rakétákkal lássa el, amelyek képesek Oroszországon belüli célpontok támadására.

Emellett Moszkva azt állítja, hogy Ukrajna június óta 83 000 embert vesztett a Zaporizzsja és Donyeck melletti orosz védelmi vonalak áttörésére tett sikertelen erőfeszítései során. A veszteségek növekedésével rendkívül csekély az esélye annak, hogy Ukrajna képes lesz 1500 kilométer távolságban harcolni az idegen erőkkel.

Több egykori Wagner-zsoldos, aki Fehéroroszországban tartózkodott, szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, és ismét feltűntek Ukrajnában, a keleti fronton – mondta el Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A szóvivő hozzátette, hogy a fegyveresek egy része Afrikába ment harcolni. „A Wagner katonai magáncég egykori katonái jelenleg ténylegesen jelen vannak a keleti haderőcsoport területén. Részt vesznek a harci cselekményekben. Java részük Fehéroroszország területéről jött, ahol táboraik voltak” – fejtette ki Jevlas.

Hozzátette, hogy most különböző alakulatokhoz osztják be őket. A szóvivő szerint a zsoldosok már nem jelentenek akkora fenyegetést, amióta „fő vezetőjük”, Jevgenyij Prigozsin meghalt.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője a hírportálnak elmondta, hogy több mint hatezer Wagner-zsoldos tartózkodott Fehéroroszország területén, mostanra viszont csupán körülbelül ötszázan maradtak.

Tizennégy támadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca szerdai hadijelentésében, azt állítva, hogy az ukrán fél az elmúlt nap folyamán több mint nyolcszáz katonát veszített a fronton.

Az orosz összefoglaló szerint a Donyeck környéki frontszakaszon tíz volt a meghiúsított támadások száma, és ezekben több mint 390 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, továbbá megsemmisült négy harckocsi, kilenc gyalogsági harcjármű és egy lőszerraktár is.

A tájékoztatás szerint az orosz erők a „Donyecki Népköztársaságban” Karpivkánál, Zaporizzsja megyében pedig Verbove, Rabotine és Cservoni Jar közelében számoltak fel vezetési és megfigyelőpontokat.

A moszkvai katonai tárca a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között 15 páncélozott harcjárműről, hat amerikai M777-es tarackról, nyolc HIMARS-rakétáról és 19 drónról tett említést egyebek mellett.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok. A 2014-ben elcsatolt Krím legfelsőbb bírósága szerdán kémkedés címén 15, illetve 16 évi szabadságvesztére ítélt két ukrán állampolgárt.

Az ukrán ellentámadás folyamatosan halad előre, egyes területeken az ukrán erők átjutottak Oroszország védelmi vonalán, azt viszont nem tapasztaljuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök céljai megváltoztak volna – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben.

Evika Silina szeptember közepén megválasztott lett miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg aláhúzta: a tartós békéhez vezető legsimább út, ha a NATO fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást.

Üdvözölte a NATO-szövetségesek jelentős hozzájárulását az ukrán védelemhez, különös tekintettel az első amerikai Abrams-harckocsikra, amelyek két napja érkeztek meg Ukrajnába, növelve az ukrán erők képességét az orosz erők visszaszorítására.

Mint mondta,

Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára, ezért a legutóbbi, júliusban tartott NATO-csúcstalálkozón a szervezet tagjai fontos lépéseket tettek országaik biztonságának megőrzésére.

„Megállapodtunk a hidegháború óta a legerősebb regionális védelmi tervekről, 300 ezer fokozott készenlétben álló katonával erősítettünk” – mondta. Stoltenberg méltatta Lettország hozzájárulását Ukrajna védelméhez.

„Lettország ad otthont egy kanadai vezetésű harccsoportnak, amely erősíti elrettentő és védelmi képességünket a NATO keleti szárnyán. A szárazföldön is fokozzuk jelenlétünket, Kanada pedig azt tervezi, hogy megduplázza csapatainak létszámát Lettországban” – jelentett ki a NATO-főtitkár.

Evika Silina lett kormányfő a sajtótájékoztatón leszögezte:

Lettország nem tűrheti Oroszország nyílt agresszióját a demokrácia, a szabadság és a jólét ellen, a lett kormány határozottan kiáll Ukrajna mellett.

„Közös feladatunk, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, amíg győzelmet nem arat az orosz erők felett. Ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsuk a békét Európában, be kell fogadnunk Ukrajnát a NATO-ba” – hangsúlyozta.

A lett miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya növelni fogja védelmi költségvetését, és célul tűzte ki, hogy a védelembe való befektetések összege 2027-re eléri a GDP 3 százalékát. „Lettország is új fegyverrendszereket fog telepíteni, és továbbra is beruház a szövetséges csapatok fogadására szolgáló új infrastruktúrába” – mondta el Evica Silina.

Több mint 17 ezer embert, valamint több mint 2700 egységnyi fegyverzetet és haditechnikai eszközt veszítettek ebben a hónapban az ukrán fegyveres erők – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca kollégiumának ülésén.

A tanácskozáson a moszkvai katonai tárca által közzétett felvételek tanúsága szerint részt vett Viktor Szokolov tengernagy, az orosz Fekete-tengeri flotta parancsnoka, akinek az ukrán fél a halálhírét keltette.

Az ukrán fegyveres erők pénteken rakétacsapást mértek Szevasztopolra, és az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint megrongálódott a flotta történelmi főhadiszállásának épülete, egy katona eltűnt.

Az ukrán különleges műveleti erők parancsnoksága azt közölte, hogy 34 tiszt, köztük Szokolov életét vesztette.

Sojgu szerint az ukrán fél szeptemberben két német Leopard és egy brit Challenger harckocsit, hét amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet és 51 nyugati gyártmányú önjáró löveget veszített szeptember folyamán. Azt mondta, hogy az orosz erők ebben az időszakban Kupjanszk irányában „jelentősen kiterjesztették az ellenőrzési zónát Szinkivka és Petropavlivka települések közelében”.

Az orosz katonai tárca vezetője szerint az Egyesült Államok és szövetségesei, noha az ukrán „ellentámadásnak” nem sikerült érdemi eredményt elérnie, tovább fegyverzik Ukrajnát, eközben az ukrán hatóságok „képzetlen katonákat vezényelnek értelmetlen támadásokba, a mészárlásba”.

„A Nyugatnak és kijevi csatlósainak ilyen cinikus akciói csak az önmegsemmisítés felé taszítják Ukrajnát” – fogalmazott Sojgu.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők az elmúlt nap folyamán tíz ukrán támadást vertek vissza, közülük négyet a Donyeck körzetében lévő frontszakaszon, ahol szerinte mintegy 310 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, emellett megsemmisült öt páncélos és öt gyalogsági harcjármű.

Az fronton elszenvedett összes ukrán veszteséget mintegy 655 főben nevezte meg.

A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg három lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, öt HIMARS-rakétát, egy JDAM irányítható légibombát és 57 drónt.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán úgy nyilatkozott, hogy az orosz hadsereg javított pozícióin Avdijivka és Marjinka környékén, valamint Bahmutnál az északi szárnyon.