Újabb szankciók az oroszok ellen

Az amerikai kormány újabb szankciókat hozott helyi idő szerint csütörtökön orosz állampolgárok és üzleti érdekeltségek ellen jórészt az ukrajnai háborúval összefüggésben, és részben a Wagner-csoport afrikai tevékenysége miatt.

A külügyminisztérium közleménye szerint a tárca Oroszország Ukrajna ellen folytatott megalapozatlan katonai akciója miatt összesen 150 személlyel és szervezettel szemben döntött újabb büntetőintézkedésekről a pénzügyminisztériummal összhangban.

A szankciók pontosabb indoka a már életben lévő intézkedések megsértése és megkerülése, ami hozzájárul Oroszország képességének fenntartásához a háború folytatásához – áll a közleményben.

Az elrendelt intézkedések 70 személy és szervezet esetében az orosz energiaszektor termelési és exportképességeit, az orosz fémipart, valamint a bányászati szektort érintik.

A külügyminisztérium szankcióinak célpontjai között szerepel az orosz hírszerzés egy tisztje, valamint egy grúz-orosz állampolgárságú üzletember, aki az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal együttműködve „hamis társadalmi és politikai befolyást fejtett ki” Georgiában orosz érdekeket követve.

Szintén szankcionáltak az orosz fegyvergyártásban és -javításban működő szervezeteket, és egy olyan személyt, aki segítséget nyújtott lőszerszállítások létrejöttében Észak-Koreából Oroszországba.

Az amerikai pénzügyminisztérium, a külügyi tárca szankcióihoz illeszkedve, mintegy 100 esetben döntött gazdasági lépésekről, ezek között vagyonon befagyasztásáról.

Az intézkedések célpontjai között szerepel a Wagner orosz katonai magánvállalat egy tisztviselője, mert elősegítette a cég tevékenységét a Közép-Afrikai Köztársaságban.

Az amerikai álláspont szerint a Wagner-csoport részt vett a július 30-i, alkotmányról szóló népszavazás lebonyolításában, ami aláássa a demokráciát az afrikai országban.

Szintén csütörtökön Anthony Blinken külügyminiszter Ukrajna gazdasági helyreállításáért felelős különleges megbízottat nevezett ki. Penny Pritzker feladatai közé tartozik majd az egyeztetés az ukrán kormányzat, az Európai Unió és a G7-csoport képviselőivel, valamint nemzetközi pénzügyi intézményekkel és egyéb partnerekkel, köztük az amerikai vállalati szektorral Ukrajnai gazdasági megsegítésének módjairól.

Orosz haditengerészeti célpontokat és kikötői infrastruktúrát támadtak az ukrán erők Szevasztopolban a szerda kora reggeli órákban – közölte Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés egyik tisztségviselője.

Az orosz fekete-tengeri flotta támaszpontját eddig ért legnagyobb támadásban az ukrán hírszerzési illetékes szerint egy nagyobb hajót és egy tengeralattjárót ért találat. Mint mondta, olyan mértékű károk keletkeztek, hogy a két hadieszközt feltehetően már nem lehet megjavítani.

„Megerősítjük, hogy egy nagy partraszálló hajót és egy tengeralattjárót ért találat. Nem kommentáljuk, milyen eszközöket használtunk fel a csapáshoz”

– mondta Juszov a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

Juszov később az állami televízióban már „jelentős károkról” beszélt.

„Elmondhatjuk, hogy nagy valószínűséggel nem fogják tudni helyreállítani őket”

– tette hozzá a tisztségviselő a találatot kapott célpontokra utalva.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán fegyveres erők az éjjel tíz pilóta nélkül manőverező repülőgéppel mértek csapást a szevasztopoli Szergo Ordzsonikidze hajógyárra és három tengeri drónnal támadtak a Fekete-tengeri Flotta hajóira.

A tárca szerint az orosz légvédelem hét robotrepülőgépet lelőtt, a Vaszilij Bikov járőrhajó pedig megsemmisítette az összes tengeri drónt. A manőverező robotrepülőgépek két javítás alatt álló hajót rongáltak meg.

Tizennégy visszavert ukrán támadásról számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az ezek során elszenvedett ukrán veszteség mintegy 840 fő volt. Közülük a tábornok szerint mintegy 350 katona a Donyeck környékén vívott harcokban esett el vagy sebesült meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között két vezetési pontot, három lőszerraktárt, két harckocsit és egy Mi-8-as helikoptert.

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy

a Fekete-tengeren az orosz Szamum légpárnás rakétahordozó fedélzeti fegyvereivel megsemmisített egy őt támadó ukrán személyzet nélküli motorcsónakot.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az ukrán erők elfoglalták Andrijivka községet Artyomovszk (Bahmut) közelében. Azt mondta, hogy kemény harcok folynak Andrijivka és Kliscsijivka környékén, és éppen az orosz erőknek sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalniuk.

Jan Gagin, Pusilin tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva hírszerzési és egyéb forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán fegyveres erőknek a háború kezdete óta elszenvedett vesztesége elérte a félmilliót. Azt mondta, hogy egy hete az MTSZ Ukrajina mobilszolgáltató egy olyan videót osztott meg az interneten, amely szerint 400 ezer behívott már sohasem veszi fel a telefont.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

A Kurszk megyei Tyotkinóban és a Luhanszk megyei Kerminnában egy-egy civil életét vesztette, Donyeckben pedig további kettő megsebesült csütörtökön ukrán tüzérségi tűz következtében.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes a Telegram-csatornáján közölte, hogy 59 napi munkálatok után csütörtökön megnyitották a gépkocsiforgalom előtt a Krími hídnak a júliusi támadásban megsérült baloldali szakaszát. A jobboldali szakaszt november 1-jére tervezik helyreállítani.

Sikerrel elvégezték az ukrán pilóták a svéd védelmi tárca által biztosított alapkiképzést a Gripen vadászrepülőgépeken – jelentette be a tárca csütörtökön Stockholmban.

Svédország még nem döntött arról, hogy szállít-e vadászgépeket Ukrajnának, de nem zárta ki ezt a lehetőséget. „A kiképzés első szakasza véget ért, és a hadseregtől kapott jelentés szerint jól sikerült” – közölte az AFP francia hírügynökséggel Pal Jonson svéd védelmi miniszter.

A svéd kormány májusban jelentette be Kijevben, hogy ukrán katonai pilótákat és más személyzetet hív meg a Saab svéd vállalat által gyártott Gripen vadászgépek használatára történő kiképzésre.

„A tanfolyamon szerepelnek gyakorló repülések és szimulátoros gyakorlatok, valamint információk átadása a szárazföldi személyzet számára”

– írta a miniszter emailjében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte a nyugati szövetségesektől, hogy szállítsanak neki modern vadászgépeket az Ukrajnát támadó Oroszország legyőzéséhez.

Augusztus végén Dánia és Hollandia, majd Norvégia bejelentette, hogy amerikai gyártmányú, F-16-os vadászgépeket szállít Ukrajnának, de a gépeket akkor küldik, ha már a pilóták megkapták a szükséges kiképzést.

Az Egyesült Államok szintén képez ki ukrán pilótákat az amerikai vadászgépek kezelésére.

Svédország korábban mereven elzárkózott attól, hogy vadászgépeket adjon át az ukránoknak, mondván, a skandinávoknak minden repülőgépre szüksége van, hogy megvédje saját területeit.

Svédország fontolóra veszi, hogy Gripen vadászrepülőgépeket adományozzon Ukrajnának – írja a The Guardian.

A kormány már csütörtökön hivatalosan felkérheti a fegyveres erőket, hogy mérlegeljék a kérdést.

Ukrajna, amennyiben pozitív választ kap, nagyjából 16–18 vadászgépet kaphat a svédektől.

Volodimir Zelenszkij augusztusban járt Svédországban, ahol Gripeneket kért Ulf Kristersson svéd miniszterelnöktől. „Mivel nincsenek modern vadászrepülőink, továbbra is Oroszországé a légi fölény. A Gripen vadászrepülők Svédország büszkeségei. Bízom benne, hogy a miniszterelnök úr meg tudja osztani velünk ezt a büszkeséget” – fogalmazott az ukrán elnök.

A svéd kormányfő korábban kijelentette,

nem fognak semmilyen vadászgépet küldeni Ukrajnának, mert minden repülőgépre szükségük van, hogy megvédjék a területüket.

Júniusban a svéd kormány közölte, lehetővé teszi ukrán pilótáknak a Saab által gyártott Gripenek tesztelését. Pal Henning Jonson védelmi miniszter elmondta, az ukránok többször kérték, hogy „kipróbálhassanak különféle típusú – Tornado, F–16-os és Gripen – vadászrepülőgépeket, hogy tesztelni tudják mindazokat a típusokat és rendszereket, amelyeket mi is és más országok is működtetnek”. Majd azt is hozzátette, hogy Svédországnak valamennyi vadászgépére szüksége van saját területének védelméhez.

A svéd légierő egyébként jelenleg hetven JAS–39-es Gripen vadászgépet tart hadrendben, valamint további 60 darab van szállítás alatt a gyártótól, a Saab konszerntől.