Tovább romlik a lengyel-ukrán viszony

„Nem szállítunk semmilyen fegyvert Ukrajnába” – jelentette be szerdán a lengyel kormányfő egy esti tévéműsorban. Mateusz Morawiecki kiemelte, hogy a gabonavita miatt függesztik fel az ukrajnai fegyverszállításokat.

Az ügy előzménye, hogy Volodimir Zelenszkij az ENSZ közgyűlésén célkeresztbe vette Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot, amiért importtilalmat rendelt el az ukrán gabonatermékekre. Az ukrán elnök perrel is megfenyegette eddigi legszorosabb szövetségesét, Lengyelországot.

Duda lengyel elnök hangsúlyozta, a lengyel hatóságoknak mindenekelőtt a lengyel érdekeket kell megvédeniük. Hozzátette:

„A kezdetektől fogva segítettük Ukrajnát, különösen katonailag, amit elsősorban a biztonságunk iránt érzett aggodalom motivált.”

A lengyel államfő felsorolta azokat a katonai eszközöket, amelyeket országa átadott az ukránoknak, és megjegyezte, ez a segítség óriási volt, ezek a fegyverek teszik lehetővé Ukrajna számára, hogy az orosz erőket támadja.

Szerinte ugyanakkor a gabonavitában a lengyel gazdák érdekei forognak kockán, nekik pedig kötelességük ezeket megvédeni. „Ami az élelmiszereket illeti, Lengyelország önellátó. Saját gabonánk van. Ezért az Ukrajnából érkező több millió tonna gabona beáramlása a mi szempontunkból elfogadhatatlan” – fűzte hozzá Duda, hangsúlyozva, hogy az ukrán gabona átszállítása Lengyelországon keresztül továbbra is lehetséges, és ennek eredményeként ez a gabona a világpiacra kerül.

Arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben az ENSZ-közgyűlésben tett kijelentéseivel kapcsolatban, amelyben az ukrán vezető azt sugallta, hogy Lengyelország, Magyarország és Szlovákia „a politika színházában szolidaritást színlelnek, miközben egy gabonathrillert valósítanak meg”, Duda azt válaszolta, hogy

Ukrajna rengeteg segítséget és támogatást kapott szövetségeseitől és szomszédaitól, az ukrán elnök pedig ezen megjegyzéseivel túl messzire ment.

Nem ezek voltak ugyanakkor a legkarcosabb kijelentések lengyel–ukrán viszonylatban az elmúlt napokban. Ugyancsak Duda újságírói kérdésre például Ukrajnát egy fuldokló emberhez hasonlította, aki a kapkodásával a segítségére sietőket is magával rántja. Mint fogalmazott:

„Mindenki, aki valaha is mentett fuldoklót, tudja, hogy ez rendkívül veszélyes, mert a fuldokló őt is magával ránthatja a mélybe.”

Lengyelország további intézkedésig megtiltotta az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó, valamint a kapcsolódó termékek, köztük a repcemagliszt behozatalát. Mindez azután történt, hogy Ukrajna bejelentette, a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) perli be Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, amiért a három ország nem hajlandó feloldani az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmát.

Szerda este pedig Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is megszólalt, és kijelentette,

Lengyelország saját hadseregét szereli fel a legkorszerűbb fegyverekkel, és a jövőben már nem szállít több hadfelszerelést Ukrajnának.

Nagyon találónak nevezte Morawiecki a lengyel elnöknek az ENSZ-közgyűlés keddi ülésszaka után újságíróknak tett nyilatkozatát, melyben Andrzej Duda egy vízben fuldokló emberhez hasonlította Ukrajnát. Morawiecki hozzáfűzte: Ukrajna mentségére éppen azt lehet mondani, hogy „egy bestiális orosz támadás ellen védekezik”, ez példátlan helyzetet teremt, „olyat, amilyennel a második világháború óta nem szembesültünk”.

A politológus úgy véli, Ukrajna nagyvonalúságot tanúsított, amikor belement abba, hogy a közép-európai országok időt nyerjenek, hogy felkészíthessék piacaikat az ukrán gabona behozatalára. Hozzátette, ezután ahelyett, hogy a megegyezéshez tartották volna magukat, a lengyelek „megsértődtek”.

„Meg lehet sértődni, de tény, Lengyelország az oroszokat segíti ezzel, akiknek feltett céljuk, hogy tönkretegyék az ukrán agráriumot”

– mondta.

Amikor Portnyikovot emlékeztették rá, hogy a beáramló nagy mennyiségű gabona tönkreteheti a lengyel gazdákat, úgy válaszolt: „Hallottam ezeket az érveket. Ha azonban a lengyel kormány Ukrajna igazi szövetségese lenne, és a jövőt helyezné előtérbe, akkor Morawiecki ugyanazt mondaná a lengyel gazdáknak, mint Bulgária miniszterelnöke a bolgár gazdáknak, aki emlékeztette őket, hogy jólétüket az EU-nak köszönhetik. Ha Lengyelország nem volna az EU tagja és nem kapna nagylelkű, hosszú távú támogatásokat, akkor a legtöbb lengyel gazdálkodó sokkal rosszabb helyzetben lenne.”

A közelgő lengyelországi választások hozzájárulhattak a kapcsolatok elmérgesedéséhez. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ugyanis

a kampányhajrához közeledve nem engedheti meg magának, hogy támadási felületet biztosítson a Donald Tusk vezette ellenzéknek azzal, hogy szembe menve saját vállalásaival beengedi az ukrán gabonát az országba.

A közvélemény-kutatási adatok egyelőre azt mutatják, hogy a választók számára pozitívan csapódott le a kormány határozott kiállása, és a PiS magabiztosan vezet a Polgári Platform előtt.

Elmaradt a lengyel és az ukrán elnök tervezett találkozója az ENSZ-közgyűlés alatt New Yorkban. Az egyeztetést az ukrán gabonát érintő lengyel embargó okán kialakult feszültség rendezése céljából tartották volna meg. Az elmúlt napokban meredek romlásnak indultak a két ország közötti kapcsolatok, kölcsönös üzengetések, valamint fenyegetésszámba menő üzenetek is napvilágot láttak. Szakértő szerint érthetetlen az ukránok viselkedése azzal az országgal szemben, amely a legelkötelezettebbnek mutatkozott eddig az ukrán háborús erőfeszítések támogatásában.

A két államfő találkozójának meghiúsulásáról ír a lengyel Rzeczpospolita. A lap szerint Andrzej Dudának az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakát követően kellett volna találkoznia Volodimir Zelenszkijjel, ám a többi ülés menetrendjében bekövetkezett változások miatt az esemény lekerült a napirendről.

Pedig lett volna a feleknek miről beszélniük. Miután szeptember 15-én a lengyel kormány meghosszabbította az ukrajnai gabonafélék behozatali tilalmát, azzal érvelve, hogy az Európai Bizottság döntése ellentétes az Ukrajnával szomszédos országok érdekeivel, a belső uniós piac és az Európai Unió gazdaságának érdekeivel, Kijev meglehetősen nyersen reagált. „Számunkra alapvető fontossággal bír, hogy bizonyítsuk, az egyes tagországok nem tilthatják be az ukrán termékek behozatalát” – fogalmazott például Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes.

Nem sokkal később jelent meg a hír, hogy Ukrajna a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) perli be Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, amiért a három ország nem hajlandó feloldani az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmát. Az ukrán kereskedelemért felelős képviselő, Tarasz Kacska kijelentette,

a három ország „nyílt dacolása” Brüsszellel nem csupán az EU belső ügye.

Ezt követték a lengyel elnök kemény szavai. Andrzej Duda kedden New Yorkban újságíróknak elmondta,

Ukrajnának a gabonaexportot érintő döntéseknél észben kell tartania, hogy milyen támogatást is kap Lengyelországtól.

„Lengyelország nem zárta le határait az ukrajnai gabona előtt, végrehajtja a szállítmányozási folyosókra vonatkozó megállapodását Ukrajnával. Köszönhetően ezeknek a Lengyelországon keresztül futó folyosóknak, most kétszer annyi gabona halad át, mint februárban vagy márciusban” – mutatott rá Duda, hozzátéve, hogy Varsó ezzel valójában előnyös helyzetet teremtett Ukrajna számára. „Ha Ukrajna bíróságon emel panaszt ellenünk, akkor bíróság előtt fogjuk tisztázni ezt a helyzetet” – tette hozzá.

Varsó emellett azt is bejelentette, hogy

2024-től valószínűleg megszünteti a befogadott egymillió ukrán menekült pénzügyi támogatását, amely magában foglalja a tartózkodási és munkavállalási engedély követelményeinek megszüntetését, az ingyenes iskolalátogatást, az egészségügyi ellátást és a családtámogatást.

Az ukrán kormány azonban erre is keménykedéssel válaszolt. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint készen állnak arra, hogy

megtiltsák egyes Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról érkező termékek behozatalát,

amennyiben ezen országok nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági és más termékek behozatalának egyoldalú tilalmát. Ha Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nem fogadja el az Európai Bizottság intézkedéseit, akkor Ukrajna kölcsönös kereskedelmi korlátozásokat fog bevezetni – hangsúlyozta az ukrán kormányfő.

Ezzel párhuzamosan pedig Volodimir Zelenszkij is belerúgott még szomszédaiba, amikor kijelentette:

„Egyes európai barátaink a politika színházában szolidaritást színlelnek, miközben egy gabonathrillert valósítanak meg.”

Az ukrán elnök szerint az ilyen országok „valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára”.

„Őszintén nem értem, hogy mit csinál most az ukrán vezetés” – fogalmazott az esettel kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. A szakértő leszögezte, mindez nem tűnik egy jó stratégiának Kijev részéről, és még kevésbé előremutató. Véleménye szerint a helyzetnek azért is van komoly súlya, mert Lengyelországban pár hét múlva parlamenti választásokat tartanak, vagyis az „ukrán feszültségkeltésnek” van egy komoly belpolitikai éle is. Hozzátette:

ezt a lengyel kormány nem fogja megbocsátani.

Az egyetlen logikus magyarázat az, hogy Kijev a lengyel ellenzékre tette volna le a voksát, ám ez is meglehetősen rossz taktikának tűnik annak fényében, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lengyel kormánypárt jelenleg 39 százalékon áll, a Donald Tusk vezette Polgári Platform pedig mindössze csak 29 százalékon – írta Bendarzsevszkij Anton.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy fogalmazott: az egész ügy hátterében az október 15-én esedékes lengyelországi választások állhatnak.

Ezt erősítette meg az Oeconomus Alapítvány szakmai igazgatója is. Bendarzsevszkij Anton szerint ezt a lépést a lengyel kormány nem fogja megbocsátani az ukránoknak. „Nem a háttérben próbálták elrendezni a vitás kérdéseket, hanem kivitték a nyilvánosságba, és Lengyelországnak nem volt más választása, mint hogy nyilvánosan reagáljon rá. A lengyel választók elvárták a kormánypárttól, hogy erélyesen reagáljon, és ezt meg is tette” – mondta az elemző.

A lengyelek eddig csaknem ötszáz T–72-es harckocsit és megszámlálhatatlan lőszert adtak az ukránoknak.

Vagyis Kijev ezeknek az adományoknak köszönheti többek között a tavalyi nyári nagy offenzívája sikerét – erről már az MMC geopolitikai műhelyének kutatója beszélt a Kossuth Rádióban.

„El sem tudom képzelni, megmondom őszintén, hogy mi lehet a mozgatórugó mögötte, hiszen a lengyelek valóban szó szerint nem a zsebükbe nyúltak, hanem a zsebüknek az alját is odaadták az ukránoknak ilyen szempontból” – mondta Somkuti Bálint, aki arra is rámutatott, hogy a lengyelek sokszor az Egyesült Államokénál is nagyobb segítséget adtak Kijevnek.

Ezért is érte őket hideg zuhanyként az ukránok reakciója. A szakember szerint Zelenszkij elnök és csapata elhitte, hogy Ukrajna egy igazi nagyhatalom, holott például a varsói kormány segítsége nélkül végzetes fordulatot vehet az orosz–ukrán háború.