tóth gabi
Putyin tényleg dörzsöli a kezét?
Nehéz elképzelni, hogy Putyin nem dörgöli a kezét – írja a Politico hírportál cikke, amely az ukrán háborús erőfeszítések körüli szövetség látványos lazulását taglalja.
Az orosz invázió kezdetétől fogva Ukrajna legfontosabb támogatói közé tartozott például Szlovákia, a balti államok és mindenekelőtt Lengyelország, amely eddig az ukránok ötödik legnagyobb fegyverszállítója volt. Csütörtökön aztán robbant a hír, miszerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy televíziós interjúban bejelentette, hogy országa
nem küld több fegyvert Ukrajnának, inkább saját hadserege modernizálására koncentrál.
Időközben az ukránok beperelték Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot a gabonaimport-tilalom egyoldalú meghosszabbítása miatt és importtilalmat vezettek be egyes lengyel mezőgazdasági termékekre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig az ENSZ előtt mondott beszédében – bár konkrétan nem nevesítette a lengyeleket – meglehetősen erősen fogalmazott szomszédai viselkedésével kapcsolatban.
Ugyan a lengyelek később valamelyest tompítani igyekeztek az elhangzottakat, az nyilvánvaló, hogy az október közepén esedékes választások közeledtével Varsóban is kényes téma lett Ukrajna támogatásának volumene, már csak azért is, mert az ország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet, akik nagyvonalú szociális ellátásban is részesültek.
Szintén választások lesznek hamarosan (egészen pontosan szeptember 30-án) egy másik, Ukrajnát a kezdetektől lelkesen támogató szomszédos országban, Szlovákiában. Bár a szlovák kormány továbbra is kiáll háborúban álló szomszédja mellett, a felszín alatt az emberek elégedetlensége egyre nő.
Ha van egy olyan társadalom, ahol csak 40 százalék helyesli az Ukrajnának történő fegyverszállítást, és a kormány szinte a baltiak szintjén nyújt támogatást, annak következménye lesz
− idézi Milan Nicet, a Német Külkapcsolati Tanács munkatársát a Politico cikke.
A közvélemény-kutatások szerint jó esély van arra, hogy Robert Fico volt miniszterelnök nyeri a voksolást, ő viszont már korábban ígéretet tett arra, hogy ha kormányra kerül, azonnal leállítja a fegyver- és lőszerszállítást.
Fico egyébként az Oroszország elleni szankciókat is ellenzi.
Az Ukrajna mellett szilárdan kiálló balti államok vezetői közül is talán a leghangosabb volt Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki összeköttetései révén igen hatékonyan képviselte az ukrán érdekeket például Brüsszelben – egészen idén augusztusig. Akkor azonban kiderült, hogy míg a miniszterelnök asszony az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok megszakításáért kardoskodik, férje cége vígan üzletel a nagy orosz medvével. Kallasra, aki eleinte megvédte férjét, össztűz zúdult nem csak ellenzékétől, de a koalíción belülről is, a hangja „elhalkulása” pedig komoly érvágás Kijev számára.
Nem csupán Európában van azonban elegük az embereknek az ukrán háborús erőfeszítésekbe ölt egyre elképesztőbb összegekből. Az Egyesült Államokban is erősödnek azok a hangok, amelyek megkérdőjelezik a támogatás létjogosultságát. Amerika az invázió kezdete óta több mint 100 milliárd dollárnyi segélyt küldött Ukrajnának, amit Biden elnök most újabb 24 milliárddal fejelne meg – ezt azonban
nem lesz könnyű keresztülvernie a republikánus többségű képviselőházon.
azután pattant ki a konfliktus, hogy Lengyelország egyike volt annak a három országnak, amely egyoldalúan meghosszabbította az ukrán gabona importjának az EU által pénteken feloldott tilalmát.
Válaszul Ukrajna – Magyarország és Szlovákia mellett – a lengyeleket is beperelte a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), és importtilalmat vezetett be több lengyel mezőgazdasági termékre, ami a lengyeleket sokként érte.
Hasonlóan felháborodtak Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ közgyűlése előtt mondott beszédén, amelyben ugyan konkrétan nem nevezte meg Lengyelországot, de
gyakorlatilag oroszbarátsággal vádolta a lengyeleket.
A beszéd után Varsóban bekérették az ukrán nagykövetet – írja a BBC tudósítása.
Szerda este egy televíziós megszólalásában Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelök bejelentette, hogy országa nem küld több fegyvert Ukrajnának, inkább saját hadseregének modern fegyverekkel való ellátására koncentrál.
Ha nem akarsz védekezésre kényszerülni, akkor kell, hogy legyen mivel védekezned
– idézi a kormányfőt az Ukrainska Pravda hírportál.
Morawiecki arra is figyelmeztette az ukránokat, hogy ha tovább mélyítik a konfliktust, újabb termékek kerülhetnek fel az importtilalmi listára – írja a Politico hírportál.
A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértő szerint nem egyszerű racionális magyarázatot találni arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy így megromlott a lengyel–ukrán viszony. Bendarzsevszkij Anton lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Lengyelország Ukrajna legfontosabb szövetségesének és támogatójának számít. Az egyetlen kézenfekvő válasz a belpolitika lehet.
Ukrajna azért keményít a retorikáján, mert a katonai kudarcok és a korrupciós botrányok mellett a vezetésnek meg kell mutatnia a lakosságnak, hogy ahol teheti, keményen lép fel, és képviseli Ukrajna érdekeit – még a szövetségeseivel szemben is. Lengyelországban pedig valószínűleg ugyancsak kapnak az alkalmon. A lengyel választások előtt fontos lehet a kormánypártnak megfognia azokat a szavazókat, akik esetleg elégedetlenek az Ukrajna iránti politikával vagy a menekültek befogadásával. Ezért a lengyel politikai kommunikáció is bekeményít
Az egyik legnagyobb lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza vonatkozó cikkei és Facebook-bejegyzései alatta következő kommentek születtek.
„Ez gusztustalan, annak fényében, mennyi mindent tettünk már Ukrajnáért. Botrányos!”
„Ez aztán a hála...”
„Lengyelországnak AZONNAL le kell állítani a fegyverszállításokat, és a Lengyelországban élő ukrán menekültek anyagi támogatását!”
„Ukrajnában már nem gondolkodnak logikusan.”
„Ezennel vége annak, hogy Ukrajnát támogatom, és úgy tűnik, ezrek lesznek még így.”
Az ukrán per hírére a Fakt24, a legnagyobb bulvárlap olvasói is kiakadtak, a cikkre majd 500 hozzászólás érkezett, és 212 „dühítő” reakció. Néhány, a kommentözönből:
„Holnap meg majd Przemyśł és Rzeszów városát rohanja le Ukrajna? A mi tankjainkkal és F–16-osainkkal? Már itt is vannak. Az ukránok megmutatják igazi arcukat. És ez csak a kezdet…”
„A kisujjamat nyújtod, és az egész kezedet akarja.”
„Ez aztán a hála! Ideje lenne a saját országunkkal törődni!”
Még a Rzeczpospolita üzleti napilap – melynek kiadójában Soros György is tulajdonrészt szerzett – híradásaira is érkezett néhány cinikus vagy éppen indulatos hozzászólás. Arra a mai fejleményre, hogy Andrzej Duda lengyel elnök végül nem találkozott Volodimir Zelenszkijjel, például így reagáltak néhányan a Facebookon:
„Szomorú – hogy fogja Duda túlélni, hogy vége ennek a gyönyörű szerelemnek?”
„Zelenszkij kést szúrt a hátába.”
„Csak azért kellettünk az ukránoknak, hogy fegyvereket adjunk, és otthont adjunk kétmillió ukránnak, semmi másért. Ez a nemzet semmit nem változott UPA (Ukrán Felkelő Hadsereg) óta…”
További lengyel lapoktól és hozzászólásokból még hosszan lehetne idézni – több ezer született belőlük. egyértelműen látszik, hogy a lengyel többsége vérig sértődött, és úgy érzik Ukrajna hálátlan volt azok után, hogy milyen támogatást kaptak a háború kezdete óta Lengyelországtól. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy néhányan védelmükbe is vették Kijevet, illetve még gyakoribb, hogy a kormányt támadják, amiért szerintük a közelgő választások előtt kijátsszák az „ukránellenes kártyát”.