Szlovákia is beszüntetheti az ukrán fegyverszállítást

Erre akkor kerülhet sor, ha Robert Fico egykori szlovák miniszterelnök ismét győzni tud a szeptember végi választásokon. A Smer elnöke ugyanis ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén országa „egyetlen töltényt sem fog küldeni Ukrajnának”. Magas rangú nyugati diplomaták szerint Fico kampányretorikája aggasztja Szlovákia szövetségeseit.

Robert Fico a múlt héten támogatói előtt beszélt egy, a nyugat-szlovákiai Bánovce nad Bebravou (Bán) városában tartott politikai nagygyűlésen, ahol kijelentette,

„Szlovákia békés ország, egyetlen töltényt sem fog küldeni Ukrajnának.”

Ha betartja ígéretét, az nagy változást jelentene Szlovákia számára, amely eddig keleti szomszédjának, Ukrajnának szilárd szövetségese volt az Oroszország elleni háborúban – írja a Reuters, megjegyezve, hogy Pozsony eddig erőn felül próbált részt vállalni a fegyverszállításokban, valamint igyekezett erős politikai támogatást nyújtani Kijevnek az Európai Unióban és a NATO-ban is.

„Le kell ülniük és meg kell állapodniuk. Oroszország nem fogja elhagyni a Krímet, nem fogja feladni az általuk irányított területeket”

– hangsúlyozta Fico.

Az 59 éves politikus többször is bírálta az Oroszország elleni szankciókat azok kontraproduktív volta miatt, és közeledésre szólított fel Moszkvával a háború végén. Ígéretet tett arra, hogy megvétózza Ukrajna NATO-tagságát, ha ez a lehetőség valaha is felmerül.

A Smer elnöke azt is elmondta, hogy a háború nem tavaly, hanem 2014-ben kezdődött, amikor az ukrán nácik és fasiszták elkezdték gyilkolni az orosz állampolgárokat a Donbaszban és Luhanszkban.

A Reuters által megkérdezett négy magas rangú nyugati diplomata szerint

Fico kampányretorikája aggasztja Szlovákia szövetségeseit.

Emlékeztetnek: mivel az ukrán ellentámadás továbbra sem hozott jelentős áttörést – ami kérdésessé teszi, hogy a szövetségesek meddig fogják fenntartani pénzügyi és katonai támogatásukat –, az EU és a NATO vezetői kétségbeesetten próbálják fenntartani az egységes frontot Moszkvával szemben. Ebbe zavarhat be Fico, ha valóban megnyeri a választásokat.

Ugyanakkor a diplomaták és kijevi tisztviselők szerint egy olyan kis országnak, mint Szlovákia, csak korlátozott lehetőségei vannak az EU és a NATO politikájának „felforgatására”.

A politikusnak ezért szövetségesekre volna szüksége. Ott van szerintük például Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki hasonló üzeneteket fogalmazott meg a háború kitörése óta.

Hamarosan előre hozott parlamenti választást tartanak a szomszédos Szlovákiában, a kampányolás már javában tart. Robert Fico – aki 2006 és 2010 között, majd 2012 és 2018 között volt az ország miniszterelnöke – az Associated Press hírügynökségnek adott interjúban ismertette terveit, amely között az ország Ukrajna-politikájának az átgondolása is szerepel. Az Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (Smer–SD) nevű párt vezetője ugyanis azt mondta, ha pártja az új kormány tagja lesz, akkor nem küldenek több fegyvert vagy lőszert Ukrajnának.

A volt kormányfő szerint a nyugati fegyverek nem változtatják meg a háború menetét, az Egyesült Államoknak pedig a befolyását felhasználva kellene kompromisszumos békemegállapodásra ösztökélnie a szemben álló feleket, vagyis Oroszországot és Ukrajnát. „Naivitás azt gondolni, hogy Oroszország elhagyja a Krímet. Naivitás azt gondolni, hogy Oroszország valaha is elhagyná az általa megszállt területeket” – fogalmazott a szlovák politikus.

Robert Fico, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer–SD) párt vezetője sajtótájékoztatót tart Pozsonyban 2020. március 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)

Robert Fico egyébként ellenzi az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókat is, továbbá megkérdőjelezte annak lehetőségét, hogy az ukrán erők ki tudják-e szorítani oroszokat. „Szlovákia NATO-tagságát arra akarja felhasználni, hogy megakadályozza Ukrajna csatlakozását” – tette hozzá a hírügynökség. A politikus korábbi kormányzásai alatt is arra törekedett, hogy Moszkvával jó kapcsolatokat ápoljanak és Szlovákia központi szerepet töltsön be Európában – mutatott rá Alena Kudzko, a Pozsonyban működő Globsec nevű, nem kormányzati szervezet politikáért felelős alelnöke.

Az Associated Press kiemelte: Robert Fico azon kevés európai politikus közé tartozik, akik nyíltan fel mernek szólalni a nyugati fősodorral szemben az Ukrajnába szállított fegyverek ügyében.

Egyre növekszik azoknak a száma, akik nem értenek egyet a katonai támogatással. Magyarország mellett már Németországban, Franciaországban és Spanyolországban is erősödnek az ukrajnai beavatkozással kapcsolatban szkeptikus hangok.

A Globsec megbízásából márciusban készített felmérés szerint a válaszadók többsége, 51 százalékuk szerint a Nyugat vagy Ukrajna felelős a Kelet-Európában dúló háborúért.

A megkérdezettek fele mondta azt, hogy az Egyesült Államok biztonsági fenyegetést jelent országa biztonságára, szemben a 2022-ben mért 39 százalékos értékkel. A Washingtonnal szembeni bizalmatlanság egyébként Európa-szerte egyre nagyobb méreteket ölt: az idei felmérés szerint a bolgár lakosság 33 százaléka tekint az Egyesült Államokra biztonsági fenyegetésként, Magyarországon ez az arány 25 százalék – írja a Magyar Nemzet az Associated Press cikke alapján.

A szlovákiai magyar közösségnek egy párt jelenti az intézményes képviseletet – jelentette ki az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség alelnöke az M1 aktuális csatorna egy korábbi műsorában.

A Szlovákiából élőben nyilatkozó Mózes Szabolcs a szeptember 30-ai előrehozott szlovák választás tétjéről úgy fogalmazott: ha egy magyar párt van a parlamentben, akkor az azt jelenti, hogy parlamenti frakciója van a magyarságnak, illetve a koalíciós tanácsban is „van egy székük”.

Hangsúlyozta: a Szövetség felkészült, megvannak a prioritásaik, amelyekkel egy koalíciós tárgyalásban részt tudnak venni. Ezek között említette a kisebbségi törvényt, amely Mózes Szabolcs szerint már húszéves adóssága a szlovák politikának. Emellett Dél- és Kelet-Szlovákia fejlesztését irányozzák elő az autópálya-építések folytatásával, a vasút modernizálásával – tette hozzá.

A Szövetség alelnöke megjegyezte: magyar pártok az elmúlt húsz évben többször is voltak kormányon Szlovákiában, és mindig stabilizáló erőt jelentettek a kormánykoalíciókban. Mózes Szabolcs úgy érzi, a szlovák társadalom felkészült rá, és a szlovák elemzők, valamint a pártok is látják, hogy ha a magyar képviselet bejut a parlamentbe, kormányképes erő lesz.

Lánczi Tamás politológus a stúdióban a szlovák közvélemény-kutatások adatait elemezve azt mondta: a legutóbb kormányzásban részt vett erőket büntetik a szlovák választók. Szlovákia letért arról az útról, amelyen öt-tíz éve haladt, gazdasága súlyos problémákkal küzd, és „totális belpolitikai káoszba süllyedt”.

Kiemelte: Robert Fico pártja a legnépszerűbb, de 24 százalékos eredménnyel a szlovák választási rendszerben sem lehet többséget szerezni. Így, mivel az elnök a legtöbb mandátumot szerző pártnak ad majd kormányalakítási lehetőséget, az lesz a kérdés, hogy Robert Fico talál-e koalíciós partnert.

Lánczi Tamás később azt, hogy a hétvégi szlovákiai időközi önkormányzati választásokon három új polgármesterrel gyarapodott a Szövetség, úgy kommentálta: látszik, hogy Dél-Szlovákiában vannak életképes magyar közösségek, amelyek képesek magukat megszervezni és képviseletet állítani.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Öllős László politológus azt emelte ki: a szlovákiai előrehozott választás tétje a stabil kormányzás. Az elmúlt éveket „riasztó példának” nevezte a széteső kormányzásra, a döntésképtelenségre.

A felvidéki magyaroknak éveken keresztül nem volt parlamenti képviselete, és a politológus az ország déli részének fejlesztése miatt is fontosnak tartaná, hogy ismét legyen egy szervezett erő, amely beleszólhat a döntésekbe.