Szavazati jogot kapnának a migránsok Németországban

Óriási a felháborodás a német ellenzék körében Nancy Faeser belügyminiszter legújabb javaslata. Végre kiderült, miért is annyira fontos a migránsáradat a német baloldalnak. A szociáldemokrata politikus választási programjából kiderül: célja, hogy azok a bevándorlók is szavazhassanak az októberi helyhatósági választásokon, akik csupán fél éve élnek Németországban. A Bild cikkét a hirado.hu szemlézte.

A német szociáldemokrata politikus, aki az október 8-i hesseni helyhatósági választásokon a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) listavezetőjeként indul, el akarja érni, hogy önkormányzati szinten terjesszék ki a választójogot azokra a bevándorlókra, akik legalább hat hónapja az adott tartományban élnek.

„Szövetségi szinten és a Bundesratban (a német törvényhozás – a szerk.) is keményen fogunk küzdeni azért, hogy szavazati jogot kapjon az önkormányzati választásokon mindenki, aki hat hónapnál hosszabb ideje él valamely hesseni településen”.

– derül ki Faeser választási programjából.

A német választási törvény értelmében jelenleg csak a német állampolgárok, illetve az uniós tagországokban élő németek szavazhatnak. A párt szóvivője a Bild online kiadásának elmondta: a német kormánykoalíció legnagyobb pártja, az SPD új célcsoportja mostantól a határozatlan idejű tartózkodási joggal rendelkezők, vagyis a bevándorlók.

A szociáldemokraták kampányígérete így azt jelenti, hogy a német állampolgárok és az EU-s állampolgárok mellett

a menedékjogért folyamadó külföldiek, például szíriai és afganisztáni állampolgárok is szavazhatnának az önkormányzati választásokon, és más EU-n kívüli külföldiek, például a török állampolgárok is megkapnák ezt a jogot.

Nancy Faeser német belügyminiszter (j2) beszél Olaf Scholz német kancellár (b2) és Reem Alabali-Radovan parlamenti képviselő (b) mellett a Németország. Bevándorlóország. Párbeszéd a részvételért és a tiszteletért című berlini rendezvényen 2022. november 28-án. (MTI/EPA/Getty Images pool/Sean Gallup)

„Veszélyes tévút” – tiltakozik az ellenzék

Stefan Heck, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti képviselője, a CDU hesseni szervezetének elnökségi tagja a Bildnek azt mondta, hogy Faeser javaslata „veszélyes tévút”.

Manfred Pentz, a CDU regionális szervezetének főtitkára hozzátette, hogy „a választójog nem a választási kampányok eszköze, hanem az egyik legfőbb demokratikus érték”, amelyet „államunk polgárainak kell megtartanunk”. Pentz szerint a választójog „önkényes kiterjesztése és az állampolgárság helyett csak a tartózkodási engedélyhez kötése ellentétes demokratikus alapelveinkkel”, a CDU ezért egyértelműen elutasítja a hesseni szociáldemokraták törekvését.

Hasonló, de még erősebb hangnemet ütött meg Martin Hess, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) Bundestag-képviselője is.

„Nancy Faeser valódi veszélyt jelent a demokráciára nézve. A választójog rendkívüli érték, a demokráciánk egyik alappillére, amely semmiképpen sem válhat inkompetens politikusok játékszerévé”

– fogalmazott az AfD képviselője.

Stefan Luft politológus, a brémai egyetem kutatója az SPD választási ígéretéről szólva a Bildnek elmondta, hogy szerinte „a választójogot elvileg az állampolgársághoz kellene kötni”, de az EU-s állampolgárok már most is „különleges státusszal” rendelkeznek. „Ennek a különleges státusznak a kiterjesztése mindenkire leértékeli a honosítást, aláássa a sikeres beilleszkedés, az állampolgárság és a választójog közötti kapcsolatot” – vélekedett Luft.

Csaknem 80 százalékkal emelkedett a menedékjogi kérelmek száma Németországban a január-júliusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest – közölte augusztusban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

Az év elejétől július végéig 175 272 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 78 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Júliusban 23 674 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ami 79 százalékos növekedés éves szinten.

A bő 175 ezer menedékjogi kérelem azt jelenti, hogy 2023 a menekültügyi migráció különösen erős éve Németországban – emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című lap, rámutatva, hogy az ideinél többen csak négy évben érkeztek Németországba, a volt Jugoszlávia összeomlását követő háborúk idején, 1992-93-ban és a legutóbbi nagy menekülthullám időszakában, 2015-16-ban.

A kérelmezők legnagyobb csoportjait a szíriai, az afganisztáni és a törökországi állampolgárok alkotják mintegy 52 ezer, 32 ezer és 23 ezer fővel.

Az országba többnyire illegálisan beutazó menedékkérők nagyjából fele nem szerzi meg a menekült jogállást, többségük mégis marad – tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy havonta csupán nagyjából ezer elutasított menedékkérőt sikerül visszajuttatni hazájába.

A BAMF új adatai „drámaiak” – nyilatkozott a lapnak Alexander Throm, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről. Egyedül Szíriából, Afganisztánból és Törökországból több mint százezren érkeztek, és számos biztonságos európai országon átkeltek, mielőtt elérték a német határt – mondta a CDU-s belügyi szakpolitikus, hozzátéve: az eddigi trend alapján meglehet, hogy az idén a 400 ezret is eléri a menedékjogi kérelmek száma, miközben a szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter, Nancy Faeser „az ujját sem mozdítja, hogy megvédje végre a határunkat”.

Mintegy 2,67 millió ember érkezett Európa legnagyobb gazdaságába a tavalyi évben, az országot elhagyók száma pedig 1,2 millió volt, így Németország 1,46 millió fővel gyarapodott – írja a Deutsche Welle. A jelentés szerint a beáramlás fő oka az ukrajnai konfliktus volt, amely miatt 1,1 millió menekült keresett biztonságot Németországban.

A 2021-ben érkezők száma 1,32 millió volt, szemben az országot elhagyó 994 ezer emberrel.

Honnan érkeznek a németországi migránsok?

Németországba az ukránok többsége 2022 március és májusa között érkezett azt követően, hogy Oroszország növelte az ukrajnai konfliktus intenzitását. Augusztustól kezdve viszont a számok folyamatosan csökkennek.

A Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkezők száma is jelentősen nőtt 2022-ben az előző évhez képest.

Az egyéb uniós országból betelepülők száma enyhe emelkedést mutatott, 87 ezer fő a korábbi 81 ezer fővel szemben. Az Európai Unió határain belülről, főképpen Romániából, Lengyelországból és Bulgáriából vándoroltak Németországba.

A németek is mozgásban vannak

A német állampolgárságú, az országból kivándorló személyek száma is nőtt 2022-ben: 83 ezer fő hagyta el az országot, ez a szám 64 ezer volt még 2021-ben.

A német lakosság fő kivándorlási célpontjai Svájc, Ausztria és az Egyesült Államok.

A német kormány migrációs politikája szembe megy a többségi akarattal – derül ki a Bild című napilap felkérésére az INSA közvélemény-kutató által készített felmérésből. A lap szerint az eredmény magáért beszél, ugyanis a németek többsége elutasítja az idegen országokból nagy számban érkezőket.

A Bild egy korábbi cikkében arról írt, hogy az elutasítottság oka az elmúlt hónapokban tapasztalt migránshullám lehet, melynek során migránsok tízezrei érkeztek illegálisan Németországba.

Az INSA kutatása kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmadában,

azaz 68,3 százalékukban aggodalmat kelt a menekültek számának ilyen mértékű növekedése.

Ezzel szemben a válaszadók mindössze 23,5 százaléka vélte úgy, hogy számára ez nem jelent problémát.

A megkérdezett személyek között a különböző német pártokkal szimpatizáló választók is reprezentálva voltak, akik közül a legtöbb párt szavazóinak több mint ötven százaléka mondta azt, hogy aggódik a menekültek száma miatt. Egyedül a Zöldpárt választói körében mutatott más eredményt a felmérés, ugyanis 55 százalékuk nem tekint aggodalommal a helyzetre.

A kutatás továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy

a válaszadók 48,4 százaléka szerint Németország az oda érkező migránsok miatt hátrányára változik.

Mindössze 16,3 százalékuk vélte úgy, hogy a migráció által Németország egy jobb hely lesz, minden harmadik válaszadó (31,4 százalék) pedig úgy gondolja, a migráció semmilyen változást nem okoz az országban.

A választói csoportok között mutatkozott egy lényeges különbség is, ugyanis a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártunióra és a Szabaddemokrata Pártra (FDP) szavazók úgy ítélik meg, hogy a migránsok az országot egy rosszabb helyé teszik.

Ezzel szemben a Szociáldemokrata Pártra (SPD) és a Zöldekre (Die Grüne) voksolók szerint a migráció semmilyen változást nem okoz Németországban.

A németek többsége kritikusan tekint az iszlám országokból érkező migránsokra

A korábban éles vitákat kiváltó kölni nagymecset 2013. február 5-én. Az Innere Kanalstrassén emelkedõ 5000 négyzetméteres alapterületû, 1200 személyes központi mecset és a kulturális központ építése mintegy 25 millió euróba került. (MTI/EPA/Oliver Berg)

A megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy nem jó dolog, ha migránsok iszlám országokból érkeznek, míg 35 százalékuknak ez mindegy és csupán 16 százalékuk tartja jó dolognak a muszlimok érkezését.

A konzervatív CDU/CSU pártunióra szavazók 50,5 százaléka szerint a migránsok érkezése az iszlám világból rossz dolog, a Szociáldemokrata Pártra szavazók relatív többsége pedig (36,5 százalék) elutasítja a muszlimok bevándorlását.

Fordulóponthoz érhet a német társadalom?

A CDU politikusai már arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs politika miatt a lakosság összetétele is megváltozhat, melynek következtében egy fordulóponthoz érkezhet el a német társadalom.

„Ha évente 400 ezer migráns érkezik Németországba akkor ez hamar bekövetkezhet. Ha a lakosság túlnyomó többsége bevándorlói háttérrel rendelkezik, akkor Németország visszafordíthatatlanul meg fog változni”

– fogalmazott Stefan Heck a CDU politikusa.

Christopher de Vries belügyi szakértő szerint „Németország nem fog megbirkózni a migránsok integrációjával. Az integráció függ a tömegtől és a kulturális közelségtől.”

A szakértő emiatt úgy gondolja, hogy Németország jobban teszi, ha csak olyan országokból toboroz munkaerőt, amelyek kultúrája és alapértékei hasonlóak.

Jelentős számban, egymillió fő migrált a német állam határain belül is. A legnagyobb veszteséget a német főváros, Berlin és a délnyugati Baden-Württemberg tartomány szenvedte el, 10-10 ezer fő költözött el.

A bevándorlás „fő nyertese” pedig a Berlint körülvevő tartomány, Brandenburg volt.