Szabad-e kritizálni az ukrán katonai stratégiát?

Dmitro Kuleba keményen nekiment a kritikusoknak, akik szerint az ukrán ellentámadás elmarad a várakozásoktól.

A sok milliárd dolláros nyugati haditechnikai eszközök felhasználásával indított ellentámadás kezdete óta Ukrajnának nagyjából egy tucat falut sikerült visszafoglalnia, és az ukrán erők egyelőre nem tudtak behatolni Oroszország fő védelmi vonalai mögé. A New York Times, a Washington Post és más tekintélyes médiumok múlt heti cikkei amerikai és nyugati-európai tisztviselőket idéztek, akik szerint

az offenzíva messze elmarad a várakozásoktól.

Egyesek kifogásolták az ukrán stratégiát, és azt emlegették, hogy Ukrajna rossz helyeken összpontosította erőit.

Az ukrán katonai vezetés azt hangsúlyozza, hogy „szándékosan haladnak lassan”, hogy ezzel is csökkentsék a veszteségeket, tartalékolva az alkalomra, amikor végre teljes erővel támadhatnak majd.

„Az ellentámadás lassú ütemének kritizálása egyenlő az ukrán katonák arcon köpésével, akik minden nap az életüket áldozzák, hogy előrehaladjanak és kilométerről kilométerre felszabadítsák az ukrán földet”

– mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön az uniós külügyminiszterek spanyolországi találkozóján újságíróknak.

A tárcavezető hozzátette:

„Azt javaslom a kritikusoknak, hogy fogják be, jöjjenek el Ukrajnába, és próbáljanak maguk felszabadítani egyetlen négyzetcentimétert is.”

Legutóbb Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította vissza azokat a nyugati bírálatokat, hogy az ukrán ellentámadás azért halad olyan lassan, mert nem elegendő erőt vetnek be az adott frontszakaszon. „Tudja-e bármelyik szakértő, hogy hány ember, hány megszálló van keleten? Körülbelül 200 ezer!” – mondta Zelenszkij a múlt héten a The New York Times egyik jelentésére reagálva.

Az amerikai lap helyi katonai tisztségviselőkre és más nyugati hivatalos személyekre hivatkozva azt írta, hogy Kijev túl kevés egységet összpontosít Ukrajna déli részén. Ezért akadozik a remélt előrenyomulás az Azovi-tenger felé – mondták, azt tanácsolva Kijevnek, hogy váltson taktikát.

Az ukrán vezető szerint az orosz hadsereg csak arra vár, hogy Ukrajna elhanyagolja a front egyes szakaszainak védelmét, hogy azonnal előre nyomulhasson keleten. „Nem fogjuk feladni Harkivot, a Donbászt, Pavlohradot vagy Dnyiprót!” – hangoztatta az ukrán elnök.

A jelenlegi front Ukrajna keleti és déli részén mintegy 800 kilométer hosszú. Emellett az ukrán hadseregnek az Oroszországgal közös határ más szakaszait is meg kell védenie, például Harkivnál és a Szumi területnél, és őriznie kell a Fehéroroszországgal közös hosszú határt.

Európa legnagyobb fegyvergyártó vállalatának igazgatója járt az ukrán elnöknél, akivel nagyszabású fegyverszállítási megállapodást írt alá Volodimir Zelenszkij. Ezeknek a fegyvereknek az árát minden bizonnyal a nyugat, vagyis Európa és Amerika állja majd. Közben folytatódik a drónháború, egy nap alatt negyven összecsapást jelentettek.

Az ukrán elnöki irodában fogadta Volodimir Zelenszkij Európa legnagyobb fegyvergyártó vállalatának, a brit BAE Systems-nek a vezetőit. Ünnepélyes keretek között írták alá az újabb, nagyszabású szerződést: a hadiipari óriás nemcsak újabb fegyverek szállítását, de szervizelésüket is vállalta.

Az elnöki hivatal közleményében jelezte: a vállalat két tüzérségi fegyverét és egy gyalogsági harci járművét már eddig is használták.

A most megkötött szerződés azonban az együttműködés teljesen új dimenzióit nyitja meg előttük – miközben az ukrán haderő jelenleg is széles körben alkalmazza a nyugati fegyvereket a szárazföldi és a légi műveletek során is.

Ujjongásban törtek ki az ukrán katonák, miután sikerült egy drónnal elpusztítaniuk egy orosz katonai teherautót. A háború eddigi legnagyobb dróntámadását indította Ukrajna szerda hajnalban.

Az ukrán hadsereg különleges erői által közzétett felvételek szerint először két robbanótöltetet helyeznek a kisrepülő belsejébe, majd pusztító útjára indítják. Ezúttal nem csak az ukrán területeket, de hat oroszországi megyét is célba vettek, valamint a fővárost, Moszkvát is. Ukrán források szerint a drónok négy orosz katonai repülőt semmisítettek meg az oroszországi Pszkovban. Az orosz védelmi erők közlése szerint közben ukrán rakéták vették célba a Krímet is, ám sikerült mindet hatástalanítani.

Az orosz ellentámadás sem maradt el. Hónapok óta a legsúlyosabb légicsapás érte Kijevet. Két ember életét vesztette, két sérültet kórházban ápolnak.

A fronton is lecsaptak az orosz drónok. Egy cseh televíziócsatorna épp Donyeckben forgatott, amikor drónok repültek el felettük, és az egyik célba vette őket, de végül sikerült elmenekülniük.

A technológia azonban mindkét táborban óriási pusztításokat okoz, a kisméretű repülőket ugyanis a legfejlettebb radarrendszerek is rendkívül nehezen azonosítják.

Egy radarokat gyártó üzembe látogatott szerdán Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Felszólította az állami vállalatot, hogy növelje termelési kapacitását.

„A különleges katonai műveletben a legfontosabb szerepet az ellenütegek játszák. Katonáinknak óriási szüksége van minden olyan eszközre, amivel ellentámadásokat tudnak indítani. Ehhez van szükség ezekre a radarokra” – mondta az orosz védelmi miniszter.

Ezalatt megújult erővel lendült harcba a gyalogság a délkelet-ukrajnai fronton. Egyetlen nap alatt negyven szárazföldi összecsapásra került sor.

Az orosz védelmi minisztérium által közzétett felvételeken állítólag az látható, amikor aknavetős egységeik elpusztították az ukránok egyik fontos harcállását a donyecki Kramatorszknál.

Ukrán közlés szerint azonban a védők is jelentős sikereket értek el szerdán. A hadvezetés szerint sikerült előre nyomulniuk és erős harcállásokat kialakítaniuk a zaporizzsjai Melitopolnál.

A dróntámadások csütörtökön is folytatódtak: ukrán közlések szerint sikerült elpusztítaniuk egy orosz parancsnokságot Bahmutnál. A moszkvai polgármester pedig jelezte: az orosz fővárost is újabb támadás érte, ám a légvédelemnek sikerült a drónt hatástalanítania.

Újabb Leopard harckocsikat és számos további járművet és hadianyagot küldött Németország Ukrajnának az orosz támadással szembeni védekezéshez – jelentették csütörtökön német hírportálok a szövetségi kormány tájékoztatása alapján.

A kormány honlapján vezetett kimutatás legutóbbi, szerda esti frissítése alapján Németország az eddigi tíz után további tíz Leopard A5 típusú harckocsival segíti az ukrán erőket. Az új szállítmány tartalmaz még a többi között egy TRML-4D típusú radarállomást – amelyből így már három üzemel Ukrajnában -, 16 Vector típusú felderítő drónt – amelyek száma 104-re emelkedett -, és az eddigi 42 után 4 további HX81 típusú harckocsiszállító járművet, valamint egy tábori kórházhoz szükséges teljes felszerelést és 13,1 millió lőszert kézilőfegyverekhez.

A kijevi vezetés az utóbbi időszakban elsősorban azt kérte a német kormánytól, hogy biztosítson a védekezéshez Taurus típusú nagy hatótávolságú rakétákat, hasonlóan a brit kormányhoz, amelytől már kaptak hasonló képességekkel rendelkező, Storm Shadow típusú rakétákat.

Ilyen fegyver azonban továbbra sem szerepel a német támogatási listán, és az ukrán kérés megosztja a koalíciót, a Zöldek és a liberálisok (FDP) támogatják a kezdeményezést, míg a szociáldemokraták (SPD) egyelőre nem tartják alkalmasnak a helyzetet arra, hogy Németország 400-500 kilométer hatótávolságú rakétákat adjon át Ukrajnának.

Ennek ellenére Németország így is a második helyen áll az Ukrajnát a legtöbb fegyverrel és egyéb harci felszereléssel támogató országok sorában az Egyesült Államok után, a szállítmányok összeértéke meghaladja a hétmilliárd eurót.