kulcsár edina
Egymást érik zavaros állítások.
Perjés Gábor önkormányzati képviselő a II. kerületben, ezért évente vallania kell vagyoni helyzetéről. Először megválasztása után, 2019 novemberében adta le vagyonnyilatkozatát. Ebben feltüntette, hogy az Országgyűlés Hivatalában a Párbeszéd Párt rendezvényszervezőjeként havi bruttó 235 ezer forintot keresett az önkormányzati képviselői tiszteletdíján felül, de egyéb jövedelemről nem számolt be, pedig lett volna miről.
Perjés ugyanis 2016 és 2019 között a Trafó Kortárs Művészetek Háza (röviden: Trafó) felügyelőbizottsági tagjaként, afféle politikai delegáltként havi bruttó nyolcvanezer, tehát évente közel egymillió forintot keresett, de ez a tétel mégsem szerepelt első önkormányzati vagyonnyilatkozatában. A dokumentumot 2019. november 11-én adta le, ám a Trafóban még 2019. november 30-ig a felügyelőbizottság tagja maradt, vagyis számot kellett volna adnia jövedelméről.
A politikus ezután a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági elnöki tisztségét kapta meg 2019 végén, a cég az ezt követő évben megszűnt. Az ezzel összefüggő jövedelem és a pozíció szerepel a Perjés által leadott dokumentumban, ám a cég megnevezése érdekes módon nem.
Perjés Gábor ezután sem maradt extra kifizetések nélkül, ugyanis 2020 végétől a II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagságát kapta meg. Ennek azonban nincs nyoma azóta leadott vagyonnyilatkozataiban (2021, 2022, 2023), ami azért problémás, mert ez szintén fizetett tisztség. A II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. 2021-es beszámolója szerint havi 65 ezer forintot kap Perjés Gábor, amely 2023-tól 85 ezer forintra emelkedett. Ez éves szinten 780 ezer forintot jelentett 2021-ben és 2022-ben, idén pedig már több mint egymillió forintot.
További érdekesség, hogy úgy tűnik: Perjés a képviselői bemutatkozásában sem mond igazat, amikor azt írja, hogy gyerekkora óta a II. kerület lakója. A legutóbbi két vagyonnyilatkozatát már Törökbálinton keltezte, ahol egy luxusotthonnal rendelkezik, és ide van bejegyezve a Karácsony Gergely vezette 99 Mozgalom Egyesület is. De az Opten cégadatbázisában is az látszik, hogy bejelentett lakhelye évekig az I. kerületben volt.
A törökbálinti ingatlanon kívül 2022-ben ajándékozás révén hozzájutott egy XII. kerületi, 43 négyzetméteres lakás tulajdonjogának ötven százalékához is, de nincs II. kerületi ingatlana.
Perjésnek nem csak a vagyonnyilatkozatok okozhatnak fejfájást. A 99 Mozgalom több mint ötszázmillió forintnyi, állítólag mikroadományokból származó befizetése kapcsán a hatóságok már nyomozást rendeltek el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és pénzmosás elkövetésének gyanúja miatt vizsgálódik.
A homályos pénzügyi tranzakciók ténye akkor került nyilvánosságra, amikor feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ júniusi jelentését, amely a 2022-es magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról szólt. A dokumentumban többek között az olvasható, hogy Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizetett be az általa vezetett, Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom számlájára. A befizetések nagyobb része, nagyjából négyötöde valutában történt: 917 695 eurót és 3900 angol fontot fizettek be készpénzben a mozgalom OTP-s számlájára.
Az ügyben nemrég hamis magánokirat felhasználása miatt az OTP is feljelentést tett, miután a pénzintézet vizsgálata megállapította, nem kerülhettek az adománygyűjtő ládákba úgy a bankjegyek, ahogyan azt Perjés Gábor előadta, így az erről szóló jegyzőkönyvek is hamisak lehetnek.
A pénz jelentős része egyébként a Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat-csoporthoz vándorolt, amely lényegében a baloldal teljes 2022-es országgyűlési kampányát lebonyolította.
– Honnét van a pénz? Hogy lehet, hogy Karácsony Gergely nem tudott arról, hogy mi folyik a saját pártján belül? – tette fel a kérdéseket Wintermantel Zsolt a budapesti Fidesz Facebook-oldalán közzétett videóban.
A Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője válaszokat vár a főpolgármestertől, aki érdemben még mindig nem reagált arra, hogy az OTP feljelentést tett a 99 Mozgalom gyanús finanszírozása miatt.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a már korábban – költségvetési csalás miatt – elrendelt nyomozásában vizsgálja az OTP-nek azt a feljelentését, amit a bank a 99 Mozgalom ügyében tett. A hitelintézet a Karácsony Gergely vezette szervezet számlájára érkezett, félmilliárd forintot is meghaladó, zömében külföldi pénzekkel összefüggésben fordult a hatósághoz, ugyanis a bank szerint azok eredete nem tisztázott.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feltárták, hogy a Márki-Zay nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom mellett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára is jelentős összegek áramlottak.
A mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson, mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A szervezet alapítói között megtalálhatók országos és helyi politikusok, ismert közéleti szereplők (közgazdászok, színészek, rendezők), pedagógusok, diákok.
A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. Perjés ugyanis dolgozott annál a Wallis nevű cégcsoportnál, amelynek 2000 és 2005 között Bajnai Gordon későbbi kormányfő volt a vezérigazgatója.
A mozgalom Facebook-oldala az ellenzéki előválasztást követően néhány héttel inaktívvá vált.
A DatAdat Professional Kft. számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján a 99 Mozgalom Egyesület összesen több, mint 616,5 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatást a cégtől.
A szóban forgó megrendelések 90 százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. A megrendelések fedezetét a mozgalom saját forrásból biztosította.
A szervezet számlájára egyetlen befizetőként Perjés Gábor volt azonosítható, aki a számla felett önállóan rendelkezett.
Perjés tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizetett be készpénzben a számlára. A tranzakciók jelentős része valutában történt. A mintegy félmilliárd forint forrása egyelőre nem ismert.
Mikroadományokról nyilvánvalóan nem lehet beszélni, hiszen a befizetések nagysága többször meghaladta az 50 millió forintot.
Az ügyben több feljelentés született, amelyek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást.
A NAV később pénzmosás elkövetésének gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot.
A napokban az OTP Bank Nyrt. tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt Karácsony mozgalmának ügyében.
Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.
A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.
Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint „az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy kb. 30×30×30 cm nagyságú adománygyűjtő ládába”.
Ezekbe a Perjésék-féle jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be.
A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
A feljelentés döntő megállapítása így hangzik: „álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.”
A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a forintbankjegyeken kívül csak 50 eurós és 100 eurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 eurós bankjegyek száma.
A megállapítások között az is szerepel, hogy csak egyetlen esetben volt angol font is a bankjegyek közt, és abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek. Nem tűnik életszerűnek, hogy euróbankjegyekből csak két címletet, míg forintbankjegyekből a teljes bankjegysorból adnak adományt természetes személyek.
A feljelentés szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével.
Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról”.
A feljelentést a NAV a korábban elrendelt nyomozás keretében vizsgálja.