Scholz kancellár már megbukott?

Olaf Scholz kancellár már most olyan, mint aki eltemeti a kudarcra ítélt kormánykoalícióját – írja a Politico. A brüsszeli lap hozzáteszi: kevesen számítottak arra, hogy a repedések ilyen gyorsan megjelennek, és ilyen mélyre hatolnak a három pártot tömörítő együttműködésen- idézi a hirado.hu.

Németországban kevesen számítottak arra, hogy a repedések ilyen gyorsan megjelennek, és ilyen mélyre hatolnak a Scholz vezette koalíción. A partnerek, különösen a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek, a belső égésű motor jövőjétől kezdve a gazdaságpolitikán, a költségvetési megszorításokon és a jóléti reformon át már számtalan kérdésen összevesztek.

A Politico cikkében úgy fogalmaz, hogy

Scholznak még két éve van a választásokig, de „kormányának minden szempontból vége, ambiciózus programja elvérzett.”

Hiányzik a sokat hangoztatott Zeitenwende, a német hadsereg 100 milliárd eurós átalakítása, és Berlin várhatóan továbbra sem teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzéseit.

Még ott sem – ahol a pártoknak sikerült kompromisszumot kötniük, mint például a gyermekjóléti kiadások növeléséről szóló e heti megállapodás – úgy alakultak a dolgok, ahogyan megegyeztek, ugyanis az így született jogszabály alig hasonlít annak közösen elfogadott tervezetére.

A gyermekjóléti reformot szorgalmazó zöld miniszter például eredetileg 12 milliárd eurós költségvetést kért, és végül csak 2,4 milliárd eurós ígéretet kapott.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy

azon kevés területek egyike, ahol a pártok közös nevezőre jutottak, a kannabisz legalizálása volt.

Bár bizonyos fokú konfliktus minden koalícióban elkerülhetetlen, Scholz kormányában a belharcok gyakran váltak heves vitákká, a táborok nyilvánosan sértegetik egymást, és azzal vádolják a másikat, hogy nem tartják be a megkötött megállapodásokat.

A heves viták közepette Scholzra maradt az igazságtétel, amiben többnyire kudarcot vallott – írja a Politico.

A németek elégedetlenek a koalícióval

A németek közel háromnegyede elégedetlen a koalícióval a YouGov e héten közzétett felmérése szerint. Hasonló arányban mondják, hogy nem bíznak Scholz kormányában, hogy megoldja Németország legsürgetőbb problémáit.

A mindössze 26 százalékos személyes támogatottságával Scholz saját kormányának legkevésbé kedvelt tagja lett. Ez pedig nem sok jót ígér sem a saját, sem a kormánya 2025-ös újraválasztási esélyei szempontjából.

A magas inflációval és a német gazdaság gyengélkedésével – nem is beszélve az ukrajnai háborúról és a lakosság növekvő nyugtalanságáról a migrációs hullámok miatt – Scholz munkája nem lesz könnyebb a következő két évben sem.

És mivel mindhárom koalíciós partner a közvélemény-kutatások szerint nehézségekkel néz szembe, a pártok valószínűleg azzal fogják tölteni a következő két évet, hogy a saját bázisuknak kedvezzenek, ami még nehezebbé teszi a koalíciós béke fenntartását. A jelenleg második helyen álló Alternatíva Németországért (AfD) tartós felemelkedése pedig még sürgetőbbé teszi a kormánypártok számára a hagyományos szavazóiknak való „udvarlást.”

A Politico cikkében felidézik: Scholz hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy emberemlékezet óta ez lesz Németország legprogresszívebb kormánya, „most azonban úgy tűnik, tanácstalanul áll a kérdés előtt, hogyan tartsa életben azt” – írják.

Új mélypontra süllyedt az Olaf Scholz vezette kormány támogatottsága Németországban, és egyre többen aggódnak a gazdasági helyzet miatt – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint a választók csupán 19 százaléka elégedett a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciójának munkájával. Ez 2 százalékpontos csökkenés augusztus elejéhez képest, és a legalacsonyabb érték a 2021 decemberében hivatalba lépett kormány történetében.

A kevéssé, vagy egyáltalán nem elégedettek aránya 1 százalékponttal 79 százalékra emelkedett.

A választókorú népességre reprezentatív felmérés szerint a németeket egyre inkább nyomasztja a recesszió szélén egyensúlyozó gazdaság helyzete: míg tavasszal mindössze 7 százalékuk gondolta, hogy a gazdaság állapota az ország legnagyobb gondjai közé tartozik, nyár végén már 28 százalék vélekedett így. Ezzel a gazdaság áll az első helyen a leggyakrabban említett gondok augusztus végi rangsorában. A második a bevándorlás és a menekültügy 26 százalékkal, amely ugyancsak jelentős növekedés az áprilisi 19 százalékhoz képest. Az éghajlatváltozás és a környezetvédelem ügye a harmadik helyre szorult, a tavaszi 26 százalék helyett 18 százalék tartja a kiemelt fontosságúnak.

A kormányzati munka megítélésének romlása és az ország előtt álló kihívások fontossági sorrendjének átalakulása mellett meghatározó trend a legnagyobb ellenzéki erőtől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt erősödése is. Az ellenzéki párt a szavazatok 22 százalékát szerezné meg, ha a következő vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ennél magasabb értéket soha nem mértek a Deutschlandtrend-felmérések történetében.

A 22 százalék azt is jelenti, hogy az AfD megduplázta táborát a legutóbbi, 2021 szeptemberében tartott Bundestag-választáson elért 10,3 százalékhoz képest.

Az első számú politikai erő a CDU/CSU, amely 29 százalékon áll, jelentősen erősödött a 2021-es választáson elért 24,1 százalékhoz képest. A második helyen álló AfD után az SPD következik, 16 százalékkal, nagymértékben gyengülve a 2021-ben elért 25,7 százalékhoz képest.

A Zöldek 14 százalékon állnak, támogatottságuk nem változott lényegesen a 2021-es 14,8 százalékhoz viszonyítva, az adat mégis gyengülést jelez, mert egy éve, 2022 nyarán még a választók 20-21 százaléka támogatta őket. Az FDP-re 6 százalék szavazna, a liberálisok tábora így nagyjából megfeleződött a 2021-es 11,5 százalékhoz képest.

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 4 százalékon áll, tovább gyengült a 2021-es Bundestag-választáshoz képest, amelyen 4,9 százalékos eredménnyel az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradt és csak annak révén szerzett képviseletet, hogy jelöltjei három egyéni körzetet megnyertek.

Elegük lett a migránsokból a németországi önkormányzatoknak. A berlini kormány a kisebb településekre telepítené a bevándorlókat, aminek a helyiek nem örülnek. Egyre több polgármester tiltakozik levélben a német kancellárnál. A CDU egyik politikusa ráadásul videóüzenetben bírálta a szövetségi kormány migrációs politikáját.

Már alapoznak a németországi Upahl településen. Konténervárost építenek, de nem a német állampolgároknak. Az 500 fős községbe 250 migránst akarnak betelepíteni, a konténerépületeket nekik készítik. A helyiek azonban hónapok óta tiltakoznak ez ellen.

Kezdetben bírósághoz fordultak, de a keresetüket elutasították. Júliusban pedig az építési engedélyeket is megadták a migránsváros felépítésére. Hiába tiltakoztak a német lakosok.

Egyre több németországi településnek van elege a szövetségi kormány bevándorláspolitikájából.

Burg város polgármestere például panaszlevelet írt Olaf Sholz kancellárnak, melyben azzal érvelt: túl sok migránst telepítenek a városukba. Burg polgármestere azt állítja, hogy a berlini betelepítési döntésektől csak szenvednek a helyiek.

„A példa ragadós, sajtóhírek szerint egy közeli település, Genthin is tervezgeti egy panaszlevélnek a megfogalmazását, és sajátos módon, sajtóhírek szerint itt egy zöldpárti politikus az, aki még keményebb levél megfogalmazását sürgeti, és azt Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe is elküldené” – mondta Noll Katalin, a közmédia helyi tudósítója.

A napokban a CDU egyik politikusa az internetre töltött fel videót, amiben kifakadt Berlin migrációs politikája miatt. Tino Schomann élesen bírálta a szövetségi kormányt.

„Remélem, hogy végre mindenki felébred a mi hazánkban, és változtat a dolgokon. És nemcsak elképzeléseket pufogtatnak arról, hogy mit kellene tennünk. Mi jó erős ország vagyunk, és ezt a sok-sok generáción keresztül, évtizeden át végzett munkának köszönhetjük. Ezt nem lehet egy ideológia mentén végzett politikával lerombolni” – fogalmazott a Kereszténydemokrata Unió, vagyis a CDU képviselője.

Németországban az utóbbi időben jelentősen nőtt a bűncselekmények száma, ami elemzők szerint összefüggésbe hozható a szövetségi kormány bevándorláspolitikájával.

Tavaly például 5,6 millió bűncselekményt regisztráltak, ami több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Nőtt a bolti lopások, a betörések és a rablások száma is. De a közbiztonság is egyre rosszabb.

Néhány hete például mintegy száz férfi verekedett össze a berlini Steglitz fürdőben. Az arab származású férfiak hangosan fenyegetőztek, több strandolót megütöttek és megrúgtak. A harcnak a rendőrök vetettek véget. Szakértők szerint lassan tarthatatlanná válik a helyzet. Volt olyan strand, amit be kellett zárni az agresszív migránsok miatt.