Putyin már az újjáépítésről beszélt

A négy ukrajnai régió, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk Oroszország általi annektálásának első évfordulóján Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretet tett a háború sújtotta területek újjáépítésére.

A Kreml internetes oldalán szombaton közzétett videóüzenetben azt mondta: „iskolákat, kórházakat, lakóházakat és utakat, múzeumokat és műemlékeket” építenének újjá és állítanának helyre. Hozzátette, hogy minden orosz régió testvéri segítséget nyújt az újjáépítésben.

Putyin a videóban hangoztatta: nagy feladat és nehéz kihívások megoldása áll előttünk, történelmi régióink újjáépítésének és társadalmi-gazdasági fejlődésének nagyszerű programjának megvalósítása. Kiemelte: a kitűzött céljainkat mindenképpen el fogjuk érni.

Az orosz elnök történelmi és sorsdöntő eseménynek nevezte a területek annektálását, amelyet a világ egyetlen országa sem ismert el. Köszönetet mondott egyben a területek lakóinak. „Egy nép vagyunk. Együtt mindent legyőzünk, minden kihívásra választ találunk” – hangsúlyozta.

Oroszország a több mint másfél éves háború után sem ellenőrzi még teljesen mértékben a négy elcsatolt régió egyikét sem. Ukrajnának hónapokig tartó harcok árán sikerült visszafoglalnia a területek egyes megszállt részeit.

Lehetséges légtérsértést észleltek a román hadsereg radarjai péntekről szombatra virradó éjszaka, amikor Oroszország újabb légitámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán célpontok ellen – közölte szombaton a román védelmi minisztérium (MAPN).

A MAPN, miután észlelte a közeledő drónokot, 22:38-kor értesítette a katasztrófavédelmet, hogy a telefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztesse az ukrán határral szomszédos Tulcsa és Galac megye lakosságát: fennáll a veszélye, hogy újabb tárgyak (drónok, vagy lelőtt drónok darabjai) csapódjanak be román terültre, ugyanakkor a riasztotta a légi járőrszolgálatot is.

A hadsereg rádiólokációs felderítő rendszere azt jelezte, hogy egy célpont engedély nélkül behatolt a román légtérbe és Galac város felé halad.

A Digi24 hírtelevízió szerint éjszaka lakossági bejelentés is érkezett a 112-es segélyhívóra, miszerint repülők zaját hallották közelről és egy lehulló tárgyat láttak Galac közelében. A katasztrófavédelem, a rendőrség és határrendészet egységei lezárták a környéket, és szombat reggel megkezdték átkutatását.

A gabonaexportban fontos szerepet játszó ukrán folyami kikötők elleni orosz légitámadások során szeptemberben több alkalommal is – feltehetően az ukrán légvédelem által eltalált – orosz drónok darabjai csapódtak be a NATO-tagállam Románia területén.

Ezeket az incidenseket csak a becsapódott dróndarabok megtalálása után ismerte el a MAPN, a román radarok és a járőrszolgálatot teljesítő harci repülőgépek ugyanis mindeddig nem észlelték a légtérsértéseket. A román vezetők háborús bűncselekménynek minősítették és elítélték Oroszországnak az ukrán lakosság, valamint az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó dunai kikötők elleni támadásait, és Románia határozott tiltakozását fejezték ki a külügyminisztériumba berendelt orosz nagykövetnek a román légtér ismételt megsértése miatt.

Országos szintű, a civil lakosságot is bevonva, nukleáris háborús gyakorlatra készülnek Oroszországban – írja a Newsweek cikkére hivatkozva a Portfolio.

A gyakorlatsorozat október 3-án kezdődik, a cél felkészíteni az ország lakosságát egy atomfegyverekkel felszerelt erőkkel vívott háborúra Oroszország határai mellett.

A szimuláció során részleges statárium lesz majd érvényben, illetve felkészülnek az oroszok egy olyan forgatókönyvre is, melynek eredménye az lesz, hogy az orosz ingatlanok 70 százaléka megsemmisül. Ezenkívül általános mozgósítást és a sugárfertőzés elleni védekezésre való felkészülést is gyakorolnak majd.

A gyakorlaton részt vesznek majd az ország civil és katonai vezetői, illetve a vállalatok is. A gyakorlatsorozat kiterjed az egész országra, kivéve az „új orosz területeket”, Donyecket, Luhanszkot, Herszont és Zaporizzsját.

Az orosz politikai vezetés rendszeresen fenyegetőzik nukleáris háborúval, korábban már bejelentette a nukleáris csapásmérő erők készültségi fokozatának emelését és egyfajta nukleáris őrjárat megindítását is az Ukrajnával határos régiókban.

Megalakult az ukrán védelmi ipari szövetség , amelyhez a fegyverek és haditechnikai eszközök globális gyártói is csatlakozhatnak – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amikor megnyitotta Kijevben a védelmi ipar első fórumát.

Az ukrán államfő kijelentette, hogy a védelmi iparágak első nemzetközi fórumán létrehoztuk a védelmi iparágak szövetségét. Alapító nyilatkozatához a világ minden tájáról csatlakozhatnak a fegyver- és haditechnikai eszközök gyártói.

A fórum résztvevőinek küldött elnöki üdvözlet szövegét a Telegram üzenetküldő csatornán tették közzé szombaton. Az elnök szerint a nyilatkozatot 13 vállalat írta alá.

Zelenszkij szólt arról, hogy a fórumon több mint 30 ország és 252 katonai vállalat képviselteti magát, amelyek „a fegyverek, védelmi rendszerek és megoldások teljes skáláját” gyártják.

A háborús körülmények ellenére kétnapos hadiipari szakvásárt rendeztek Kijevben szeptember 27-28-án, amelyre ellátogatott Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter és Armin Papperger, a német Rheinmetall AG vezérigazgatója is. A Politico beszámolója szerint Berlin és Párizs „megnyitotta az utat a fegyvergyártás előtt Ukrajnában”. Mindeközben vészjósló adatok érkeznek a fronton elszenvedett magas ukrán emberveszteségekről.

A kijevi hadiipari rendezvény résztvevői sürgették a Nyugat védelmi ipari magánszektorát, hogy Kijevvel „partnerséget” kiépítve kezdjenek hadiipari beruházásokba.

Mintegy húsz francia hadiipari cég vezetője kísérte el Sébastien Lecornut a kijevi fegyverkiállításra és vásárra – teszi hozzá a La Croix című francia lap.

Új német-francia hadiipari verseny

A nyugati országok fegyverkészletei lassan kiapadnak, s ez is indokolja azt a lépést, hogy francia és német védelmi cégek helyi üzleteket hoznak létre Ukrajnában a fegyverek karbantartására. Ez az első lépés a fegyvergyártás felé – szögezi le a Politico.

A hirado.hu már áprilisban beszámolt arról, hogy a német Rheinmetall vegyes vállalatot hozott létre az ukrán Ukroboronprom állami konszernnel páncélozott harckocsik gyártására. A brüsszeli lap a kijevi vásár kapcsán felidézi: a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger kifejezte azon szándékát, hogy a vállalat

következő generációs Panther harckocsiját Ukrajnában gyártják – évente akár 400 darabot.

Bár még csak prototípus, az új harckocsi a vállalat Leopard 2 típusú harckocsijának utódja lenne.

Augusztusban

Svédország bejelentette, hogy CV90-es harcjárművek, 40 milliméteres löveggel felszerelt csapatszállítók gyártását kezdi meg Ukrajnában.

Volodimir Zelenszkij elnök nemrégiben az Egyesült Államokban tett látogatása során a légvédelmi rendszerek ukrajnai gyártására irányuló együttműködésről is tárgyalt.

Franciaország sem akar lemaradni: a Sébastien Lecornu kíséretében érkezett Arqus csoport egy műhelyt hozott létre Kijev mellett a Párizs által adományozott VAB páncélozott járművek javítására. A Vistory pedig két 3D-s nyomtatóüzemet hoz létre a pótalkatrészek gyártására.

A küldöttség tagja még a Nexter, a Caesar fegyverek gyártója, valamint

a Delair, amely lövésálló felderítő drónokat gyárt, olyan felszereléseket, amelyeket az ukrán hadsereg már használ

– számol be a francia lap.

Nagyobb biztonság: 80 százalékos halálozás

Miközben a kijevi fegyvervásárról szóló lapok

„Ukrajna nagyobb biztonságát” emelik ki az esemény kapcsán,

a hónapokig késlekedő, majd igen csekély eredményeket felmutatni képes, eredetileg „tavaszinak” emlegetett ukrán ellentámadás súlyos emberveszteségeket jelent az egykori szovjet tagállam számára.

Az ABC News amerikai hírtelevízió augusztusban két amerikai állampolgárságú zsoldossal készített interjút, akik az ukrán hadsereg egyik különleges alakulatához csatlakoztak. Mindketten megsérültek a kelet-ukrajnai hadművelet során. Elmondták, hogy az egység küldetése az volt, hogy ellenőrzésük alá vonjanak egy falut Donyeck közelében, amelyet 2014 óta egy helyi orosz milícia tart ellenőrzése alatt.

Az egyik férfi, egy texasi, volt amerikai katona, beszámolt: egy „tucatnyi” emberből álló egysége 85 százalékos veszteséget szenvedett. Az egység tagjainak negyven százaléka olyan súlyosan megsérült, hogy harcképtelenné váltak – mondta.

A kijevi hadiipari vásár napjaiban egy ukrajnai nagyváros, Poltava internetes lapja az új regrutákat toborzó Vitalij Berezsnij alezredest idézve arról számolt be, hogy

„abból a száz emberből, akik tavaly ősszel csatlakoztak a (harcoló) egységekhez, mára 10–20 maradt életben,

a többiek elestek, megsebesültek vagy megrokkantak”.

A The New York Times becslései szerint a háború ukrán áldozatainak száma mostanra meghaladta az 500 ezer főt.