Nem a liberálisoknak akarunk megfelelni...

Sokfelé a világban nagyra becsülik a nemzeti érdeken alapuló, őszinte és békepárti magyar álláspontot, amely nem tekinti céljának azt, hogy a nemzetközi liberális mainstreamnek megfeleljen – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető látogatásának első napját követően rámutatott, hogy az ENSZ éves közgyűlésére rendre csaknem kétszáz országból érkeznek delegációk, a világ gyakorlatilag randevút ad itt egymásnak, ezért „aranybányának” tekinthető a rendezvény a külpolitikával foglalkozók számára.

„Én is kihasználom ezt az alkalmat arra, hogy alapvetően Európán kívüli országok külügyminisztereivel az ügyes-bajos dolgainkról értekezzünk, hiszen az európai kollégákkal találkozunk gyakorlatilag hetente vagy havonta” – mondta.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a nap folyamán is volt informális európai uniós külügyi tanácsülés, amelyen elsősorban a Száhel-övezet helyzete volt napirenden, mivel az ott végrehajtott államcsínyek, önkényes hatalomátvételek okozta válságok könnyen tovább terjedhetnek.

„Az instabilitás a migrációs hullámok megerősödéséhez vezet, az instabilitás újabb százezrek és milliók számára jelenthet okot arra, hogy meginduljanak Európa irányába. És mivel keleti irányból már Európa egy nagyon komoly biztonsági fenyegetéssel néz szembe a háború miatt, hogy ha délről is jön egy ilyen biztonsági fenyegetés az illegális migráció képében, akkor annak már nagyon súlyos hatásai lehetnek” – figyelmeztetett.

„Ezt az őszinte, nemzeti érdek érvényesítésére alapuló, jelen esetben a békét célzó magyar pozíciót az egész világon nagyra becsülik” – hangsúlyozta.

„Az egész világ várja a háború végét, hiszen a háború hatásai sajnos globalizálódtak. A háború egyelőre még regionális, reméljük, ez így is marad, de a háború hatásai már globálissá váltak” – folytatta.

Majd kitért arra is, hogy a nemzetközi közösség megértéssel fogadja hazánk álláspontját, különösképp mivel magyarok is halnak meg a harcokban, így evidens, hogy a kormány számára az egyetlen morálisan tartható pozíció az emberéletek mentése érdekében a minél előbbi béke megteremtése.

A miniszter üdvözölte, hogy Sierra Leonéval és Bangladessel megállapodás született, amely keretében évi ötven diák érkezhet majd ösztöndíjjal Magyarország egyetemeire a két országból. Utóbbi állammal a gazdasági kapcsolatok fejlesztését is célként tűzték ki, és lényeges dimenziója lehet a kapcsolatoknak a nukleáris együttműködés is, minthogy a felek ugyanolyan típusú atomreaktorokat építenek.

Az üzbég hivatali partnerével folytatott egyeztetéséről szólva közölte, hogy a két ország folytatni fogja a közös munkát a Türk Államok Szervezetében, amely a magyar vízügyi technológiákat elismerve épp Budapesten hozta létre a közép-ázsiai ország számára különösen fontos Aszálymegelőzési Intézetét.

Aláhúzta: Malajziában is elindulhat az export növekedése, hiszen a nemrég megkötött mezőgazdasági megállapodás alapján megkezdődhet a magyar élelmiszeripari termékek kivitele.

Végül tudatta, hogy az ecuadori külügyminiszterrel is találkozott, akivel külön jóleső érzés volt a közös keresztény hagyományokról, értékekről beszélni, főképp úgy, hogy legutóbb Budapest rendezhette a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelyet jövőre Quito fog vendégül látni.

„Az ENSZ közgyűlésén fontos megállapodásokat kötöttünk, fontos tárgyalások vannak a hátunk mögött, és ez még csak az első nap” – összegzett Szijjártó Péter.

A világnak meg kellene ragadnia az ENSZ-közgyűlés adta lehetőséget az ukrajnai béketeremtésre, ehhez azonban párbeszédre van szükség a szembenálló felek között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban az ENSZ 78. Közgyűlésére érkezve.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közgyűlésének alkalmából délutánra tervezett európai uniós külügyi tanácsüléssel kapcsolatban közölte, hogy kollégái nyilván óva fognak inteni mindenkit attól, hogy az orosz kormány képviselőivel találkozzanak és párbeszédet folytassanak velük.

„Én azt gondolom, hogy ez egy rossz irány. Itt vagyunk New Yorkban, itt vagyunk az ENSZ közgyűlésén. Az ENSZ-t nem azért hozták létre, hogy a hasonló gondolkodású emberek csoportosuljanak benne, arra vannak más szervezetek, például a NATO vagy az Európai Unió is ilyen” – jelentette ki.

„Az ENSZ-t azért hozták létre, hogy

az egymással akár még háborús viszonyban lévő felek is legalább beszélni tudjanak egymással, mert akkor van remény arra, hogy valamiféle megoldás körvonalazódjon, vagy legalábbis a helyzet ne romoljon”

– tette hozzá.

„Itt most ezt az egy hetet meg kellene ragadnia a világnak arra, hogy békét teremtsünk Ukrajnában. Itt vannak az oroszok, itt vannak az ukránok, itt vannak az amerikaiak, a franciák, mindenki, és itt lenne lehetőség arra, hogy mindenki beszéljen egymással úgymond semleges területen” – vélekedett.

„Én magam fogok találkozni természetesen orosz külügyminiszter kollégámmal, a tervek szerint a hét második felében, és azt tartanám helyesnek, ha ezt minél több nyugat-európai kollégám is megtenné” – mondta.

Aláhúzta: minden egyes, háborúban töltött nap újabb emberek halálával, újabb pusztítással jár, a béke feltételei így folyamatosan egyre romlanak.

Továbbá üdvözölte, hogy a visegrádi csoport is egyeztetést tart a minél szorosabb együttműködésről. „Világos, hogy a béke tekintetében más álláspontot képviselünk és más megközelítést alkalmazunk, de emellett van százezer más ügy, amelyben viszont abszolút egyetértünk, és amely kérdésekben nemzeti érdek az együttműködés” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter részt vesz ma a Világgazdasági Fórum munkaülésén, amely kapcsán sajnálatát fejezte ki, hogy az ukrajnai invázió miatti háborús pszichózisból olyan politikai hangulat jött létre, amely a világ újbóli blokkosodásához vezethet. Szavai szerint a közép-európaiak, a magyarok pontosan tudják, hogy ez nagyon rossz hír.

„Mi azt szeretnénk, hogyha a világ következő évei a konnektivitásról, az összeköttetésekről szólnának” – szögezte le, hozzátéve, hogy

szálanként vágták el az együttműködést Európa és Oroszország között, ezzel súlyos károkat okozva a kontinens versenyképességének.

„És most törekvések vannak Nyugat-Európából sajnos arra nézvést is, hogy az európai-kínai gazdasági kapcsolatokat vágják szét, ami tragikus következményekkel járna” – figyelmeztetett.

Ezzel összefüggésben érintette az autóipari forradalom ügyét is, emlékeztetve arra, hogy az elektromos átállás terén a nyugati gyártók súlyos függőségbe kerültek a keleti beszállítóiktól, Magyarország pedig sikeresen fontos találkozási ponttá vált a szektor beruházásai számára.

„Az lenne az érdekünk, hogy a világ blokkosodása helyett a kelet-nyugati együttműködés fejlesztésére, Kelet és Nyugat civilizált együttműködésére fókuszáljunk” – tudatta.

„Sajnos egyelőre azt látjuk, hogy a Kelet és Nyugat szétválasztására, a világ blokkosodására irányuló tendenciák erősebbek, mint az együttműködés kultúráját előtérbe helyezőknek a hangja. De őszintén remélem, hogy itt most a következő egy hétben azoknak a hangja kerekedik felül, akik Kelet és Nyugat civilizált együttműködésében látják a világ jövőjét” – mondta.

A miniszter végül arra is kitért, hogy az utóbbi évtizedekben most a legsúlyosabb a biztonsági helyzet,

az emberiség talán épp napjainkban áll legközelebb a harmadik világháború kirobbanásához,

miután a Földön ötven helyszínen dúl fegyveres konfliktus, és köztük sok magas veszélyeztetettségi fokkal jár.

Illetve rámutatott, hogy a közel-keleti instabilitás kihatással van Közép-Európára, már csak a migrációs nyomás vonatkozásában is, ezért is fontos lenne a régió békéje, aminek terén az utóbbi évtizedekben az Izrael és több arab ország kapcsolatát normalizáló Ábrahám-megállapodások tető alá hozása volt az első sikeres akció.

Hangsúlyozta, hogy elő kellene segíteni az egyezmények kiterjesztését, Magyarország kész ebben részt venni, különös tekintettel arra, hogy hazánk Izraelre stratégiai partnerként tekint, miközben jó viszonyt ápol számos arab országgal is.