Nagy Márton: Az infláció letörése a legfontosabb

Helyreáll a fogyasztási sokk, ha a kormány sikeresen letöri a béreket felfaló inflációt – nyilatkozta az Index megkeresésére Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési minisztert Magyarország jelenlegi makrogazdasági kilátásairól is kérdezték.

„A második negyedévben Magyarország elérte a gazdasági lassulás alját, a harmadik negyedévtől visszapattanás várható. Fontos hangsúlyozni, az ipari szektor egyes szegmensei, például a feldolgozóipar és az akkumulátoripar, valamint a turizmus jól teljesített” – válaszolta az Index érdeklődésére Nagy Márton.

„Várakozásom szerint 2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható. És ez a probléma is: a fogyasztási sokknak helyre kell állnia. Ehhez az infláció letörése a legfontosabb, amelyre már novemberben is jelentős esély mutatkozik, várhatóan egyszámjegyűre apad” – hangsúlyozta a tárcavezető.

– A legnagyobb kérdés a jegybank kamatpolitikája lesz, hiszen szeptembertől pozitív reálkamat várható, ami ugyancsak változás, azonban a pozitív kamatláb lassítja a fogyasztást. A kormány a reálbéreknél nagyobb fordulatot szeretne, és ez igaz 2024-re is. Ám a jegybank a bérezésben egy visszafogott növekedést prognosztizál – mondta a tárcavezető, aki azt is kiemelte:

– Személy szerint azt gondolom, hogy a miniszterelnök álláspontja az irányadó: idén az egyszámjegyű infláció a legfontosabb, jövőre pedig a gazdaság helyreállítása. Ez a prioritás a kormány számára. Az idei átmeneti lassulás után, 2024-ben helyreállítjuk a gazdaságot – szögezte le a tárcavezető.

– Reálbér-növekedés úgy történhet meg, ha az infláció jelentősen csökken vagy nominálisan növekednek a bérek. Jelenleg „az infláció eszi meg a béreket” – válaszolta az Index megkeresésére Nagy Márton.

Sikerült megvédeni a fogyasztókat, ennek ára a kivetett extraprofitadó – mondta a miniszter. Fontos intézkedésnek nevezte, hogy a kormány a lakosságot állampapír-vásárlásra ösztönzi, amely magas kamatot biztosít a kisbefektetőknek, és további előnye, hogy a kamat Magyarországon marad.

Nagy Márton hozzáfűzte: a fogyasztás egy év alatt tíz százalékkal esett vissza, azonban jó hír, hogy 

A jövő év a gazdasági növekedés helyreállításának esztendeje lesz, a kormány legfontosabb céljai közé tartozik a munkahelyek védelme és a családok támogatása – hangsúlyozta.

– mutatott rá a tárcavezető.

A lakosság egy hónap alatt 300 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt, és további 300 milliárd forintnyit kötvényalapokon keresztül.

– mondta Nagy Márton.

Az online árfigyelő rendszer is kulcsszerepet játszhat a stabilizációban

Az online árfigyelő rendszer kapcsán úgy vélekedett, hogy annak inflációcsökkentő hatása van, hiszen a multicégek egyfajta árversenyt folytatnak általa egymással. 

A külgazdasági kérdésekre áttérve Nagy Márton arról beszélt, hogy Magyarország híd szerepet játszik a német és a kínai tőke között. Véleménye szerint az országnak elsősorban az áruszállítás és a logisztika erősítése terén van feladata.

Segít a spórolásban és az árversenyt is fokozza az árfigyelő rendszer, ezzel a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az alkalmazás mindkét célja teljesült. Bár egyes termékek hasonló ára megtörheti a versenyt, az árfigyelőnek akkor is lehet jótékony hatása, ha beszédtémaként előkerül.

A Gazdasági Versenyhivatal lezárult vizsgálata alapján a lehető legjobb időzítésnek bizonyult az árfigyelő rendszer elindítása, ami egyszerre képes letörni az élelmiszerárakat és fokozni az árversenyt.

Ez a hatás élénkíti is a fogyasztást, ám ha az élelmiszer-drágulás folyamatát nézzük, az előzmények a koronavírus-járványig nyúlnak vissza azzal, hogy megszakadtak az ellátási láncok, teljes szektorok álltak le. A korlátozások feloldása után a kereslet csak akadozva állt helyre, a negatív kínálati sokk áremelkedéssel járt. Ehhez jött hozzá az orosz–ukrán háború – ismertette a Magyar Nemzetnek adott interjúban Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke annak kapcsán, hogy a versenyhatóság az élelmiszer-drágulás folyamatát vizsgálta és feltárta annak hátterét. 

Tény, a háború nyomán elszálltak az energiaárak, emellett az aszály és az uniós pénzek visszatartása is közrejátszott, ám amikor az energiaárak szelídültek, és a forint erősödésnek indult már tavaly ősszel, az élelmiszerárak akkor sem csökkentek, már csak azért sem, mert egyes piaci szereplők gyenge forintárfolyamot és továbbra is magas energiadíjakat áraztak be (nem csak az élelmiszer kereskedők). A gyakorlatban viszont a kalkulált események nem a becsült mértékben következtek be, így egyes esetekben a profit akár három-négyszeresére nőtt – ugyancsak nem elsősorban a kiskereskedelemben. A GVH elnöke szerint az effajta árspekuláció nélkül kisebb mértékben emelkedtek volna az árak. Az árfigyelő rendszer viszont 62 termékcsoport több száz termékét tartalmazza, egyelőre hat bolthálózat árait feltüntetve, és úgy tűnik, máris elérte egyik legfontosabb célját. Közvetve pedig lehetőséget ad a kiskereskedelemnek, hogy a beszállítókkal szemben újra jobb ártárgyalási pozícióba kerüljenek. Az elsőbbségüket a pandémia és a háború kitörésekor elvesztették, a kínálati piac elillant, a termelő diktálhatta az árak alakulását, amit a kereskedelem kelletlenül, de átvett azért, hogy a polcait áruval töltse fel. A kínálati piac újra formálódásával és például az árfigyelő rendszer hajtotta versennyel a kiskereskedelem rákényszerül a jobb ártárgyalási pozíciók megszerzésére.

Az új fejlesztéseknek mindkettőben szerepük van – mutatott rá Regős Gábor. Az olcsóbb vásárlási lehetőségek megtalálásában azért, mert nem csak egy-egy terméket keresnek a háztartások, viszont a keresett cikkeket két-három helyről szerzik be. Mint ismert, az árfigyelő nemrégiben bevásárlólista-funkcióval bővült, és az is várható, hogy a figyelt termékek köre is nagyobb lesz. 

A verseny fokozása szempontjából nagyon nem mindegy, hogy hányan használják az oldalt – mutatott rá Regős Gábor. Ha ugyanis csökken a látogatottság, az kevésbé motiválja a boltokat a versenyzésre, az árak mérséklésére. Természetes az is, ha az árfigyelő látogatottsága a kezdeti lelkesedés után csökken – bár pontos számot nem tudunk, de vélhetően már heti százezer alatt van a látogatások száma. Az új fejlesztések ezen is segítenek: egyrészt beszélünk az árfigyelőről, ezzel is reklámot csinálva neki, másfelől pedig érezhető a kíváncsiság is az újításokat illetően, kipróbálják a felhasználók.

Az árfigyelő vélhetően azon csoportoknál népszerűbb, ahol vagy alacsonyabb a jövedelem, vagy a háztartás mérete miatt nagyobb mennyiségben kell vásárolni (nagycsaládosok), de a magasabb jövedelmű, tudatos fogyasztók számára is ugyanúgy rendkívül hasznos fejlesztésnek bizonyul.