Nagy hatótávolságú rakétákat kaphat Ukrajna?

Republikánus szenátorok szombaton levelet küldtek Biden elnöknek, amelyben arra kérik, hogy azonnal biztosítsa azokat a rakétákat, amelyekre Ukrajnának szüksége van az Oroszország elleni háború megnyeréséhez – írja a Bloomberg. A levélírók egyebek mellett azzal érvelnek, hogy az amerikai készleteknek csak egy kis részére lenne szükség, ugyanakkor az ukránokat felbecsülhetetlenül nagy előnyökhöz juttatná.

Tom Cotton arkansasi szenátor az X-en (a korábbi Twitteren) osztotta meg a levelet, melyhez azt írta, hogy a fegyverek el nem küldése csak „meghosszabbítaná a háborút és emberéleteket követelne”.

Cottonhoz csatlakozott Roger Wicker, Susan Collins, valamint Lindsey Graham szenátor is. „Sürgetjük Önt, hogy haladéktalanul küldje el Ukrajnának az MGM-140 hadsereg taktikai rakétarendszereit (ATACMS)” – írták, megjegyezve.

Ukrajna ATACMS rendszerekkel való felszerelése a szenátorok meglátása szerint betölthetné az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú tüzérségi képességében tátongó űrt.

Ezzel együtt a szenátus fegyveres szolgálatokkal foglalkozó bizottsága egyhangúlag jóváhagyta a 2024-es nemzetvédelmi felhatalmazási törvény módosítását, és felkérte a védelmi minisztériumot, hogy fontolja meg a nagy hatótávolságú rakétarendszerek Kijevnek való átadását.

A közelmúltban bizalmas információkra hivatkozva több médium is utalt arra, hogy Ukrajna nemsokára megkaphatja a hőn áhított ATACMS rendszereket. Az ABC News a múlt héten arról számolt be, hogy két amerikai tisztviselő jelezte, Washington hamarosan jóváhagyhatja a nagy hatótávolságú eszközök átadását, bár a tervek a hivatalos bejelentésig még változhatnak, ráadásul hónapokba telhet, mire a rakéták megérkezne Ukrajnába.

Az ABC-nek nyilatkozó szakértő szerint

az eszközök segíthetik az ukrán erőket abban, hogy csapásokat hajtsanak végre a Krím félszigeten.

„Főhadiszállásokat, logisztikai központokat – különösen a lőszerlétesítményeket –, valamint a légi bázisokat vennék célba velük a Krímben”– fejtette ki.

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke egy, a Telegramon megjelent videóban azt mondta, hogy folynak a tárgyalások az ATACMS-rendszerekről, de részleteket nem közölt.

Eddig Nagy-Britannia és Franciaország közös fejlesztésű Storm Shadow típusú föld-levegő rakétákat, továbbá SCALP-cirkálórakétákat szállított Ukrajnának. A német védelmi miniszter a napokban jelezte,

Berlin nem feltétlenül szállít saját gyártású Taurus cirkálórakétákat Kijevnek csak azért, mert az Egyesült Államok esetleg úgy dönt, hogy ATACMS típusú nagy hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnába.

„Ebben a háborúban nincs automatizmus” – fogalmazott Boris Pistorius.

Az Egyesült Államok már mintegy 43 milliárd dollárnyi (15 ezer milliárd forintnyi) támogatást nyújtott Ukrajnának azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta az országot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a jövő héten vendégül látják az Egyesült Államokban, ellátogat a Fehér Házba, ahol megbeszélést folytat Joe Biden elnökkel, valamint várhatóan felszólal majd az amerikai képviselőházban és ENSZ New York-i közgyűlésén is.

Az ukrán elnök útja épp arra az időre esik, amikor a kongresszus akár 24 milliárd dollár (mintegy 8300 milliárd forint) katonai és humanitárius segélyt fogadhat el Ukrajna javára.

Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken megerősítette, hogy az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadja Zelenszkijt.

Ez lesz a harmadik alkalom, hogy Biden és az ukrán vezető találkozik a Fehér Házban.

„A találkozó kritikus időpontban jön létre, amikor Oroszország kétségbeesetten kopogtat segítségért olyan országok ajtaján, mint Észak-Korea; amikor az ukrán erők tovább haladnak az ellentámadásban; és éppen a következő ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülése után, amelyet Lloyd Austin védelmi miniszter tucatnyi európai szövetségesünkkel és partnerünkkel szervez a jövő hét elején” – fogalmazott Sullivan.

Hozzátette: „Azt hiszem Zelenszkij nagyon várja már a lehetőséget. Nem csak azt, hogy Biden elnökkel találkozzon itt a Fehér Házban, hanem azt is, hogy mindkét párt kongresszusi vezetővel is tanácskozhasson, és meggyőződjön arról, hogy az Egyesült Államok nagyszerű barátja és partnere volt Ukrajnának az egész brutális háború alatt.”

Az ukrán elnök legutóbb 2022 decemberében utazott Washingtonba, és akkor is beszédet mondott a kongresszus együttes ülésén. Az akkori amerikai látogatás az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború kezdete óta Zelenszkij első külföldi utazása volt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezében az ajándékba kapott amerikai zászlóval az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2022. december 21-én. (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)

Közben a Politico arról ír, hogy

több nyugati vezető távol marad az ENSZ közgyűlésétől, ahol Zelenszkij is felszólal.

A francia, a kínai, az orosz elnök, valamint a brit és az indiai miniszterelnök sem tesz tiszteletét New Yorkban, mindez pedig még nagyobb figyelmet terelhet Joe Biden amerikai elnök beszédére, véli a brüsszeli lap.

Arról pedig a The Wall Street Journal számolt be, hogy a jövő heti Biden-Zelenszkij találkozón

ismét terítékre kerülhet az ukránok által régóta kért ATACMS rakéták ügye is, ám ennek egyelőre a lap információi szerint az amerikai elnök még nem adott zöld lámpát.

A több száz kilométeres hatótávolsággal rendelkező, akár HIMARS rendszerről is indítható rakéta átadását Moszkva vörös vonalnak nevezte, az amerikai kormányzat pedig nem egy alakommal volt kénytelen figyelmeztetni Ukrajnát, hogy tartózkodjon az orosz területek nyílt támadásától, ugyanis ez jelentős eszkalációs kockázatot hordoz magában.

Az amerikai kormány közben újabb szankciókat hozott helyi idő szerint csütörtökön orosz állampolgárok és üzleti érdekeltségek ellen jórészt az ukrajnai háborúval összefüggésben, és részben a Wagner-csoport afrikai tevékenysége miatt.

A külügyminisztérium közleménye szerint a tárca Oroszország Ukrajna ellen folytatott megalapozatlan katonai akciója miatt összesen 150 személlyel és szervezettel szemben döntött újabb büntetőintézkedésekről a pénzügyminisztériummal összhangban.

A szankciók pontosabb indoka a már életben lévő intézkedések megsértése és megkerülése, ami hozzájárul Oroszország képességének fenntartásához a háború folytatásához – áll a közleményben.

Az elrendelt intézkedések 70 személy és szervezet esetében az orosz energiaszektor termelési és exportképességeit, az orosz fémipart, valamint a bányászati szektort érintik.

A külügyminisztérium szankcióinak célpontjai között szerepel az orosz hírszerzés egy tisztje, valamint egy grúz-orosz állampolgárságú üzletember, aki az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal együttműködve „hamis társadalmi és politikai befolyást fejtett ki” Georgiában orosz érdekeket követve.

Szintén szankcionáltak az orosz fegyvergyártásban és -javításban működő szervezeteket, és egy olyan személyt, aki segítséget nyújtott lőszerszállítások létrejöttében Észak-Koreából Oroszországba.

Az amerikai pénzügyminisztérium, a külügyi tárca szankcióihoz illeszkedve, mintegy 100 esetben döntött gazdasági lépésekről, ezek között vagyonon befagyasztásáról.

Az intézkedések célpontjai között szerepel a Wagner orosz katonai magánvállalat egy tisztviselője, mert elősegítette a cég tevékenységét a Közép-Afrikai Köztársaságban.

Az amerikai álláspont szerint a Wagner-csoport részt vett a július 30-i, alkotmányról szóló népszavazás lebonyolításában, ami aláássa a demokráciát az afrikai országban.

Szintén csütörtökön Anthony Blinken külügyminiszter Ukrajna gazdasági helyreállításáért felelős különleges megbízottat nevezett ki. Penny Pritzker feladatai közé tartozik majd az egyeztetés az ukrán kormányzat, az Európai Unió és a G7-csoport képviselőivel, valamint nemzetközi pénzügyi intézményekkel és egyéb partnerekkel, köztük az amerikai vállalati szektorral Ukrajnai gazdasági megsegítésének módjairól.