kulcsár edina
Ijesztő feltételezések...
Hatalmas csapást mérne Magyarországra, ha a Török Áramlat gázvezeték megsemmisülne, és ez kormányzati felforduláshoz vezethet az országban – állítja Stephen Bryen, az amerikai Biztonságpolitikai Központ és a Yorktown Intézet vezető munkatársa az Asia Timesben megjelent írásában. A cikk megírását az inspirálta, hogy még májusban az ukránok el akarták süllyeszteni az Ivan Khurst orosz kémhajót, amely a Török Áramlatot védte.
E témában a Magyar Hírlap interjút készített a geopolitikai szakértővel, aki a többek között kijelentette: az Egyesült Államok megpróbálta destabilizálni a jelenlegi magyar kormányt, mert Amerikának a magyar parlamenti választásokba való beavatkozása kudarcot vallott.
– Az Asia Timesban megjelent cikkében azt állítja, hogy májusban az ukránok amerikai segédlettel fel akarták robbantani a Magyarországot is földgázzal ellátó Török Áramlat csővezetéket. Mi volt ennek a robbantási kísérletnek a célja?
– Bevezetőben leszögezném, hogy már a kezdetekkor megpróbáltam megérteni, miért támadták meg Ivan Khurst. Minden bizonnyal a Török Áramlat gázvezeték elleni támadás előkészítésének tűnt. Az is világos, hogy az Ivan Khurs célba vételéhez amerikai támogatásra volt szükség egy Global Hawk típusú dróntól. Lehetséges, hogy csak az Ivan Khurs és nem a Török Áramlat vezeték felrobbantása volt a cél.
Ugyanígy lehetséges, hogy az egész ügy arra figyelmeztetett, hogy bármikor megtámadhatják a vezetéket, megfenyegetve a Török Áramlat üzemeltetésében érdekelt államokat, köztük Törökországot és Magyarországot.
Ma már lehetetlen további elemzést végezni, mert nem állnak rendelkezésre empirikus adatok, vagy olyan személyek, akik hajlandóak lennének bármilyen információt adni a támadásról. Éppen ezért nem változtatok azon az értékelésemen, amelyet közvetlenül az Ivan Khurs május 26-i megtámadása után tettem.
Stephen Bryen: A dróntámadás sikertelensége miatt, a kommandós akciót nem hajtották végre.
Fotó: Stephen Bryen archívuma
Mint tudjuk, Ukrajna támadást intézett egy orosz hírszerző hajó, az Ivan Khurs ellen. Az Ivan Khurs a Török Áramlat csővezeték védelmét látta el, ennek érdekében végzett különböző műveleteket Törökország partjainak közelében, a kizárólagos török gazdasági övezeten belül, a támadás idejében is ott tartózkodott. Ukrajna három, félig merülő pilóta nélküli támadó eszközt indított a hajó elsüllyesztésére. Az Ivan Khurs azt közölte, hogy fedélzeti fegyvereivel a háromból két eszközt megsemmisített, a harmadik pedig eltűnt, eltévesztve a célt. Az ukránok viszont azt állították, hogy elsüllyesztették az Ivan Khurstot, de néhány nappal később a hajót látták a szevasztopoli kikötőjébe befutni. A Török Áramlat azért épült, hogy Ukrajna területét az orosz földgáz vezetékes tranzitja elkerülje és Szerbiát, valamint Magyarországot földgázzal lássa el. Ez egy összehangolt művelet volt, mert az Egyesült Államok szinte bizonyosan célzott információkat szolgáltatott egy Global Hawk típusú drón segítségével, amely a támadás idején a kérdéses területe felett tartózkodott. Ezeket a drónokat Olaszországból és Romániából üzemeltetik, és az Ukrajnát támogató amerikai hírszerzési műveletek állandó szereplői. Ez felveti a támadás célját. Az Ivan Khurstot el kellett volna távolítani a térségből, hogy egy kommandós támadással felrobbanthassák a Török Áramlat csővezetéket. Úgy tűnik azonban, hogy a dróntámadás sikertelensége miatt, a kommandós akciót nem hajtották végre.
– Mit remélt Amerika és Ukrajna a Török Áramlat gázvezeték felrobbanásának következményeként?
– Az Egyesült Államok megpróbálta destabilizálni a jelenlegi magyar kormányt, amelyet Washington Moszkva-barátnak tart. Orbán Viktor szerint Washington több millió dollárt költött arra, hogy megpróbálja őt legyőzni a parlamenti választásokon, amelyeket több mint egy évvel az Ivan Khurs-incidens előtt tartottak. (Az Északi Áramlatot felrobbantását is egy évig tervezték – a szerk.) Az Egyesült Államok választási beavatkozása kudarcot vallott, és ezért minden, ami Orbánt gyengítené, vagy esetleg meggyőzné a politikai irányváltás szükségességéről, hasznos lenne Washingtonnak. A Török Áramlat felrobbantásának egyik célja Magyarország megbüntetése is volt. Ami Ukrajnát illeti, ha a Török Áramlaton a gázszállítás megszűnne, Ukrajna megtartaná befolyását a területén áthaladó gázvezeték felett, továbbra is tranzitdíjat szedhetne és megállítaná Oroszország csővezetékeinek az Ukrajna területén kívüli diverzifikációjának folyamatát.
– A gázvezeték felrobbantásának tervezett időpontja nem biztos, hogy a véletlen műve. Miért választotta Amerika és Ukrajna ezt az időpontot a robbantás megkísérléséhez?
– Leglogikusabb feltételezésem az, hogy a robbantási kísérletet azután kezdték szervezni, hogy a magyar parlamenti választáson Orbán pártjának legyőzésére tett amerikai erőfeszítések kudarcot vallottak.
– A magyar kormány esetleges megbuktatása azt is jelentené, hogy idegen erők segítik a magyar ellenzéki pártok hatalomra jutását?
– Orbán vagy Washingtonhoz és a NATO-hoz igazodik, vagy megkísérlik eltávolítani.
– Cikkében megemlíti, hogy az Északi Áramlat megsemmisítését és a Török Áramlat felrobbantásának kísérletét különböző szándékok motiválták. Mi a különbség a két esemény indítéka között?
– A Török Áramlat esete eltér az Északi Áramlat ügyétől. Az egyik körülmény, amitől ez a művelet különbözött az Északi Áramlat elleni támadástól, az az, hogy az oroszoknak domináns jelenlétük volt a Fekete-tengeren, ami bármilyen támadás esetén problémákat okozott volna. A másik, nyilvánvaló különbség az, hogy amikor az Északi Áramlatról és Németországról volt szó, az Egyesült Államok nem a német kormányt próbálta leváltani, hanem az volt a célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben megszüntesse az orosz gáztól való függőségét, nehogy a „gázéhség” miatt Berlin keletre „csússzon”.
– Az Ön elmélete szerint Amerika valós idejű hírszerzési adatokat adott az ukránoknak, hogy megtámadhassák az Ivan Khurs orosz hadihajót. A hírszerző hajó a Török Áramlatot védte. A védelem megsemmisítése után az ukránok a vezeték felrobbantását tervezték. Ha az ukránok és az amerikaiak meg akarták buktatni a magyar kormányt, azt a két ország egymással együttműködve tette volna meg. Hogyan működött együtt a két állam?
– Nincs más kemény bizonyítékom, mint az Ivan Khurs elleni támadás. Minden más spekuláció. De tény, hogy az USA folyamatosan ellátja Ukrajnát harctéri hírszerzési adatokkal, olyan speciális drónok segítségével, mint a Global Hawk, vagy az AWACS, P-8 járőr repülőgépek és műholdak segítségét is igénybe veszik, hogy csak néhányat említsünk (és ide sorolhatnánk mindenféle elektronikus hírszerzési eszközt is). Tudjuk, hogy amikor Ivan Khurstot megtámadták, egy Global Hawk volt abban a helyzetben, hogy célzott információkat szolgáltasson Ukrajnának. Valós idejű hírszerzés nélkül lehetetlen lett volna Ukrajna számára pontosan tudni, hol van az Ivan Khurs, és még nehezebb lett volna nyomon követni.
– Ha sikerült volna felrobbantani a Török Áramlatot, az nemcsak Magyarországon okozott volna komoly gázellátási gondot, hanem egész Délkelet-Európában is hasonló helyzet alakult volna ki. Ukrajna nem félt a nemzetközi következményektől?
– Azt hiszem, hogy az Ivan Khurs elleni támadás egy speciális parancsnoki csapat műveleteinek az első állomása volt a csővezeték megsemmisítésére irányuló kísérletek sorában. Korántsem vagyok biztos abban, hogy ez a parancsnoki csapat szükségszerűen csak ukránokból állna. Ilyen infrastruktúra felrobbantásának kísérlete magas szintű szakértelmet és koordinációt igényel. Ne feledjük, hogy a Török Áramlat elleni támadás, egyben Törökország elleni támadás is volt, amely Oroszországgal partneri viszonyban áll. Nem tudom elképzelni, hogy Ukrajna megkockáztatná a törökök feldühítését, a dél-európai országokról már nem is beszélve. A Washingtonnal való erős koordinációnak minimum a terv részét kellett képeznie.
– Ha felrobbantják a Török Áramlat gázvezetéket, gyakorlatilag egész Európa orosz gáz nélkül maradt volna. Az Északi Áramlatot már tavaly felrobbantották. Ez a robbantás is az ukránokhoz köthető?
– Saját véleményem, hogy a CIA által kiszivárogtatott számos, többnyire valótlan történet ellenére, Ukrajnának semmi köze az Északi Áramlat felrobbantásához. Az ok logikus: Ukrajna bevonásának esetén Németországnak nem lett volna más választása, mint felhagyni Ukrajna fegyverekkel és pénzzel való támogatásával. Beláthatatlan kimenetelű politikai dühöt váltott volna ki. A politikai kockázatokon és következményeken túlmenően, Ukrajnának egyszerűen nincs erőforrása egy ilyen vállalkozás megvalósításához. Mint tudják, két robbanás történt az Északi Áramlat csővezeték mentén: egy kisebb Dánia partjainál és egy nagyobb Svédország közelében. Svédország bizonyítékokat gyűjtött a megsérült vezetékekről, de ezeket Stockholm elhallgatta, sőt azt is megtagadta, hogy az adatokat megossza a németekkel. Úgy tűnik, az első robbanás a két-két párban futó négy csővezeték közül csak az egyiket rongálta meg. Valószínűleg azért, mert a robbanóanyag mennyisége nem volt elegendő. Körülbelül tizenkét órával később, ha jól emlékszem, történt a második robbanás a svéd partoknál, ez sokkal nagyobb volt, mint az első, így ez két vezetékszálat tett tönkre. A cél az volt, hogy mind az Északi Áramlat 1, mind az Északi Áramlat 2 használhatatlan legyen. Számos elmélet született, amelyek azt találgatják, hogy miként történt az Északi Áramlat felrobbantása. Támogatom azt az elképzelést, hogy egy speciális kis tengeralattjáró indított el egy kommandós csapatot, amely elvégezte a munkát. A célpontra egy merevfalú felfújható csónakból irányították a víz alatt előzőleg rögzített robbanóeszközöket, amelyek megsemmisítették a csővezetékeket. A csónak ezután visszatért a tengeralattjáróra és eltűnt. Nagy-Britanniának van egy ilyen speciálisan felszerelt kis tengeralattjárója.
– Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég Banglades fővárosában azt mondta, hogy Oroszországnak információi vannak arról, hogy fel akarják robbantani a Török Áramlat gázvezetékeket, ahogyan ezt az Északi Áramlat esetében is tették. Mostanság is megtámadják a vezetéket védő orosz hajókat. Mindez azt jelenti, hogy újabb, még kifinomultabb támadásra kell számítanunk a Török Áramlat ellen?
– A Biden-adminisztráció, különösen Victoria Nuland, külügyminiszter-helyettes nyíltan kijelentette, hogy szeretné látni, hogy megtámadják Oroszország infrastruktúráját. Korábban ő és Biden elnök azt mondták, hogy meg akarnak szabadulni az Északi Áramlat vezetéktől. Ez újabb támadást jelent a Török Áramlat ellen? Lehetséges. Ukrajna az utóbbi időben jelentősen fokozta az orosz hajók és egyes kikötői létesítmények elleni támadásokat. Az oroszokról bebizonyosodott, hogy hiányt szenvednek olyan eszközökből, amelyekkel ezeket a létesítményeket védeni tudnák, beleértve még a krími Szevasztopolt is. Az igazi kérdés az, hogy a Biden-kormányzat támogatni akar-e egy másik Oroszországból índúló vezeték elleni támadást? Szerintem a Török Áramlat elleni esetleges támadás a háború kiszélesedésének valós veszélyét jelentené.