Merkely Béla: A Semmelweis Egyetem az ország és a régió legkiválóbb egyeteme

A Semmelweis Egyetem (SE) mára az egyik legjelentősebb európai angol és német nyelvű képzési intézménnyé vált, és egyben az ország és a régió legkiválóbb egyeteme – jelentette ki Merkely Béla rektor a felsőoktatási intézmény ünnepi szenátusi ülésén szombaton Budapesten.

Merkely Béla elmondta, hogy idén csaknem 4000 elsőéves kezdi meg az egyetemen a tanulmányait, 75 országból.

Az elsőévesek számára jelezte, hogy nem pusztán egy egyetemre, hanem egy „új családba” is felvételt nyertek. Ebben a családban pedig nem kisebb elődök jelölik ki a követendő utat, mint Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert és Richter Gedeon.

„Az Önök hivatásának célja és rendeltetése nem más, mint szolgálni az embert, gondozni az egészséget, védeni az életet”

– fogalmazott a rektor.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) államtitkára az SE 2023/2024-es tanévének ünnepélyes megnyitóján kiemelte, a régióban vezető szerepet tölt be a Semmelweis Egyetem, az Európai Unió egyetemei között a 64., a világversenyben pedig a legjobb egy százalékban van.

Rámutatott arra, hogy idén Magyarországon 33 százalékkal nőtt az egyetemekre felvettek száma, meghaladva a 106 ezret.

Azonban nemcsak ezért az idei az elmúlt 10 év legsikeresebb felvételije, hanem azért is, mert minden második egyetemistát a jövő szempontjából fontos orvos-egészségtudományi, műszaki, mérnöki, matematikai, informatikai, agrár- vagy pedagógiai területre vették fel – tette hozzá az államtitkár.

Hozzátette, hogy

Európában sőt a világon is kiemelkedő, hogy Magyarországon minden tíz egyetemet kezdő diákból közel nyolc állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait. Ez egy képzési időre átlagosan 6 millió forint, ez az összeg az orvostudományi képzések területén azonban ennek akár a dupláját is elérheti.

Arra is kitért, hogy az elmúlt négy év során 78 százalékkal nőtt a kiváló nemzetközi tudományos lapokban megjelent közlemények száma és megnégyszerezték a szabadalmak számát is. Továbbá egy év alatt három százalékkal csökkent a lemorzsolódás, az egyetemet idő előtt elhagyó diákok száma.

Ezek alapján „büszkén mondhatjuk”, hogy versenyképességi fordulat valósult, illetve valósul meg a magyar felsőoktatásban – jelentette ki Hankó Balázs.

Hankó Balázs a jövőbe mutató célokról elmondta:

2030-ra lesz magyar egyetem a világ 100 legjobbja között, és lesz 3 magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. Ezen felül arra törekszenek, hogy 2030-ra megduplázzák a külföldi egyetemisták számát, elérve így a 80 ezret.

Orbán Gábor, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Semmelweis Egyetemen megszerzett diplomával a hallgatókat bármely egészségügyi intézmény boldogan alkalmazza.

A magyar egyetemek még az egyre erősödő nemzetközi versenyben is folyamatosan javítanak pozíciójukon, s számos mutató tekintetében eredményesebbek, mint korábban – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára pénteken a Pécsi Tudományegyetemen (PTE).

Hankó Balázs a Magyar felsőoktatás napján, az egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén köszöntőjében úgy fogalmazott: jó ma egyetemistának lenni és ünnepelni Magyarországon, mert akinek diplomája van, szinte azonnal, átlagosan 36 nap alatt kap munkát, méghozzá olyat, ami „minimum másfélszeres bérszorzót” jelent.

Közölte: azért is van ok az ünneplésre, mert a magyar egyetemek még az egyre erősödő nemzetközi versenyben is folyamatosan javítanak pozíciójukon. Ismertetése szerint, míg négy éve hét, két éve pedig kilenc volt, ma már tizenegy magyar intézmény van a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában.

Hozzátette:

a legkiválóbb nemzetközi tudományos lapokban is láthatóak az eredmények, ugyanis az elmúlt négy év során 78 százalékkal nőtt az azokban megjelenő publikációk száma és a szabadalmak száma is megnégyszereződött.

Kiemelte: a lemorzsolódási mutató is három százalékkal csökkent. Mindezek mutatják: versenyképességi fordulat valósult, illetve valósul meg a magyar felsőoktatásban – mondta.

Az államtitkár szerint a sikerek három pilléren nyugszanak, amelyek a kutatási, oktatási, pénzügyi, gazdálkodási és szervezeti értelemben vett egyetemi autonómia; a rugalmas, versenyképes működés; és – a hatéves finanszírozási megállapodásnak köszönhetően – a kiszámíthatóság.

Utóbbiról szólva kitért rá:

az egyetemek finanszírozását megduplázták és a megújult magyar egyetemi modell értékőrző és értékformáló.

Hankó Balázs kijelentette: a sikernek egyre többen kívánnak részesei lenni, hiszen idén 33 százalékkal nőtt az egyetemekre felvettek száma, meghaladva a 106 ezret, így „Magyarország nyolcadik legnépesebb városa az idén az elsőévesek közössége” – fogalmazott. Hozzáfűzte: az idei volt a legsikeresebb felvételi Magyarországon az elmúlt tíz évben.

Úgy vélekedett: az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódásának sikere, hogy 39 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi és mérnök-informatikai szakokra felvettek száma. Ha ehhez hozzávesszük az egészég-, orvos- és agrártudományi intézményekre felvettek, valamint a pedagógusképzésekre bejutók számát is, megállapítható, hogy minden második hallgató e képzésekre fog járni – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, hogy

a legjelentősebb emelkedés a pedagógus területen volt: idén ősszel a tavalyinál 72 százalékkal több, 4141 pedagógus kezdi meg tanulmányait.

Mint mondta, nemcsak Európában, de a világon is kiemelkedő, hogy Magyarországon minden tíz egyetemet kezdő diákból közel nyolc állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait, ami egy átlagos képzési időre 6 millió forintos támogatást jelent.

Közölte: a legnépszerűbb szakokra magasabb pontszámokkal lehetett idén bekerülni, így a gazdaságtudományok területén 10 ponttal, az orvos-egészségtudományi területen 20 ponttal, a pedagógusképzésben 24 ponttal nőttek a pontok középértékei.

Kitért arra, hogy

a megújított felvételi rendszer lehetőséget ad a hátrányos helyzetből az egyetemre kerülésre és a bennmaradásra is, ezzel a lehetőséggel pedig idén kiemelkedően sokan éltek.

Célként jelölte meg, hogy 2030-ra lesz magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között, és három magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. További cél, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi hallgatók száma, elérve így a 80 ezret, ezért biztosítanak folyamatosan fedezetet a nemzetközi csereprogramokra, erősítik a nemzetközi kutatási együttműködéseket – emelte ki az államtitkár.

Hankó Balázs kijelentette: hazánk jövőjét meghatározza a 300 ezres magyar egyetemi közösség, éppen ezért vezették be az új egyetemi modellt, amely több lehetőséget kínál az intézmények, az oktatók és a hallgatók számára is.

A PTE kapcsán felhívta a figyelmet:

a pécsi intézmény minden lehetőséget megkapott a modellváltással, s élni is tud ezekkel.

Közölte: a nemzet jövője szempontjából mindhárom kiemelt innovációs és kutatási kérdésben – így az egészségbiztonságban, a zöld átállásban és a digitalizációban is – élenjáró kutatásokat végez, ötezer fős külföldi hallgatójával vezető egyetem Magyarországon.

Bódis József professzor a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnöke arról szólt, hogy a pécsi egyetem 22 ezer hallgatójának és 1 400 oktatója akkor lehet igazán eredményes és sikeres, ha egységet, közösséget alkot és „képes megélni minden egyes napot” – fogalmazott.

Miseta Attila, a PTE rektora közölte:

a 656 éve alapított és 100 éve Pozsonyból Pécsre helyezett egyetemet korábban és most is kihívások sora éri, azonban az intézmény meg tudott azokkal küzdeni. Úgy vélte, az elkövetkező években az egyetemeknek komoly szerep juthat a világban terjedő betegségek, az éghajlatváltozás és a gazdasági kihívásainak leküzdésében.

Péterffy Attila (Pécs Jövője), a baranyai vármegyeszékhely polgármestere azt mondta, a pécsi közösségének legfontosabb motorja az egyetem és az intézmény. Hozzáfűzte: az önkormányzat közös feladata a városban hallgatók helyben tartása.

A tanévnyitón köszöntötték a PTE nemrégiben állami, illetve városi díjakkal kitüntetett polgárait, oktatóit valamint átadták az egyetem legjelesebb díjait. Pro Universitate Quinqueecclesiensi kitüntetésben részesült Kovács L. Gábor, Széchenyi-díjas orvos, egyetemi tanár, míg Nagy Lajos Király-díjat vehetett át Kollár László vegyészmérnök, egyetemi tanár.

Mintegy 33 százalékkal több fiatal jutott be idén egyetemekre, mint a legutóbbi felvételin – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára az M1-en szerdán.

A politikus kiemelte: az elmúlt tíz év legsikeresebb felsőoktatási felvételi időszaka volt az idei, amely során több mint 106 ezren jelentkeztek az intézményekbe.

Vonzó a magyar felsőoktatás, amit az is bizonyít, hogy 11 magyar egyetem a világ élvonalában van, a legjobb öt százalékhoz tartozik – hangsúlyozta Hankó Balázs, hozzátéve: a képzéseket a munkaerőpiac igényeire szabták.

Az államtitkár úgy folytatta, büszkék arra, hogy a korábbinál sokkal többen jelentkeztek a magyar munkaerőpiac szempontjából fontos képzésekre. Minden negyedik felvett fiatal a műszaki-természettudományi-mérnöki-informatikai képzéseket választotta. Az orvosi, egészségtudományi és az agrárképzést is hozzá véve pedig megállapítható, hogy minden második felvett a nemzetgazdaság és a társadalom szempontjából kiemelten fontos területre jelentkezett – részletezte.

Hankó Balázs lényeges trendfordulónak nevezte, hogy idén több fiatalt vettek fel vidéki egyetemekre, mint a budapestiekre. Egyre többen vannak azok is, akik munka mellett szereznek diplomát – mondta az államtitkár, megjegyezve: a diploma másfélszeres bérelőnyt jelent, és a végzettek átlagosan 36 nap alatt tudnak elhelyezkedni.

A sikerek között említette, hogy az elmúlt évben 21 százalékról 18 százalékra csökkent a lemorzsolódás és 72 százalékkal emelkedett a pedagógusképzésre felvettek száma. Több mint négyezer leendő tanár kezdi meg tanulmányait, tehát „van utánpótlás” – jegyezte meg.

Hangsúlyozta azt is: a kormány igyekszik arra ösztönözni az intézményeket, hogy végzés után az adott térségben tartsák a diákokat.

Hankó Balázs a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ahol arról beszélt, hogy a legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudomány lett, második helyen a műszaki képzések végeztek, a harmadik legkedveltebb terület pedig a pedagógusképzés lett.

Közölte: a medián pontszám 300-ról 306-ra változott, azaz a hallgatók jobb eredményekkel kerültek be a felsőoktatásba, mint az elmúlt felvételi időszakban, és külön örvendetes, hogy a hátrányos helyzetű térségekből is többen jelentkeztek egyetemre, mint korábban.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy rugalmasabbá tették a tanárképzést, mert az osztatlan, ötéves tanárképzés mellett „kinyitották a lehetőséget” arra, hogy ha valakinek már van valamilyen alapképzése, akkor 2-3 féléves mestertanári képzéssel tanári diplomát is szerezhessen az adott területen. Ennek köszönhetően a kémia, földrajz, matematika, fizika szakok esetében is jelentős előrelépés történt – mondta.

Hankó Balázs rögzítette: Európában egyedülálló módon, Magyarországon tízből csaknem nyolc diák állami ösztöndíjjal tanulhat. Egy hallgató tanulmányaihoz átlagosan hatmillió forinttal járul hozzá az állam.