Mégsem bontják le a szlovén határkerítést

A németek, a lengyelek és a szlovénok is szigorítják a határvédelmet. A legérdekesebb talán Szlovénia álláspontja. Ott ugyanis a baloldali kormány azzal az ígérettel került hatalomra, hogy lebontják a határkerítést. A munkálatok azonban feltűnően lassan haladtak, most pedig épp ellenkezőleg, a szigorításról határoztak.

Kutyás egységek és kommandósok kutattak át több lakóépületet a Hamburgtól nyugatra fekvő Stade városában kedden, mutatta be az MTVA Híradója. A razzián több mint száz, dokumentumok nélküli illegális bevándorlót találtak, akik valamennyien szíriainak vallották magukat. A német dpa hírügynökség úgy tudja,

a migránsok fejenként csaknem kétmillió forintnak megfelelő összeget fizettek az embercsempészbandáknak,

hogy eljuttassák őket Németországba.

A szövetségi rendőrök öt embert vettek őrizetbe, akik a gyanú szerint egy kiterjedt embercsempész-hálózat tagjai. Ők is szíriai származásúak, de már korábban benyújtották menedékkérelmüket Németországban. A berlini belügyminisztérium adatai szerint

az utóbbi hónapokban a korábbinál jóval több illegális bevándorló érkezett az úgynevezett keleti migrációs útvonalon.

A német kormány ezért fokozta az ellenőrzést az érintett határszakaszon.

„Sürgősen meg kell fékeznünk az embercsempészeket, akik a maximális profit érdekében emberi életekkel játszanak. Ezért a német határrendészet mostantól további, rugalmas és célzott ellenőrzéseket fog végezni az embercsempész útvonalak mentén a lengyel és a cseh határon” – jelentette be szerdán Nancy Faeser német belügyminiszter, aki szerint ez nem jelenti azt, hogy korlátoznák a szabad mozgást a schengeni térségen belül. A baloldali politikus szerint

összeurópai megoldásra van szükség ahhoz, hogy megmaradjon a belső határok átjárhatósága.

Hétfőtől a lengyel–szlovák határszakaszon is közúti ellenőrzést vezettek be. Elsősorban azokat a járműveket állítják meg, amelyek gyaníthatón illegális bevándorlókat szállítanak.

„Az előző évhez képest tizenegyszeresére nőtt az illegális határátlépési kíséretek száma Szlovákia irányából. Ez a balkáni útvonalon erősödő migárció egyenes következménye” – mondta Dorota Kadziolka, a dél-lengyelországi határőrizeti egység szóvivője.

Az illegális bevándorlás féken tartása a szlovén kormánynak is egyre nagyobb gondot okoz,

főként azóta, hogy január elsején a szomszédos Horvátország is csatlakozott a schengeni övezethez. A két ország határán húzódó kerítés elbontásának a szlovén hatóságok már tavaly júliusban nekiláttak, ám a munkálatok lassan haladnak – számolt be a közmédia szlovéniai tudósítója.

„ Eddig – 14 hónappal később – a pengés drótkerítésből mindössze 24 kilométert, vagyis kevesebb mint a felét távolítottak el, panelkerítésből pedig alig 20 kilométert a 143-ból. Szakértők szerint a Bostjan Poklukar vezette belügyminisztérium nem is siet a kerítés eltávolításával, ennek egyik oka az lehet, hogy a déli határon a tavalyi évhez képest jelentősen megnőtt az illegális határátlépések száma” – részletezte a Híradót tudósító Magyar Lovric Mirjana.

Idén augusztus végéig a szlovén hatóságok több mint 36 ezer határsértőt tartóztattak fel a Horvátországgal közös szakaszon.

Összehasonlításképpen: tavaly ugyanebben az időszakban 13 ezren próbáltak dokumentumok nélkül átkelni a szlovén–horvát határon.

A szlovén rendőrség fokozta az ellenőrzést a horvát–szlovén határ legkritikusabb részein, különösen a Novo Mestó-i és a koperi rendőrkapitányságok ellenőrzése alá eső területeken, ahol az adatok szerint a legnagyobb mértékben nőtt az illegális határátlépések száma – közölte szerdán Bostjan Poklukar szlovén belügyminiszter, hangsúlyozva, hogy megerősített kompenzációs intézkedésekről van szó.

A tárcavezető – bár biztosított afelől, hogy nem tervezik a horvát határon a belső ellenőrzés visszaállítását –, nem is zárta ki annak lehetőségét. „Soha ne mond, hogy soha” – fogalmazott Poklukar.

Kiemelte: a rendőrség egyes határátkelőhelyek mentén ideiglenes ellenőrzőpontokat állított fel, és ha szükség lesz rá, újabbakat hoznak létre. Ezeken az ellenőrzőpontokon a rendőrök saját belátásuk szerint megállíthatják a gyanús járműveket, és ellenőrizhetik azokat – magyarázta.

Mint mondta, tisztában van azzal, hogy a migrációt nem lehet csak a belső határokon hatékonyan megállítani, hanem a tágabb régióval, és a származási országokkal együttműködve kell kezelni.

Szlovénia aktívan részt vesz a közös megoldáskeresésben – tette hozzá.

Úgy vélte: a probléma egyik megoldása az Európai Unió külső határainak hatékony ellenőrzése, ami az egész unió közös felelőssége. Ezzel kapcsolatban a miniszter megjegyezte: Szlovénia nagy elvárásokat támaszt, különösen a Frontex, az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, és a nyugat-balkáni országok közötti megállapodások aláírásával és végrehajtásával kapcsolatban.

„Ezek a megállapodások lehetővé teszik a Frontex bevetését a régióban, hogy támogassa a nemzeti határőrizeti hatóságokat a határőrizetben” – részletezte. Szlovéniában az illegális határátlépések száma idén meredeken emelkedett, különösen nyári időszakban.

A miniszter elmondása szerint a rendőrség eddig valamivel több mint 40 ezer határsértőt tartóztatott fel idén, míg tavaly, az év első nyolc hónapjában csaknem háromszor kevesebbet, alig több mint tizenháromezret.

Messze a legtöbb illegális határátlépést az ország délkeleti részén, közvetlenül a horvát határ mellett lévő Alsó-Száva-völgy régióban regisztráltak. A migrációs nyomásnak leginkább kitett települések Rigonce, Dobova és Obrezje.

A szlovén bejelentés heves reakciókat váltott ki Horvátországban. Az ellenzéki pártok a parlamentben a katonaság kivezénylését követelték a horvát-boszniai határra.

Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón újságírók kérdésre válaszolva elmondta: azzal, hogy Szlovénia rendőri ellenőrzőpontokat állított fel a horvát határ mentén, nem jelenti egyben a schengeni egyezmény felfüggesztését, és a belső határellenőrzés visszaállítását.

Hasonló mélységi ellenőrzéseket Horvátország is foganatosított a kompenzációs intézkedések keretében a határok megszűnése után, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása érdekében – fejtette ki a tárcavezető.

Az európai uniós migrációs csomagról szóló népszavazás, amelyet az őszi lengyel parlamenti választások napján tartanak meg, Lengyelország és a lengyelek sorsáról is dönt – jelentette ki  Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánypárt elnöke.

A TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban Kaczynski úgy nyilatkozott: a népszavazás „nagyon fontos (…) azért, mert Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban”.

A népszavazást a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) javasolta azt követően, hogy az uniós tagországok belügyminisztereinek június eleji értekezletén előzetes megállapodást született a migránsok Európai Unión (EU) belüli áthelyezését célzó, kötelező szolidaritási mechanizmusról.

Piotr Müller kormányszóvivő korábbi nyilatkozata szerint a népszavazáson az állampolgároknak egy kérdést tennének fel, amely arra vonatkozna, hogy

Lengyelországnak bele kell-e egyeznie a migránsok kötelező áthelyezésébe.

A lengyel parlamenti alsóház (szejm)már  megszavazta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a népszavazás megtartását a parlamenti választások napján.

A migrációról szóló népszavazás és a parlamenti választások párhuzamos megszervezését a fő lengyel ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) bírálja, és ellenzi a második legnagyobb ellenzéki frakció, a Baloldal is. Az ellenzéki pártok közül viszont a jobboldali Konföderáció és a Kukiz´15 tömörülések támogatják a megoldást.

Donald Tusk, aki a KO legnagyobb pártjának, a Polgári Platformnak az elnöke, szombaton kijelentette:

a PiS „cinikusan, kizárólag a választások miatt találta ki” a migrációs népszavazást.

„A kormánynak nincs „valódi migrációs politikája” – vélekedett Tusk.

 Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tervezett népszavazásra utalva kijelentette: kormánya „több millió lengyel állampolgár nevében” elutasítja majd az uniós migrációs mechanizmust.

A mechanizmust Lengyelország és Magyarország sem az uniós belügyminiszterek június eleji, sem az állam-, illetve kormányfők június végi értekezletén nem támogatta.

Összesen 106 gyanúsítottat tartóztatott le Tunéziában a nemzeti gárda az embercsempészet és illegális migráció elleni razziák során az utóbbi 48 órában – közölte a gárda kedden.

A tájékoztatás szerint a letartóztatásokat a délkeleti Szfaksz, valamint az ország középső részén lévő Tunisz tartományban hajtották végre.

A letartóztatottak között van 16, különböző embercsempész-bandák szervezésével gyanúsított elkövető, és 90 körözött személyt is megtaláltak. Emellett nagy összegű készpénzt, valamint 19 hajót is lefoglaltak.

A Földközi-tenger partján lévő országon halad át az egyik legforgalmasabb, Európába tartó migrációs útvonal. Bár a tunéziai hatóságok igyekeznek megfékezni az illegális migrációt, ismét emelkedik az Olaszországba érkezők száma, Szfakszot ugyanis az olaszországi Lampedusa szigetétől mindössze 190 kilométer választja el. Az aprócska délolasz szigethez az utóbbi időben több ezer illegális bevándorló érkezett.