Már csak 14 napig érvényes az ukrán gabona behozatali tilalma

Ha az Európai Unió nem hosszabbítja meg az ukrán gabonára érvényes korlátozást, az súlyos helyzetet idézhet elő az Ukrajnával határos tagállamokban, ismerte el a brüsszeli agrárbiztos az Európai Parlamentben. Az uniós szintű tilalom szeptember közepén jár le, az idő sürget, az Európai Bizottság azonban eddig nem tett újabb lépéseket, hogy megvédje az érintett tagállamok agrárpiacát. A helyszínről Baraczka Eszter, a Közmédia központ Brüsszel tudósítója jelentkezett.

Az ukrán gabonára érvényes korlátozás már napirenden van, de ennek érdemi eredményit nem lehet látni – mondta a tudósító.

Majd hozzátette, hogy az Európai Bizottság létrehozott egy platformot, amelyben az öt érintett tagállam képviselői – köztük magyarok is – ott ülnek, és ott van Ukrajna is.

Csütörtökön az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága is összehívott egy meghallgatást. Egyrészt azt mondják, nagyon aggódnak, mert mindössze két hét van hátra szeptember 15-ig, amikor lejár az uniós szintű korlátozás az ukrán gabonára. Másrészt nekik is voltak javaslataik, hogy hogyan lehetne ezt a helyzetet megoldani. Ezeket a javaslatokat elküldték az Európai Bizottságnak, de nem kaptak rá érdemi választ, ezért elhívták a biztost, akit nem kíméltek a meghallgatáson – mondta Baraczka Eszter.

Az EP képviselők nagyon kemény kritikákat fogalmaztak meg: egyre több ukrán gabona érkezik – mondták –, miközben nincs szállítókapacitás, és nincs tárolási lehetőség. A helyzet folyamatosan romlik, a bizottság eközben csak ötletel.

A képviselők azt is mondták, hogy kevésnek tartják, hogy legyünk szolidárisak Ukrajnával, ha közben tönkre megy az Európai Unió mezőgazdasága. Ha a bizottság nem lép, akkor a tagállamok kénytelenek lesznek újra egyoldalú importtilalmakat bevezetni.

Az EP képviselők továbbá felszólították a bizottságot, hogy tegyen valamit, mert a helyzet tarthatatlan.

Janusz Wojciechowski, agrárbiztos saját véleményét hangoztatta, amikor azt mondta, hogy az uniós korlátozás működik, és hogyha szeptember 15-én leállítják, akkor visszatérnek a problémák, sőt a helyzet súlyosabb lesz, mint korábban volt.

Majd azt is felvetette, hogy az uniónak szállítócégeket kellene támogatnia, hogy azok juttassák el az ukrán gabonát az uniós kikötőkbe, ahonnan majd tovább szállítják más országokba.

Az Európai Bizottság röviddel a nyilatkozat után lényegében elhatárolódott a biztostól, és ők is hangsúlyozták, hogy a biztos csak saját véleményét mondja, nem a hivatalos álláspontot.

Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy a bizottság miben gondolkozik, hogyan lehetne a problémát megoldani, annyit válaszoltak, hogy „dolgoznak rajta.”

Továbbra sem engedné be Magyarországra az ukrán gabonát a kormány és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Brüsszel szeptember közepéig tiltotta meg az ukrán gabona behozatalát, de az érintett országok szerint legalább az év végéig meg kellene hosszabbítani az intézkedést. Nagy István agrárminiszter a Kossuth Rádióban arra is felhívta a figyelmet, már korábban is nagy mennyiségű ukrán termény ragadt Magyarországon. A kormány szerint a tranzitdíj-támogatás lehetne az egyik megoldás.

Egy hónap múlva lejár az ukrán gabonaimport tilalma az Európai Unióban. A búzára, kukoricára, repcemagra és napraforgómagra vonatkozó korlátozást öt uniós tagállam: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia harcolta ki.

A régiót mostanra elárasztotta az ukrán gabona, ami teljesen letörte az árakat és eladhatatlanná tette a hazai terményeket. Az öt ország sürgős segítséget kért Brüsszeltől. Az unió az importtilalom mellett anyagi kompenzációt is nyújtott az érintett országoknak. Magyarország ebből 16 millió eurót, azaz több mint hat milliárd forintot kapott.

„Brüsszel támogatása az okozott kárnak a töredékét sem fedezi, inkább sértés, mint megoldás, hiszen több millió tonna ukrán gabona áramlott be Magyarországra”

– mondta a pestisrácok.hu videójában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

„A pénzt nyilvánvalóan nem fogjuk a kasszában hagyni, hiszen ez a magyar gazdákat megilleti. De ez nem valójában nem segítség. Nagyon meg lennék lepve, ha Magyarország máshogy cselekedne, mint amit egyébként a lengyel miniszterelnök már belebegtetett, én azt gondolom, hogy mi is meg fogjuk védeni a magyar gazdákat az ukrán gabonától” – mondta Győrffy Balázs.

„Hiába tilos ukrán gabonát behozni Magyarországra, az unióban lévő mennyiségek

piaci zavarokat okoztak azokban az országokban, amelyek eladnák a terményeiket a hagyományos európai piacokon”

– vetette fel a problémát Nagy István a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Az agrárminiszter elmondta: a tranzitdíj-támogatás lenne a megoldás arra, hogy az itt rekedt gabonát a tengerinél drágább szárazföldi útvonalon elszállítsák az északi, vagy a déli kikötőkbe, ahonnan aztán eljuthatnának azokba az országokba, amelyek Ukrajna fő gabonaimportőrei. Ellenkező esetben komoly gondokkal kell szembenézni.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az az uniós rendelkezés, miszerint Ukrajna jövő nyárig vámmentesen hozhat be termékeket, már a hazai mézpiacon is gondokat okoz, mert a vevők nem a magyar, hanem az olcsóbb ukrán mézet veszik. De ugyanez a helyzet alakulhat ki a tojás és a csirkehús esetében is.

Kiemelte: ha nem lép fel közösen az EU, és nem fogad el egy szabályozó rendszert, akkor egész Európa mezőgazdasága veszélybe kerülhet. Nagy István azt mondta: Ukrajna még nem az Európai Unió tagja, de termékeivel a közös piac részévé vált, ugyanakkor nem vonatkoznak rá azok a szigorú uniós termelési szabályok, mint a tagállamok gazdálkodóira.

A kormány megvédi a magyar gazdákat, és ha kell, szeptember 16-ától nemzeti hatáskörben zárja le a határt az Ukrajnából érkező egyes gabonatermékek előtt – jelentette ki az agrárminiszter szombaton Tihanyban a Tranzit politikai fesztiválon.

Nagy István azt mondta: ha az EU nem hosszabbítja meg a szeptember 15-én lejáró egyes ukrán gabonatermékek behozatali tilalmát, akkor a belső piac védelme érdekében már nemcsak az eddigi négy termékre, hanem mind a 24 korábbi termékre kiveti Magyarország a behozatali tilalmat.

Az agrárminiszter szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt években az egyik sokkból a másikba esik. A koronavírus-járvány, az aszály, a szomszédunkban dúló háború és annak következményei, az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az árnövekedés, és az, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek vámmentesen elárasztották Európa piacát mind nehézséget jelentenek a termelőknek – mondta.

Hiába jobb ugyanis a termés – kukoricából az idén rekordközeli mennyiség várható – az olcsó konkurencia miatt az értékesítés nehézségekbe ütközik – mutatott rá.

Nagy István hangsúlyozta: a mezőgazdaság olyan terület, amely maradéktalanul megkapta az uniós forrásokat, a tagállamok közül tizenharmadikként fogadták el a magyar közös agrárpolitika stratégiai tervét. Ez biztonságot ad a termelőknek az elkövetkező hét év forrásait illetően.

Ismertette: a területalapú támogatások minden hektár után járnak, és mivel a kisebb gazdaságok sérülékenyebbek, ezért Magyarországon egyedülálló módon tízhektáros mértékig az alaptámogatáson felül további 82 eurót fizetnek a gazdáknak, 150 hektárig pedig 42 eurót kapnak pluszban.

Az agrárminiszter kitért arra is, hogy a mezőgazdaság nem egy szakmát, hanem egy életformát kínál,

és a huszonegyedik században már a legtöbb ágazat tudását integrálja. Örömét fejezte ki, amiért a magyar agrár-felsőoktatásba összességében a tavalyinál 30 százalékkal többen jelentkeztek.

Nagy István előadása végén problémának nevezte, hogy a haszonállat és a társállat fogalma keveredik, úgy fogalmazott: a „társadalmi képmutatást és szereptévesztést a normalitás felé vissza kell terelni”.