Magyarország készül az EU-elnökségre

A kormány gőzerővel készül arra, hogy a jövő év második felében az ország tölti be az Európai Unió soros elnöki pozícióját – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Országházban. A globális demográfiai kihívásokra adható európai válaszokról tartott Next Generation is Female (A jövő generációja nő) című kétnapos tanácskozáson a tárcavezető kiemelte: a jövő évi elnökségre történő felkészülés része az elnökségi program előkészítése és egyeztetése. Hozzátette, 

Bóka János kijelentette, a konferencia egy újabb lépést jelent a program előkészítésének folyamatában. A tanácskozásra érkező női vezetők olyan országokból jöttek, amelyek gondjai Magyarország előtt sem ismeretlenek – közölte. Hozzáfűzte: a közép-európai régió a saját válaszait keresi a demográfiai kihívásokra, hiszen az ezzel kapcsolatos politikák tagállami kompetenciában vannak.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország megpróbálja azonosítani a közös kihívásokat, és megvizsgálja, hogy az európai politikák hogyan állíthatók e kihívások kezelésének szolgálatába.
Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke is arról beszélt, hogy 2024 európai év lesz Magyarország számára, hiszen július 1-jével Magyarország veszi át az uniós soros elnökséget. 

– jelentette ki. Megjegyezte: Európa nemcsak Brüsszelből, az uniós intézményekből áll, hanem a tagállamokból is, ezért lényeges közöttük a párbeszéd, az álláspontok egyeztetése.
Emlékeztetett: a tanácskozás 2022-ben Salzburgban indult útjára, célja, hogy rendszeresen találkozzanak női vezetők, hogy női aspektusból vitassák meg az aktuális kérdéseket. A mostani téma a demográfia, ami a magyar uniós elnökség kiemelt prioritása is lesz – tudatta. Úgy vélekedett, Magyarország a családok támogatásával adott választ a demográfiai kihívásokra. 

A tanácskozáson részt vesz Karoline Edtstadler osztrák európai és alkotmányos ügyekért felelős miniszter, Andreja Metelko-Zgombic horvát Európáért felelős államtitkár, Daniela Anda Grigore Gitman román EU-ügyekért felelős államtitkár, valamint Karolina Rudzinska lengyel EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár.

Nekünk, magyaroknak van víziónk, stratégiánk és megoldási javaslatunk Európa válságtüneteire – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Bóka János. Az euró­pai uniós ügyekért felelős miniszter beszámolt róla, hogy mire lehet számítani Magyarországtól, amikor jövőre betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

– Miként érintette, hogy a miniszterelnök felkérte az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma vezetésére?

– Nagy megtiszteltetésnek és kihívásnak tekintem a felkérést. Az én életemben ez komoly változást hoz, hiszen magasabb politikai szinten és nagyobb nyilvánosság előtt képviselhetem a hazámat. A magyar Európa-politika szempontjából viszont a személyem másodlagos jelentőségű. Politikánk eddig is nemzeti érdekeink és szuverenitásunk határozott és következetes érvényesítésére épült. Ez a lényeg, és ez nem változik. Persze személyes ügynek is tekintem azt a méltatlan helyzetet, amibe belekényszerítenek bennünket, magyarokat csak azért, mert önállóan merünk gondolkodni Európáról. Ezt a harcot államtitkárként eddig is az első vonalból vívtam. Szóval finoman fogalmazva van bennem elég gyúanyag, hogy a kezemben lévő lehetőségeket és minden tudásomat közvetlenül a magyar emberek érdekeinek védelmében használjam.

– Magyarország EU-tagsága óta először kapott önálló tárcát az uniós kapcsolatok építése. Mi indokolta a minisztérium megalakulását?

– Az önálló minisztérium létrehozását a magyar érdekek erőteljes és hatékony képviseletének az igénye indokolta. A minisztérium elnevezése talán pontatlan, hiszen valójában nem európai uniós ügyekről, hanem magyar ügyekről van szó. Emiatt helyesebb lenne a minisztériumot magyar ügyek minisztériumának nevezni, mivel azonban a magyar kormány valamennyi minisztériuma a magyar ügyek minisztériuma, ezt valószínűleg a miniszter kollégák nehezményezték volna. A minisztérium létrejötte nem azt tükrözi, hogy az eddigi érdekképviselet nem volt hatékony, hanem azt, hogy a körülmények alapvetően megváltoztak. Az Európai Unió a korábbiaknál is rosszabb állapotban van. A belső immunrendszere legyengült. Az uniónak van egy belső sokszínűsége, ami az értékek, a kultúra, a történelem, valamint a világnézet sokféleségét jelenti. Az unió akkor működik jól, ha van egyfajta nyitottság ezeknek az elfogadására és megértésére. Az EU belső toleranciája biztosíthatná a lehetőséget, hogy a sokféle megközelítésből és alternatívából a számára legkedvezőbbet tudja kiválasztani. 

Emellett az EU a külső kihívásokra is rossz válaszokat ad. Az intézményeinek van egy olyan tapasztalata, hogy a válságokból mindig megerősödve kerülnek ki, újabb hatáskörökkel és eszközökkel felvértezve, miközben a tagállamokat fokozatosan megfosztják azoktól az eszközöktől és erőforrásoktól, amik lehetővé tennék a krízisek hatékony kezelését. Az európai intézmények erre tudatosan rájátszanak, és egyfajta válsággyárként működnek. Újabb és újabb helyzeteket kreálnak, amiknek a kezelésére állítólag a tagállamok nem képesek. A válsághelyzeteknek a megoldására olyan eszközöket és módszereket javasolnak, amik nem magukat a problémákat kezelik és nem is ez a céljuk, hanem az, hogy az európai integráción belül az uniós intézmények központosított hatalmát növeljék. Ez hatalmi átrendeződést eredményez a tagállamok és az intézmények között. Az európai integráció létjogosultságát az a feltételezés adja, hogy a tagállamok a szuverenitásukból fakadó egyes hatáskörök gyakorlásáról lemondanak. Ezért cserébe viszont egy olyan entitás részei lehetnek, ami gazdaságilag versenyképesebb és globális szinten meghatározóbb szereplő, mint külön-külön a tagállamok. 

Ez a tendencia nem fogadható el.

– Miben különbözik a minisztérium feladata a korábban megszokottakhoz képest?

– A minisztérium feladata az, hogy a fenti problémákra megoldási javaslatot mutasson fel, és ehhez politikai támogatást szerezzen a tagállamok, valamint az intézmények részéről. Ez különböztet meg minket másoktól. Nekünk, magyaroknak van víziónk, stratégiánk és megoldási javaslatunk Európa válságtüneteire. Az ajánlatunk pedig kapcsolódik a probléma gyökereihez. A belső immunrendszer meggyengülésére egy politikai tolerancia ajánlatot tettünk. Amikor a tagállamok az európai integrációban való részvétel mellett döntöttek, akkor nem azt vállalták, hogy egyformák lesznek, hanem azt, hogy egységben lesznek. Ezt a gondolatot képviseljük az európai intézményekben is. Nemzeti és konzervatív politikát folytatunk, ami a közép-európai történelmi és kulturális tapasztalatunkhoz, valamint a magyar identitásunkhoz erősen kapcsolódik. Mi ezzel a sajátos identitásunkkal tudunk európaiak lenni és hozzájárulni az európai egységhez. A külső válságokra adott uniós reakciókkal szemben azt javasoljuk, hogy cselekvőképes, versenyképes tagállamok alkossák az EU-t. 

Nem értek egyet azzal a gondolattal, hogy ha megvan az Európai Unióban a politikai szándék valamire, akkor ahhoz valahogyan majd megtaláljuk a jogi és intézményi megoldást. Ez a jogállamisági elvekkel, amiket egyes tagállamokon nagy lelkesedéssel kérnek számon, nem egyeztethető össze. Vannak olyan területek, ahol az EU-nak nincsenek hatáskörei. Ez nem egy működési rendellenesség, hanem az európai integráció és a jogállamiság lényegéből fakad. Természetesen Magyarország nem egyedüli tagja az Európai Uniónak, és az álláspontunkat 26 másik tagállam részben hasonló, részben eltérő véleménye mellett kell érvényesítenünk. Akkor leszünk sikeresek, ha a nemzeti szuverenitás és az európai együttműködés elveinek egymás mellett élését tudjuk biztosítani a tagállamok körében.

– Jövőre Magyarország fogja betölteni az Euró­pai Unió Tanácsának soros elnökségét. Mire lehet számítani?

– Soros elnökeként azt akarjuk a gyakorlatban megmutatni, hogy miként működik az általunk elképzelt EU. Nem kívánunk kioktatni és marginalizálni más tagállamokat. Vissza akarjuk adni a politikai kezdeményezés, valamint a stratégiai iránymutatás lehetőségét a tagállamok kezébe. Minden kezdeményezést és javaslatot abból a szempontból fogunk megvizsgálni, hogy az a valódi problémákat kezeli-e. Erősíti-e a tagállamokat, ad-e új eszközöket, lehetőségeket a számukra? Mindezt a lojális együttműködés, valamint a tisztességes közvetítő szerepéből fogjuk vizsgálni, ahogy az elnökséget vivő tagállamtól elvárható. Ettől függetlenül vagy éppen ezért a magyar uniós elnökség nem lesz konfliktusmentes. A magyar igazgatás és diplomácia szakmai alkalmasságát senki sem kérdőjelezi meg. Politikai jellegű konfliktusok viszont bizonyára lesznek. Ezek persze kapcsolódnak azokhoz az elvekhez és értékekhez, amit képviselünk, de túlmutatnak Magyarországon és a magyar kormányon. Valójában egy új Európa-politika és egy új európai politikai többség lehetősége a tét. A magyar elnökség ennek az alternatívának a megerősítésében is szerepet játszhat, aminek sok ellendrukkere van.

– Akik ellenzik, hogy Magyarország legyen fél évig a tanács elnöke, elsődleges kritikaként a jogállamisággal kapcsolatos problémákat szokták felvetni. Mit szól ehhez?

– Ezek a jogállamisági viták nem értékviták, mivel az európai értékeket sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nem kérdőjelezik meg. Az európai értékek melletti elkötelezettségünk teljesen egyértelmű és világos. Jogi vitáról sincs szó, mert azok az eljárások, amelyek Magyarországgal szemben zajlanak, nyilvánvalóan megalapozatlanok. Már az eljárásoknak a természete sem jogi jellegű, mert rajtunk kívül senkit sem érdekel, mi a valóság. Az sem érdekel senkit, hogy a magyar kormány mit vállalt ezekben az eljárásokban, és azokból mit és hogyan hajtott végre. 

Egy politikai vitának pedig csak politikai megoldása lehetséges. Ez pedig a korábban említett toleranciaajánlatunkhoz vezet minket vissza. Ehhez képest másodlagos jelentőségű, hogy az egyes eljárások éppen miként állnak, mert ezek is azonnal lezárhatók lennének abban a pillanatban, amikor a politikai vitákat is lezárhatjuk a kölcsönös elfogadás és a tolerancia alapján.

– Létezik megoldás ezekre a konfliktusokra?

– Létezik, de csak politikai megoldás lehetséges. Ennek szükségszerűen magába kell foglalnia a nemzeti szuverenitás, a tagállamok, valamint azok állampolgárainak az eltérő világnézeti-politikai meggyőződésének az elfogadását.

– Úgy tűnik, mintha Magyarország és az EU kapcsolatát az uniós források határoznák meg. Mi lesz ezen források sorsa?

– A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország és a magyar emberek hozzájussanak azokhoz a forrásokhoz, amelyek megilletik. Azok az eljárások, amelyek következményeként hazánk bizonyos uniós pénzekhez nem fér hozzá, politikai természetűek. Ezekre is igaz az, hogy a megoldások egy bonyolult politikai alkufolyamat részei lesznek. Az eljárásokban konstruktívan és jóhiszeműen veszünk részt, a megindításukhoz kapcsolódó fenntartásaink ellenére. Felmerül a kérdés, hogy miért veszünk részt ezekben az eljárásokban konstruktívan, ha egyébként úgy gondoljuk, hogy jogilag megalapozatlanok. 

Részt veszünk tehát az eljárásokban, de ezért cserébe hasonló gesztust vártunk az európai intézményektől is, jelezve, hogy ők is érdekeltek ennek az egységnek a fenntartásában, nem pedig abban, hogy szükségtelen politikai-ideológiai konfliktusokat gerjesszenek. Az uniós intézményektől eddig csak rendkívül visszafogott módon kaptuk jelzést az esetleges megegyezésről, ezért kérdés, hogy ez a politikai alkufolyamat miként érhet véget. A folyamat nem a mi szándékaink szerint alakult így, de a politikai alkudozás terepe sem ismeretlen számunkra, és nem vagyunk eszköztelenek. Morális szempontból egyértelműen magas pozíciót foglalunk el, és a politikai támogatottságunk a magyar emberek részéről egyre erősebbé vált. Ez nagyon erős felhatalmazást ad nekünk arra, hogy a magyar érdekeket az eljárásokban határozottan és elvtelen kompromisszumok nélkül tudjuk képviselni.

– Ezek szerint Magyarország részéről aggályosak a jelenleg zajló eljárások?

– Az eljárások egyértelműen aggályosak. Jogi szempontból azért, mert a megindításához szükséges feltételek sem korábban, sem most nem állnak fenn. Politikai szempontból hasonlóan problematikus mindez. Egy olyan helyzetben, amelyben az Európai Unió a fennállásának talán legkomolyabb egzisztenciális válságával néz szembe, akkor kifejezetten káros politikai és ideológiai törésvonalakat szándékosan létrehozni, ahelyett, hogy az EU egységét erősítenénk. Azonban legyenek bármilyen méltatlanok és jogszerűtlenek a velünk szemben alkalmazott eszközök, Magyarország sohasem tett olyat, ami ellehetetlenítette volna a közösségi döntéshozatalt, Európa működését. Lehettünk volna bajkeverők: lettek volna ilyen alkalmak, lettek volna ilyen eszközeink és a háttérből támogató tagállamokban sincsen hiány. Azonban mi Európa egységében, az unió hatékony működésében vagyunk érdekeltek. Vitáink mindig lesznek, mert mi a magyar emberek érdekeinek védelmében politizálunk, és ezt a munkát helyettünk nem végzi el senki. De európai politikánk kerete az Európai Unióban együttműködő nemzetek közössége.