Lesz-e meglepetés Ursula von der Leyen évértékelő beszédében?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az EP plenáris ülésén mondja el az unió helyzetéről szóló beszédét, mely vélhetően

az Európai Bizottság elnöki székéért folyó kampány nyitánya lesz.

A Politico szerint Von der Leyen várhatóan azzal „henceg” majd, hogy hivatali ideje alatt sikerült teljesítenie ígéretei több mint 90 százalékát. A valóság azonban az, jegyzi meg a lap, hogy az ellenségekből álló, ingatag koalíciója könnyen összeomolhat.

A szerdai beszédet tekintve talán az a legbiztosabb, hogy a bizottság jelenlegi elnöke jövője helyett inkább az örökségével foglalkozik majd, így ugyanis kisebb a kockázata annak, hogy elidegeníti a szövetségeseit – ugyanakkor nem éppen vezetői kvalitásairól árulkodik.

Párizsban arra számítanak, hogy a beszéd inkább a bizottság folyamatban lévő munkájára, a bevándorlással, a zöldtechnológiával és az energiával kapcsolatos kemény csatákra fog összpontosítani, mintsem új kezdeményezések felvázolására.

A beszédnek szentelt weboldalon – merthogy ilyen is van – Von der Leyen azt ígéri, felvázolja a következő év fő prioritásait és kiemelt kezdeményezéseit az elmúlt évek sikereire és eredményeire építve. Ennek megfelelően a honlap egy cirka 120 oldalas felsorolást is kínál az Európai Bizottság eredményeiről.

Az ukrajnai háború valószínűleg szintén kiemelt téma lesz beszédében, aminek hangsúlyozása akár segíthet nyitva tartani az ajtót egy alternatív kampány előtt is. Korábban arról szóltak ugyanis a hírek, hogy az egykori német védelmi miniszter lehet a NATO következő főtitkára.

A brüsszeli lap forrásai szerint Von der Leyen szorgalmazni fogja, hogy az EU „kapja el a lendületet”, bővítse ki az ukránoknak nyújtott támogatásait, és juttasson még több fegyvert Kijevbe.

A bizottság elnöke mindenesetre nincs könnyű helyzetben, jóformán alig maradt komoly szövetségese, akire támaszkodhat újraválasztási kampányában. Saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban (EPP) legalábbis nem örvend különösebben nagy népszerűségnek. Egyedül a liberális Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár jöhetnek szóba, de őket, úgymond, még meg is kéne puhítania.

Az EPP képviselőcsoportjának egykori tanácsadója szerint Von der Leyen a kampányában igyekszik majd konszenzusteremtőnek mutatni magát. Tervét nehezíti, hogy más pártcsaládokból jövő közeli munkatársai, például Margarethe Vestager és Frans Timmermans is távoznak mellőle. Előbbi az Európai Beruházási Bank elnöki posztjára pályázik, utóbbi pedig a szocialisták és a zöldek színeiben indul hazájában, Hollandiában.

Egy múlt héten megjelent interjúban Orbán Balázs elmondta:

hazánk nem feltétlenül támogatná Ursula von der Leyen újabb elnökségét.

Eddig nagyon támogatók voltunk vele szemben. De most a saját politikai menetrendjét erőlteti a tagállamokra anélkül, hogy konzultálna velük a geopolitikáról, az Egyesült Államokkal és Kínával való kapcsolatokról, valamint a háborús kérdésekről és a szankciókról – fogalmazott a magyar miniszterelnök politikai igazgatója.

Mindezek mellett Von der Leyen esélyeit jelentősen növeli, hogy az EP baloldalán nincs olyan fajsúlyos politikus, aki ringbe szállna az bizottsági elnöki posztért.

A német politikus, aki szokatlan körülmények között lett az Európai Bizottság elnöke, eleddig nem nyilatkozott világosan arról, hogy valóban szeretné-e újra választatni magát, sokan úgy vélik azonban, hogy szerdai évértékelő, State of the Union beszéde, amiben számot ad a bizottság eddigi munkájáról, már a kampány nyitányaként lesz értelmezhető.

Az Európai Unió legfontosabb témái a következő egy évben az európai parlamenti (EP) választások, az orosz-ukrán háború és a jogállamiság kérdése lesznek – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója korábban az EU helyzetéről.

Kovács István arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben az Európai Unió és intézményei sem kezelni, sem megoldani nem tudták a válságokat, viszont arra felhasználták ezeket a helyzeteket, hogy a saját hatalmukat elmélyítsék. Ezt a folyamatot a választásokig szeretnék véglegesíteni, vagy legalábbis azt elérni, hogy már ne lehessen visszafordítani – jegyezte meg.

Brüsszel a tagállami szuverenitás teljes letörésére törekszik – jelentette ki a stratégiai igazgató, arra hivatkozva, hogy tavaly volt egy Európa jövőjéről szóló konzultáció az Európai Bizottság kezdeményezésére, amelyben az összes magyar javaslatot visszautasították, és eredményként azt közölték, hogy az európai állampolgárok döntő többsége föderatív Európát szeretne.

Ennek a törekvésnek az EP-választáson lehetne megálljt parancsolni

– vélekedett Kovács István.

A stratégiai igazgató a jogállamisági eljárásról azt mondta, habár ez kezdetben konzultációnak, tapasztalatcserének indult, mára odáig jutott, hogy az Európai Bizottság az eljárásra hivatkozva visszatartja a Magyarországnak jogosan járó forrásokat, megakadályozva ezzel például a pedagógusok béremelését.

Ráadásul – tette hozzá – a vizsgálódást olyan területekre terjesztették ki, amelyhez Brüsszelnek semmi köze nem lenne, és ahogy a magyar vezetés „elkezdett megfelelni” az unió kritériumainak, egyre több és több elvárást támasztottak.

Úgy tűnik, az eljárás egy „feneketlen kút”, Brüsszel mindig újabb követelésekkel fog előállni, és addig nem áll le, amíg a magyar kormány nemet mond a háborúra, a genderideológiára és a migrációra

– mondta Kovács István.

Brüsszelben az a törekvés – mondta a stratégiai igazgató -, hogy a jogállamiság „lejáratott” fogalmát felváltsák a demokrácia fogalmával, mégpedig azért, mert „amit Brüsszelben jogállamiságnak hívnak, annak nincs köze jogi fogalmakhoz, csak politikai preferenciák tagállamokra kényszerítését jelenti”. A demokrácia azonban pusztán politikai fogalom, így már nem is kell adni a jogi látszatra – folytatta.

Kovács István szintén fontos témának nevezte az orosz-ukrán háborút, amelyet – véleménye szerint – az unió szintén félrekezelt, a jelenlegi politikája „tömeges halálhoz, az európai gazdaságok csődjéhez és akár a harmadik világháborúhoz vezethet”, különösen ha az „ukránok kifogynak az embererőből”, és el kell dönteni, hogy az európai országok küldenek-e katonákat.

Az igazgató szerint marad a szankciós politika, és további szankciók is jöhetnek, annak ellenére, hogy ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Kovács István megemlítette a közelgő nemzetállami választások közül a lengyelországit, amely – mint mondta – jó példa arra, hogyan „ejtőernyőztetnek kipróbált brüsszeli elvtársakat a tagállamok élére” utalva ezzel Donald Tuskra, az Európai Tanács volt elnökére, aki jelenleg Lengyelországban az egyik ellenzéki erő, a Polgári Platform elnöke.

Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató azt emelte ki, hogy

a jövő évi európai parlamenti választásoknak nemcsak az a tétje, lesz-e egy konzervatív, nemzeti, szuverenista politikai erőblokk a parlamentben, hanem az eredmény befolyásolja majd az Európai Bizottság elnökének és biztosainak megválasztását is, hiszen a parlamentnek vétójoga van a folyamatban.

A következő időszak a hétéves költségvetési ciklus újragondolásának időszaka is, mert jelenleg „üres a brüsszeli kassza”, az elhibázott válságkezelések, a túlárazott vakcinabeszerzés és az ukrajnai fegyverszállítás miatt – mondta a kutatási igazgató.

Hozzátette, a tél közeledtével fontos téma lesz az európai energetikai helyzet, az emberek ismét érezni fogják, hogy „az elhibázott szankciós politika” az európai családokra ró többletterheket, valamint a korrupciós botrányok is intenzívebbé válhatnak a választásokra felkészülés részeként.

Kovács Attila azt mondta, hogy

a gyermek- és ifjúságvédelem témájában is vitára számít Magyarország és az unió között, mivel várhatóan az Európai Unió Bírósága a „brüsszeli ideológia mellett teszi majd le a voksát”.

A kutatási igazgató szólt végül arról is, hogy nyáron személyi váltás történt a „Soros-birodalomban”, „Alexander Soros hadserege is csatarendbe áll”, fő irányvonala pedig láthatóan a migráció, a háború és a békeellenesség lesz.